A megművelt terület nagyságától függetlenül valamennyi növénytermesztőnek kötelezően vezetnie kell a növényvédelmi munkálatokról, a farmon használt vegyszerekről és az alkalmazott dózisokról tanúskodó permetezési naplót. Aki e kötelezettségét félvállról veszi, a földalapú támogatási jogosultsággal is meggyűlhet a baja. [caption id="attachment_23766" align="aligncenter" width="1000"] Gyomnövényt vizsgáló szakember a frissen permetezett burgonyaparcellán. Papíron is követhetővé kell tenni a kezeléseket Fotó: Domján Levente[/caption] Akár a területalapú támogatás elvesztését is kockára tehetik azok a gazdálkodók, akik kötelezettségeikkel ellentétben nem vezetik naprakészen a növényvédő szerek felhasználásáról szóló permetezési naplót – emlékezteti a Hargita megyei gazdálkodókat Boga Annamária, az Országos Növényegészségügyi Hivatal Hargita megyei kirendeltségének koordinátora. A csomagolóanyagot is vissza kell juttatni A lapunknak nyilatkozó szakember amondó: a növény­védő szerekről vezetett nyilvántartás mellett a gazdáknak a kemikáliák tárolási körülményeire és a felhasznált szerek csomagolóanyagainak visszaszolgáltatására is ajánlott odafigyelniük. A kiürült vegyszeres dobozok és palackok visszaszolgáltatási kötelezettsége ugyanis nemcsak a nagytermelőkre, hanem a kisgazdaságokra is vonatkozik. Azonban míg a kiterjedtebb, 90 hektárnál nagyobb földterületet művelő termelőktől a csomagolóanyagok begyűjtése szervezett, szerződéses formában zajlik, addig a kistermelőknek a kiürült permetszeres dobozaikat, üvegeiket maguk kell eljuttatniuk a növényvédőszer-forgalmazókhoz. Az átadott, leadott csomagolóanyagok mennyiségéről a gazdák elismervényt kapnak, amit viszont ellenőrzés alkalmával a termelőknek a permetezési naplóval együtt fel kell tudni mutatniuk. „A növényvédő szerek észszerű használata nagy kihívás, rengeteg odafigyelést igényel az alkalmazó részéről. A vegyszerek ugyanis mérgek, megfelelő használatuk megvédi növényeinket a betegségek, állati kártevők ellen, mértéktelen kiszórásuk viszont káros lehet mind a környezetre, mind az emberre. Bizonyos vegyszerek nehezen és lassan bomlanak le, így nagyon fontos, hogy a gazdálkodók betartsák az érvényben levő növényvédelmi törvényeket” – hangsúlyozza Boga. Nyomon követhető permetszerhasználat Leszögezte: a permetezési napló (román nyelvű megnevezésén: Evidenţa tratamentelor cu produse de protecţie a plantelor pe culturi) vezetése egyike azoknak az uniós követelményeknek, amelyek föltétlenül szükségesek. Ráadásul – jegyzi meg Boga – nem is új kötelezettségről van szó, hisz a permetezési naplókat a gazdálkodóknak már három éve vezetniük kellene. A magánszemélyek közül azonban ezt mégis nagyon kevesen teszik meg. „Minden gazdálkodó – a művelt terület nagyságától függetlenül –, aki a termelés során vegyi anyagokat szór ki kultúráira, vezetnie kell egy nyilvántartást a permetezésekről. Ennek tartalmaznia kell a kezelés napra pontos dátumát, a növény és a terület megnevezését, a betegségek és az állati eredetű kártevők megnevezését, a növényvédő szer nevét, a használt vegyszer engedélyezett adagját, a terület nagyságát, a felhasznált növényvédő szer mennyiségét, a felelős aláírását, valamint a termés betakarításának időpontját” – sorolja a permetezési naplóban kitöltendő rubrikákat a csíkszerdai növényvédelmi szakember. Hozzáfűzte, a permetezési naplókat a gazdáknak a törvény értelmében legalább három évig kell megőrizniük. Aki kéri, e-mailben is megkaphatja a nyomtatványt Nem árt tudni – hívja fel a figyelmet Boga Annamária –, hogy a parcellákra kiszórt vegyszerek lajstroma a területalapú támogatással is összefüggésben áll: a permetezési naplót ily módon a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) ellenőrzésre érkező munkatársai is bármikor kérhetik a gazdától. A permetezési napló hiánya szabálysértésnek minősül, ami viszont – szankcióként – drasztikus esetben akár a támogatási jogosultság elvesztéséhez is vezethet. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges nyomtatványok amúgy a Hargita Megyei Növényegészségügyi Hivatal csíkszeredai, gyer­gyó­­szent­miklósi és székelyud­var­helyi kirendeltségeitől is beszerezhető, ám ha egyes gazdáknak megfelelőbb, a permetezési napló vezetéséhez szükséges táblázatot elektronikus úton, e-mailben is elküldik. Ezzel kapcsolatos igényeiket a termelők a fitosanhr@yahoo.com drótpostacímen is jelezhetik. Nem vásárolhatnak T és T+ besorolásúvegyszereket a magángazdák Boga Annamária ugyancsak uniós követelményként említi a vegyszerraktárak kialakításának szükségességét, ám ez a kötelezettség csak a 90 hektárnál nagyobb szántóföldön gazdálkodó farmokat érinti. A növényvédő szerek tárolására kijelölt raktárépületet vagy épületrészt azonban a gazdáknak engedélyeztetniük is kell: a vegyszerraktár engedélyezéséhez azonban a növényvédelmi hatóság mellett a környezetvédelmi és közegészségügyi hivatalok jóváhagyása is szükséges – hangsúlyozza a szakember. A Hargita Megyei Növényegészségügyi Hivatal vezetője úgy véli, a 90 hektáros birtoklimit miatt a vegyszer-lerakat-létrehozási kötelezettség Hargita megyéből kevés gazdálkodót érint: a kötelezettségnek leginkább a megyében működő és jelentősebb szántóterületeket művelő mezőgazdasági társulásoknak kell megfelelniük. A szakember a növényvédő szerek mérgezési besorolása kapcsán is változásokról számolt be. Eszerint a mérgező és nagyon mérgező minősítésű – a termékek csomagolásán T és T+ jelölésű – növényvédő szereket a magánszemélyek ezentúl már nem vásárolhatják. Az ilyen, 1-es mérgezési csoportba sorolt kemikáliákat csak azok a jogi személyek használhatják és végezhetnek velük permetezési vagy talajfertőtlenítési szolgáltatásokat, akik az Országos Növényegészségügyi Hivatal erre vonatkozó külön engedélyével rendelkeznek. A magánszemélyek így például a fonálférgek elleni védekező kezeléseket csak azokkal a szakcégekkel végeztethetik, akiknek erre joguk van – szögezte le lapunknak Boga Annamária. Domján Levente