Elsősorban környezetvédelemmel kapcsolatos témákról beszéltek tegnap reggel a Prefektusi Kollégium ülésén, ugyanis a környezetőrség éves beszámolója és a levegő minőségéről szóló jelentés szerepelt a napirendi pontok között. [caption id="attachment_46828" align="aligncenter" width="1000"] Ülésezik a prefektusi kollégium. Nincs kanyarójárvány Fotó: László F. Csaba[/caption] Balla Izabella, a környezetőrség főfelügyelője elmondta, tavaly összesen 110 tervezett ellenőrzést végeztek, többek között három olyan egységben, ahol nagy mennyiségű szerves oldószerrel dolgoznak, 12 szennyvíztisztítót, két köztisztasági vállalatot, három veszélyes és nem veszélyes hulladékot begyűjtő egységet, valamint három tejfeldolgozót. A tematikus ellenőrzések sorában pedig a megyei projekt keretében bezárt 9 hulladéklerakót is ellenőrizték. A biodiverzitás és védett területek szempontjából 13 fafeldolgozó vállalatot, 14 fakitermelő céget, 10 természetvédelmi terület ügyvivőjét, illetve 7 olyan gazdasági szereplőt is ellenőriztek, amelyek természetvédelmi területen tevékenykednek. Mi okozza a kellemetlen bűzt? 2016-ban 273 nem tervezett ellenőrzést hajtottak végre, elsősorban bejelentések alapján – az év folyamán 80 bejelentést kaptak, 9-cel többet, mint 2015-ben. Ezek közül 13 a zajra, 10 a trágya nem megfelelő tárolására, 21 a szennyvíz nem megfelelő kezelésére, 15 a hulladék nem megfelelő tárolására, 3 fakitermelésre vonatkozott. Kiderült, az elmúlt évben 7 esetben állapították meg, hogy baleset által folyóvizet szennyeztek: a Somlyó patakát, kétszer a Kishomoródot, a Nagy-Küküllőt, a Rákos patakát, a Fehér-Nyikót és az Oltot. A felügyelők 49 büntetést és 20 figyelmeztetést róttak ki, összesen 1,12 millió lej értékben, és 7 esetben jelezték az ügyet a nyomozó hatóságoknak. A Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Domokos László a Hargita megyei levegő minőségéről készült jelentést mutatta be. Kiderült, a kén-dioxid (SO2) mennyisége egész évben a megengedett határérték alatt volt, a nitrogén-dioxid (NO2) mennyisége átlagosan a megengedett határérték alatt maradt, az év során mindössze 18 alkalommal haladta ezt meg. A szálló por (PM10) koncentrációja csupán egyetlen napon, április 6-án haladta meg a megengedett határértéket. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom porszemcsék (PM2.5) mennyisége is jóval a határérték alatt maradt, bár az ezt mérő műszer a január–március időszakban nem működött. A benzol mennyisége a téli időszakban emelkedett meg a fűtés miatt, de ekkor sem érte el az egészségre káros mennyiséget. Hasonlóan az ózon mennyisége sem érte el a tájékoztatási vagy figyelmeztetési határt, akárcsak a szén-monoxidé, amelyet viszont csak a november–december időszakban tudtak mérni. Összességében kijelenthető, hogy a levegő minősége megfelelő valamennyi mutató szempontjából. A témával kapcsolatban Andrei Jean-Adrian prefektus arra kérte a hatóságokat, hogy vizsgálják meg a csíkszeredai ülepítőállomás működését, mert esténként Udvarhely felől a városba érkezve kellemetlen szagok terjengnek. Petres Sándor alprefektus pedig a levegő szennyezésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a távhőről leválva, az egyéni kazánok üzemeltetése egyre nagyobb légszennyezési kockázatot jelent. Nincs kanyarójárvány Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a megyében is megvalósuló nyolc országos egészségügyi programot ismertette. Ezek az onkológiai, a cukorbeteg, a hemofília, a ritka betegségek, az endokrin betegségek, az ortopédia, a sejt-, szövet- és szervátültetés, valamint a krónikus veseelégtelenségre vonatkozó országos programok. Duda Tihamér elmondta, nőtt az országos programokban részt vevő betegek száma: 2015-höz képest a cukorbetegek száma 401-gyel, az onkológiai kezelésre szorulók 158-cal, az ortopédián kezeltek száma pedig 35-tel nőtt. A jó hír, hogy a betegek számának növekedésével az erre fordított összegek is nőttek. A Prefektusi Kollégium ülésén Tar Gyöngyi, megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője hangsúlyozta, Hargita megyében nincs kanyarójárvány, és ezt Magyarország Konzulátusa felé is közölte. Mint mondta, Hargita megyében mindössze 19 esetet regisztrált az Országos Közegészségügyi Intézet tegnapig, ami jóval kevesebb, mint számos más megyében, ezért nem indokolt az ide utazók figyelmeztetése. Sok a rászoruló Hargita megyében 2016-ban 3772 család részesült támogatásban a személyenkénti garantált minimális jövedelem eléréséhez összesen 1,1 millió lej értékben – számolt be Lukács Erzsébet, a Hargita Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség vezetője. A szociális támogatásban részesülők 78 százaléka vidéki, a legtöbb rászorulót Etéden, Szent­ábrahámon, Ko­rondon, Csík­koz­má­son, Gyi­mes­kö­zép­lo­kon, Ho­mo­ród­szent­már­ton­ban, Pa­raj­don, Csík­szent­si­mon­ban, Új­szé­ke­lyen és Si­mén­fal­ván jegyezték. [box type="shadow" ]Továbbra is várják a magyarországi turistákat Nincs kanyaróveszély Hargita megyében – erősítette meg Hargita Megye Tanácsa elnökének kérésére dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Borboly Csaba felhívja a térségünkbe készülő magyarországiak figyelmét, hogy Hargita megyében mindössze 19 esetet regisztráltak az Országos Közegészségügyi Intézet március 24-i jelentése szerint, ami jóval kevesebb, mint az ország számos más megyéjében. A megyeelnök a magyar konzuli szolgálat figyelmeztetésére reagált, miszerint „a 2016 elején elkezdődött és azóta Románia legtöbb megyéjében (leginkább Krassó-Szörény, Temes, Arad, Maros megyében, de regisztráltak megbetegedéseket Hargita megyében is) sajnálatos módon akuttá vált a kanyarójárvány”. A megyei tanács elnöke levélben kéri a konzuli szolgálatot, nyugtassa meg a Hargita megyébe utazni kívánó magyarországi lakosokat: „nincs okuk aggodalomra, jöjjenek bátran”. Borboly Csabának egy gyergyói szálloda vezetője hívta fel a figyelmét arra, hogy a konzuli figyelmeztetés hátrányt okozhat a megye idegenforgalmának, holott nincs valós veszély, és kérte a megyeelnök segítségét az információ pontosításában.[/box] Háromszéki Eszter