Az elmúlt héten, pontosabban szeptember 21-én hivatalosan is értesülhettünk két kormányzati szándék újólagos „színeváltozásáról”: aznap került sor a majdani közszférai bérezési törvénnyel kapcsolatos újabb egyeztető tárgyalásokra, valamint a közpénzügyi minisztérium honlapján nyilvánosságra hoztak és közvitára bocsátották a fiskális intézkedési csomag szövegét. Az előbbi eseményről nem adtak ki semminemű közleményt, csupán a folyamatra és a menetrendre vonatkozó tájékoztatót, a közpénzügyi minisztérium esetében pedig a nyilvánosságra hozott dokumentumok nem a különböző törvények módosítására és kiegészítésére vonatkozó jogszabály-tervezeteket. Következésképpen nem is igen lehet beszélni közvitáról, azaz javaslatok és észrevételek megfogalmazásáról, mert az normális körülmények között akkor esedékes, amikor már finalizálták az egyik vagy a másik jogszabály-tervezet szövegét. A közszférai bérezési törvény megalkotásának az ügye már rég vajúdik, nevezetesen több mint nyolc hónapja, s ha sikerült volna az eredeti menetrendet betartani, akkor az ma már a parlamenti viták tárgyát és esetleges elfogadás tárgyát képezhetné. Nem így történt, s ennek megvannak a maga okai, amelyeket egyébként az elmúlt hónapok során többször is felvázoltunk. Köztudott, hogy a munkaügyi minisztérium élén cserére került sor, s minden jel arra mutat, hogy az új miniszter, Dragoș Pâslaru másabb megközelítésben viszonyul ehhez az igen bonyolult és kényes ügyhöz, mint elődje. Amúgy a maga részéről a közszférai bérezés tekintetében számos ígéretet tett, s néha-néha el is rugaszkodott a valóságtól. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a közszférai bérkorrekciókra vonatkozó 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet utólag korrigálásra szorult a 2016/43-as sürgősségi kormányrendelet révén, de ennek ellenére az elmúlt hetekben újabb elégedetlenségek mutatkoztak meg egyes közszférai szektorokban. November végére ígérik A múlt szerdán nyilvánosságra hozott amolyan tájékoztató jellegű közlemény szerint e hónap végéig egyeztető megbeszélésre kerül sor a közszféra különböző szegmensei képviselőivel, majd október folyamán az elképzelések, a javaslatok és a finanszírozási lehetőségek összeötvözésére november 11-re, a végső egyeztető tárgyalásra a kormányzati tisztségviselő, a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek képviselőivel, s a törvénytervezet finalizálásának időpontját pedig november 28-ban jelölték meg. Ilyen körülmények között nehezen képzelhető el az, hogy ebből a jogszabálytervezetből törvény is lehet az év végére, illetve azt, hogy a tervezetnek a megvitatására és elfogadására sor kerülhessen, hiszen december 11-én parlamenti választások lesznek. Egyébként a nyilvánosságra hozott tájékoztatóból az derül ki, hogy a majdani törvény bizonyos értelemben ráépülne a közszférai bérezési kerettörvényre, azaz a 2010/284-es törvényre, vagy másképpen fogalmazva, sor kerülne annak átírására. Megszűnnének az úgynevezett besorolási együtthatók, a viszonyítási alap nem csupán a bruttó alapbér lenne, hanem a teljes nettó bér is. A bérosztályok a funkcióhoz állás komplexitását tükröznék, a bérlépcsők pedig egy adott személy egyéni karrierjének az alakulását. Teljesen megváltozna a bérpótlékok rendszere is, biztosítva azt, hogy ugyanazon munkakörülmények esetében annak kvantuma azonos legyen, azaz ne az adott személy bruttó bérének a függvényében kerüljön megállapításra. A majdani egységes közszférai bérezési törvényben a referenciabér a jelenlegi országos bruttó minimálbér lenne, azaz 1250 lej. A rendszer méltányossága biztosításának az érdekében célkitűzésként szerepel, hogy a maximum–minimum közti arány a jelenlegi 17:1-hez viszonyítva 15:1-re csökkenjen. A szaktárca, illetve a törvény elképzelése szerint az elkövetkező öt év során, azaz 2021-re a személyzeti költségek fedezésére irányuló költségvetési kiutalásokat mintegy 14 milliárd lejjel kell majd megemelni, s a szóban forgó időszakban a közszférai szektorban a bértömeg-kiáramlás 29,1 százalékkal gyarapodna. Az a 14 milliárd lejes pótlólagos pénzkiutalást semmiképpen sem lehetne túllépni, mert az három százaléknál nagyobb költségvetési hiányt idézne elő, s ha nem, akkor szükséges lenne bizonyos adónemek megemelése. Leegyszerűsítés… Az Adótörvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó állítólagos sürgősségi kormányrendelet kiszivárogtatása nyomán lemondásra kényszerült az adópolitikáért felelős egykori államtitkár, Gabriel Biriș. A közpénzügyi miniszter bár elismerte, hogy készülőfélben volt az a bizonyos jogszabály-tervezet, attól elhatárolta magát, Cioloș-kormányfő pedig azt állította, hogy az államtitkár túllépte hatáskörét. (Az más ügy, hogy Biriș továbbra is azt hangoztatja, hogy ő már kinevezésekor tájékoztatta a tárcavezetőt és a kormányfőt jogszabályozás-módosítási szándékairól és konkrét elképzeléseiről, amellyel azok egyetértettek.) A miniszter asszony az államtitkár szeptember eleji lemondását követően azt hangoztatta, hogy a kormányzati, a minisztériumi szándék tulajdonképpen bizonyos észszerűsítésekre, egyszerűsítésekre vonatkozik, s ebben az értelemben kívánják módosítani és kiegészíteni az Adótörvénykönyvet, valamint az Adóeljárási Törvénykönyvet. Hogy konkrétan és részleteiben miben is állt, illetve jelenleg miben áll ez a szándék, azt pontosan nem tudni, mert a szeptember 21-én a minisztérium honlapján megjelent közvitára bocsátott dokumentumokból ez nemigen derül ki. Három dokumentumot is nyilvánosságra hoztak: a közpénzügyi minisztérium által javasolt egyszerűsítési és bürokrácia-mentesítési új intézkedések; a stratégiai prioritások térképe; a stratégiai prioritások globális célkitűzései. A legfontosabb talán az úgynevezett leegyszerűsítési intézkedési csomag. Ennek keretében javaslatok fogalmazódtak meg az Adótörvénykönyv egyes előírásaival (pl. a nyereségadóval, a mikrovállalkozások jövedelmeinek megadózásával, az áfarendszerrel) kapcsolatosan, de az Adóeljárási Törvénykönyv, az adócsalás megelőzésére és leküzdésére vonatkozó 2005/241-es törvény és az állami kincstár révén lebonyolított műveletekre vonatkozó 2002/146-os sürgősségi kormányrendelet egyes előírásaival kapcsolatosan is. Hecser Zoltán