A múlt hétfőn írtunk arról, hogy szándékai szerint a közszférai bérezésre vonatkozó törvény tervezetének finalizálási időpontját november 28-ban jelölte meg a kormány. Azt megelőzően pedig arról számoltunk be, hogy újraindultak az országos garantált minimál bruttó bér megállapítási mechanizmusára, illetve jogszabályozására vonatkozó egyeztetések, s a vonatkozó tervezetet legkésőbb október 20-ig finalizálnák. Mindkét esetben írásainkat hivatalos és félhivatalos értesülésekre alapoztuk. Időközben azonban valami történt, amit nem nevezhetünk másnak, mint kormányzati pálfordulásnak… Nem térnénk újólag vissza a közszférai bérezési rendszerrel kapcsolatos kormányzati ígérgetésekre, sem pedig a beígért törvénytervezet kapcsán megmutatkozott botladozásokra, huzavonára. Ami tény, az az, hogy menet közben sok minden megváltozott, módosult, de a kormány illetékesei mindig is kitartottak amellett, hogy a közszférai bérezési kerettörvény, azaz a 2010/284-es törvényre alapozva, annak kidolgozzák egy méltányosabb, egy igazságosabb és egy érdemlegesebb változatát. Legutóbb ezzel kapcsolatosan szeptember 21-én hoztak nyilvánosságra egy tájékoztató jellegű közleményt, s abban szerepel többek között az az november 28-i időpont, amikorra finalizálják a szóban forgó törvény tervezetét. Hasonló közleményeket olvashatunk, illetve nyilatkozatokat hallhatunk az országos bruttó minimálbér megállapításával kapcsolatosan is. Mostanra fordult a kocka: szeptember 28-án, megfelelően a beharangozott menetrendnek, egyeztető tárgyalásra került sor, s azt követően jelentette be Dacian Cioloș kormányfő, hogy a közszférai egységes bérezési törvényen a majdani kormány és a majdani parlament kézjegye kell hogy szerepeljen. Folytatják, de nem fejezik be Szerdán három oldalon megbeszélésre került sor a kormány illetékesei, valamint a patronátusi és a szakszervezeti konföderációk képviselői között. A Victoria-palotában lezajlott megbeszéléseken Dacian Cioloș kormányfő mellett a kormányzat részéről még részt vett Anca Dragu közpénzügyi miniszter, Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter, Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter és Mircea Dumitru tanügyminiszter is. A megbeszélést követően a kormány részéről egy közleményt adtak ki, s abban az szerepel, Dacian Cioloș szerint abban mindenki egyetértett, hogy folytatni kell a törvénytervezet kidolgozását, de a kormánynak nem az a célja, hogy mandátuma idején az elfogadásra is kerüljön, arra a majdani kormány és a majdani parlament lesz hivatott. Nos, ebben áll a kormányzati pálfordulás, ugyanis eddig nem ezt ígérték, nem ezt állították. Ugyanakkor a közleményben az is szerepel, hogy a kormánynak nem áll szándékában, hogy a mandátuma végéig újabb olyan sürgősségi kormányrendeleteket hozzon, amelyek a bérezési rendszer újabb kiigazítását célozzák meg. Erre egyébként lehetőség sincs, mert pillanatnyilag hiányoznak a költségvetési alapok. A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem lenne jó ebben a pillanatban ilyen kormányrendeletek elfogadása, mert azok révén nemigen oldhatók meg a felmerülő problémák. Elismerte viszont, hogy vannak továbbra is elégedetlenségek, s éppen ezért hangsúlyozni kell, hogy mire van lehetőség és mire nincs. Feltételezzük, hogy amikor ezt állította, a börtönőrök, a postások tiltakozásaira, tüntetéseire gondolt, valamint a Sanitas Szakszervezet újabb elégedetlenségi akcióira. Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter ugyancsak nyilatkozott újólag, hangsúlyozva, hogy sikerült leszögezniük azt a hét elvet, aminek alapján kidolgozásra kerül az egységes bérezési törvény tervezete, de e tekintetben a kormány rugalmasságot is tanúsít, azaz hajlandó a továbbiak során is szem előtt tartani különböző javaslatokat és elképzeléseket. A tárcavezető is elismerte, hogy sürgősségi kormányrendeletek révén a továbbiak során már nem áll módjukban a közpénzekből fizetett személyzet teljes bérezési rendszere problémáinak méltányos megoldása. Csak úgy halkan jegyeznénk meg: eddig mást állított, s a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet, majd az azt követő, pontosabban az azt kiigazító 2016/43-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán a méltányosság érvényre juttatását hangoztatta, arról nem is beszélve, hogy e kormányrendeletek kapcsán még meg kell hozni egy kormányhatározatot is. Egy szó mint száz, az idén nem lesz új közszférai bérezési törvény. Marad az 1250 lej Szeptember 12-i lapszámunkban azt állítottuk, hogy nem tartjuk kizártnak a minimálbér jövő esztendei megemelése ügyének a Cioloș-kormány általi felvállalását. Ezeket a feltételezéseket azokra a fejleményekre alapoztuk, amelyek bekövetkeztek a minimálbér mechanizmusa kidolgozására létrehozott munkacsoport tevékenysége év eleji befuccsolását követően. Augusztusban ugyan felcsillant annak a reménye, hogy mégis születik valamelyes megoldás. Hullócsillagnak bizonyult, mert a szerdai egyeztetést követően e tekintetben is visszakozott a kormány. Dacian Cioloș kormányfő úgy értékelte, hogy a munkaügyi minisztérium szintjén elért első eredmények kiindulópontját képezhetik a 2017-es esztendei országos garantált minimális bruttó bér megállapításának. Ezek szerint a februári kiindulópont valahogy időtállónak bizonyult, mert most is csak kiindulópontot emlegetnek. Ez azért is furcsállandó, mert a szakszervezetek részéről nyilvánosságra hozott közlemények szerint ők konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az esztendő folyamán, többek között a minimálbér jövő esztendei esetleges értékszintjeire vonatkozóan is. A munkaügyi miniszter ugyancsak egy másabb viszonyulásnak adta tanújelét: további találkozókra van szükség, oly módon, hogy október végéig a hatásmechanizmusra vonatkozóan részleges adatokkal, információkkal rendelkezhessünk, s azok alapján alapozhassuk meg a minimálbér megállapításának mechanizmusát. Ugyanezt ígérte, illetve helyezte kilátásba hónapokkal ezelőtt is. Most a konkrét ígéretek elmaradtak, csupán azt hallani, hogy a majdani kormányra hárul a minimálbér megállapítási mechanizmusának a véglegesítése. Hecser Zoltán