Október 18-án fogadott el egy törvényt a parlament, amely kapcsán másnap a sajtóban arról olvashattunk, hogy „indulhat a frankhitelváltás”. Most viszont azt kell mondanunk, hogy nem indulhat, mert ugyan arra rábólintottak, mármint a törvénytervezetre a honatyák, de az államelnök általi kihirdetésre nem kerülhet sor. Ezt annak okán állíthatjuk, hogy hétfőn este a kormány szóvivője, Liviu Iolu megerősítette azt az értesülést, miszerint a kormány az alkotmánybíróságnál megtámadta a parlament által elfogadott törvényt. Hivatalos megindokolás szerint a kormány ugyan elismeri annak szociális vonzatát, de a törvény annak elfogadott formájában nem élvezi a kormány általi fenntartását. Hogy mi is értendő mindez alatt, az nem derül ki ebből az igen szűkszavú közleményből. Bizonyára az alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványban felsorakoztatták a kormány érveit, pontosabban ellenérveit. Egyelőre azt sem tudni, hogy az október 18-át követő napok során a törvényt megküldték-e vagy sem az államelnöki hivatalnak az államelnöki kihirdetés végett. Egy dolgot azonban esetleg feltételezni lehet: hétfőn délután sor került a Cotroceni-palotában Klaus Johannis államelnök és Dacian Cioloș közti szokásos heti találkozóra. S nem kizárt, hogy ott „szempontegyeztetés” is történt e törvény vonatkozásában. Ezt a feltételezést egyrészt arra lehetne alapozni, hogy a kormányzati vétót az esti órákban, 19 óra tájában hozták nyilvánosságra, másrészt pedig azt is meg kell említenünk, hogy Johannis államelnök a múlt kedden újságírói kérdésre válaszolva a szóban forgó törvénytervezet elfogadásával kapcsolatosan nem adott egyértelmű választ, mármint annak kihirdetése tekintetében, hanem a konzultáció szükségességét hangsúlyozta. Nevezetesen arra hivatkozott, hogy meghallgatja tanácsadói véleményét, álláspontjait, de megbeszéléseket folytatna a törvény által érintettek képviselőivel is. Nos, az érintettek között ott vannak a kereskedelmi bankok és tágabb összefüggésben a jegybank is, amelyeknek illetékesei nemigen értettek egyet ezzel a törvénnyel, illetve annak egyes előírásaival. Leltár… Ami a frank alapú hiteleket illeti, a jegybank adatai szerint 2008 végén a „leltárban” 119 748 ilyen, a magánszemélyeknek nyújtott hitel szerepelt, 2016 júliusa végén számuk 53 790-re csökkenve, amelyből 12 510 jelzáloghitel és 13 523 jelzáloggal garantált fogyasztói hitel, az adósok száma pedig 51 334 volt. (Ezek szerint voltak, vannak olyan adósok is, akik annak idején több hitelszerződést is megkötöttek.) A frank alapú hitelek zömét a 2007–2008-as időszakban vették fel, s akkor az árfolyam 1,9–2 lej/svájci frank volt, majd 2008-ban 2,2–2,4 lej/svájci frank, jelenleg pedig az akkori szinteknek a kétszerese. Ugyancsak a jegybank adatai, illetve számításai szerint a lejesítés a banki szektornak 2,4 milliárd lejébe kerülne, ami okán fennállhat a banki kamatok megemelkedésének, valamint az árfolyamok kedvezőtlen alakulásának kockázata. Dacian Cioloș tegnap azt nyilatkozta, hogy a törvény hatósugarát „csak a szociális esetekre kellett volna korlátozni”, mert ellenkező esetben túlontúl nagy veszteségeket jelentene a bankszektor számára. Az Alkotmánybíróság kitűzte a tárgyalás napját: 2016. november 23. Döntés „részben”... Tegnap a taláros testület bírái döntöttek a május 13-án hatályba lépett, a „hitelcsere” törvény (2016/77-es törvény) esetében megfogalmazott alkotmányossági aggályokra vonatkozóan. A testület elnöke, Valer Dorneanu azt nyilatkozta, hogy „a törvény részben alkotmányellenesnek nyilvánítódott... a mi szándékunk az, hogy egy igazságos döntést hozzunk, amelyet megértenek a bankok, és amelyet elfogadnak az adósok...” Tegnap 25 ügycsomó esetében döntöttek, 8 ügycsomó esetében viszont október 27-re halasztották a döntést. Tehát végérvényesen, illetve minden egyes megfogalmazott alkotmányossági aggály tekintetében nem dőlt el ennek a törvénynek a sorsa, legalábbis az Alkotmánybíróság szintjén. Hecser Zoltán