Az elmúlt napokban újólag érintette a nyugdíjak megemelésének egyre zűrzavarosabbnak tűnő problematikáját Orban Ludovic kormányfő, Violeta Alexandru munkaügyi miniszter, Florin Cîþu pénzügyminiszter és félszájjal maga az államelnök, Klaus Johannis is. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy olajt öntöttek a tűzre, mert az érintettek körében a pánikhangulat jelei észlelhetők… Nem lehet eltekinteni attól, hogy a hangulatkeltésben az utóbbi hetek során megvolt a szerepük egyes sajtóorgánumoknak is, de ugyanakkor a magas rangú tisztségviselők által megfogalmazott vélemények ugyancsak elbizonytalaníthatnák a nyugdíjasok döntő többségét. Egy kormányfőnek vagy miniszternek nemigen lehet véleménye egy törvény gyakorlatba ültetése kapcsán, lévén, hogy ő a végrehajtó hatalom szereplője, s neki arról kell nyilatkoznia, beszélnie, amiről meg van bizonyosodva. Tehát, ha az idei állami költségvetést és állami társadalombiztosítási költségvetést jóváhagyó törvényekbe belefoglalták a nyugdíjpont értékének a megemelését szeptember 1-től, akkor arról nem morfondírozhat egy kormányfő vagy egy tárcavezető, sőt az államelnök sem, és annak kapcsán nem fogalmazhat meg szándékokat, óhajtásokat. Ha most utólag kétségbe vonják a szóban forgó megemelés esélyét, akkor akaratlanul is elismerik, hogy egyes költségvetési előirányzatok nem voltak megalapozottak, arról nem is beszélve, hogy annak elfogadására kormányzati felelősségvállalással került sor. Azaz: a kormány tagjai, élükön a kormányfővel, kezeskedtek, illetve felelősséget vállaltak annak minden egyes előirányzatáért és tudatában voltak annak is, hogy azok teljesíthetők. Megengedhetetlen, hogy még egy hónap sem telt el a „szentírásnak” tartott költségvetés elfogadásától, s a kormányfő egy sajtóügynökségnek olyasmit nyilatkozzon, miszerint szem előtt kell majd tartani a mindenkori lehetőségeket, vagy a pénzügyminiszter azt, hogy bekövetkezhet a recesszió, sőt megtörténhet több ezer cég befuccsolása, s annak okán több tízezer alkalmazott munkanélkülivé válhat. Ilyen körülmények között pedig fel sem merülhet a nyugdíjpont megemelésének lehetősége, sem a „gyermekpénz” kvantumának a megduplázása. Az államelnök diplomatikusan azt hangoztatta hétfőn, hogy az utóbbi időben nem tárgyalt a nyugdíjak megemeléséről a kormányfővel, s az egy olyan dolog, amit a kormánynak kell elemeznie és megtárgyalnia, „de a mi közös óhajunk a nyugdíjak megemelése, és ezt a tény több ízben is nyomatékosítottuk”. Emlékeztetnénk arra, hogy nem egy „óhajtásról” van szó, hanem törvény szabta kötelezettségről. Az ígérgetések időszaka amúgy már rég elmúlt, nevezetesen a múlt esztendő novemberének elején. Az is furcsállandó, hogy az államelnök a gyermekpénz ügyében másként nyilatkozott: „Én azt hiszem, nagyon fontos lenne, hogy a kormány megtalálja a forrásokat annak megemelésére”. Hát „keresgéljen” a kormány, például az adóelkerülések és az adócsalások megfékezése és a költségvetési bevételek következetes behajtása révén. Mennyi az annyi? Nem vitatja senki, hogy bekövetkezhet a gazdasági növekedés lelassulása, de merjük feltételezni, hogy azzal számolt a kormány és arra tekintettel is volt. Különben nem most kellene előállnia a pénzügyminiszternek, – úgy ahogy azt tette hétfőn – amolyan kockázat-elméletekkel és defetista hangnem megütésével, mert az valóban pánikot okozhat. A munkaügyi miniszternek sem ezekben a napokban kellett volna bejelentenie, hogy február lesz az, amikor megoldást találnak a nyugdíjak jogszabályozási problémáira. Eddig arról beszélt, hogy a gondot az úgynevezett különleges nyugdíjak jelentik/okozzák, a köznyugdíjak esetében pedig ő is „tartotta magát” a hatályos törvényes előírásokhoz, azaz ahhoz a bizonyos 40%-hoz. Most ő is inkább a majdani lehetőségeket emlegeti, ami meglátásunk szerint egy megfoghatatlan, igen képlékeny vagy éppenséggel semmitmondó fogalom, mert abba belefér bármi, a 40%-tól kezdődően el egészen a 0-ig vagy akár az a 4%, amelyre utalt úgy kutyafuttában a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu, s amelyet most „visszhangoznak” egyesek. (Az előre jelzett 4%-os gazdasági növekedéssel „társítanák” a nyugdíjpont értéke megemelési arányát is. A nagy gond viszont az, legalábbis szerintünk, hogy az a 4%-os növekedés ugyancsak egy előrejelzés, s ilyenképpen az is átkerülhet a „lehetőség” kategóriába.) Apropó, különleges nyugdíjak: a képviselőház január 20–27 közti rendkívüli ülésszakán napirendre kerül ama törvényjavaslat, amely értelmében kivezetnék a képviselők és a szenátorok, a bírák és az ügyészek, az igazságszolgáltatási kisegítő szakszemélyzet és az írnokok, a rendőrök, a különleges jogállású köztisztviselők, a parlamenti köztisztviselők, a diplomáciai és konzuli testület tagjainak, az alkotmánybíróság tagjainak, a légi közlekedés pilótáinak szolgálati nyugdíját. Majd eldől…

Hecser Zoltán