Orban Ludovic kormányfő hétfő esti maratoninak bizonyult sajtóértekezlete során sok mindent elmondott, felsorakoztatott. Egy kis rosszindulattal, illetve túlzással akár azt is állíthatnánk, hogy „hetet-havat” összehordott. Ez viszont nem azt jelenti, hogy igen terjedelmes expozéja nem tartalmazott érdemleges tényeket, olyan eredményeket a koronavírussal vívott harcban, amelyekre mindenképp érdemes felfigyelni, vagy olyan szociális intézkedéseket, amelyek országos viszonylatban számos alkalmazott, illetve család gondjain enyhítettek ebben az ínséges időben. Azaz: a leltárban voltak hasznosként értékelhető dolgok, de olyanok is, amelyek kapcsán kételyek és fenntartások fogalmazhatók meg. Helyszűke miatt, s lévén, hogy közeleg az a május 15-i időpont, amikor is kezdetét veszik a megszorító, korlátozó intézkedéseket fellazító kormányzati lépések, ugyanakkor véget ér a szükségállapot, az alábbiakban inkább a jövőt betájoló kormányfői, kormányzati elképzeléseknél időznénk el. E tekintetben is bőbeszédű volt a kormányfő, de konkrétumokra nemigen tért ki, hanem inkább bizonyos elképzeléseket, kormányzati szándékokat rajzolt fel, és megpróbált rávilágítani olyan lehetőségekre (hitelezési/finanszírozási lehetőségek, hazai és külföldi tőkebefektetések, ösztönző állami támogatások stb.), amelyekkel számolni kíván a kormány. Ebben a kontextusban arra is utalt, hogy az eddig foganatosított intézkedéseknek is gazdaságélénkítő szerepet szántak. Ilyen értelemben az IMM INVEST Románia programmal példázódott, valamint a hiteltörlesztési kötelezettségek teljesítésének az elnapolására vonatkozó sürgősségi kormányrendelettel. Ebben a kontextusban azt is megemlítette, hogy a kényszerszabadságok első kifizetési periódusában több mint 570 ezer alkalmazott részesült az állami költségvetésből folyósított illetményben, ezenkívül még 70 ezer más jogállású személy. A törlesztési kötelezettségek elhalasztását eddigelé több mint 200 ezer magán- és jogi személy kérelmezte, április 30-ig pedig mintegy 40 ezer banki ügyfélnek hagyták jóvá az ilyen jellegű kérését. Visszatérve a kényszerszabadságokra és az azok során biztosított pénzbeli jogosultságokra, kitért arra is, hogy amennyiben lesznek olyan cégek, amelyek esetében május 15-ét követően nem lesz lehetséges az újraindulás „teljes gőzzel”, akkor szándékaik szerint továbbra is lesz az állami támogatás. A beruházásokon a hangsúly A kormányfői expozét alaposan átolvasva, akár arra a következtetésre is juthatunk, miszerint májustól arrafelé Románia gazdaságában új korszak kezdődik, a befektetések korszaka. Orban Ludovic szerint, ha ez félénken is, de már a bekövetkezés küszöbéhez érkezett, s szerinte ezt a stádiumot jelzi az, hogy Romániában az utóbbi hetekben 23 olyan céget akkreditáltak, amelyek megkezdhetik különböző gyógyászati felszerelések gyártását, mindenekelőtt a sebészeti maszkokat, valamint a FPP2 és a FFP3 típusú maszkokat, ilyenképpen pedig e termékféleség gyártásával Románia jelentős szerephez juthat. Továbbá 60 cégnek engedélyezték a különleges védőruhák gyártását és mintegy 100-nak a vírusölők, illetve a biocidok gyártását. Mindennek hátterében jelentős beruházások vannak – hangoztatta a kormányfő. Nyomatékolta azt is, hogy országunk profitálhat a jelenlegi nemzetközi gazdasági konjunktúrából, és vonzó célpont lehet jelentős termelési kapacitások áthelyezése szempontjából. Értesülései szerint számos nemzetközi cég termelőtevékenységét adott országokból át kívánja helyezni más országokba. Konkrétumokat e tekintetben sem mondott. Mint ahogy arról sem, hogy ténylegesen miként is képzelik el a nagyvállalatok esetében az IMM INVEST Románia programhoz hasonló program felfuttatását. (Állítólag a pénzügyminisztérium a tegnapi napra ígérte az arra vonatkozó jogszabálytervezet véglegesítését.) A beruházások ösztönzése tekintetében egy másik „mozgatórúdként” utalt a zöldmezős beruházások állami támogatására. Olyan beruházásokról lehet szó, amelyeket a romániai piacon első ízben megjelenő cégek eszközölnének, vagy a romániai piacon már aktív cégek kívánnának eszközölni bizonyos kapacitásfejlesztési projektjeik megvalósítása révén. Ugyancsak állami támogatási sémaként képzeli el azt a támogatást, amely már működik egyes európai országokban (például Németországban, Olaszországban és Lengyelországban), s amely révén az állam bekapcsolódna a kereskedelmi hitel biztosításban. Ezzel kapcsolatosan ugyancsak nem részletezte a dolgokat, csupán annyit mondott, hogy a lengyel példából kívánnak ihletődni. Nyomatékolta azt is, hogy a Regionális Operacionális Program (2.1-es és 2.2-es intézkedések) keretében van egy program, 200 ezer és 1 millió euró értékű hitelekre vonatkozóan, és egy másik program a 2 millió és 6 millió euró közti hitelekre, azaz beruházásokra, méghozzá a cégek fejlesztésére szolgáló beruházásokra. Tekintettel az Európai Bizottságnak egy nemrégiben meghozott döntésére, jelenleg lehetőség van az alapok felhasználásának rugalmasabbá tételére, azaz átutalásukra azokból az zónákból, ahol nem lehet elkölteni azokat. Jelenleg 800 millió euróról 1 milliárd euróra emelkedett az a pénzösszeg, amely a program rendelkezésre fog állni. Megemlítette, hogy szándékukban áll egy befektetési alap „felépítése” is. Ugyancsak lengyelországi tapasztalatot szeretnének e tekintetben meghonosítani országunkban. Utalt arra is, hogy három regionális kórház esetében kinyílt az ajtó azok felépítésének a finanszírozása előtt, európai alapokból. Jelentős beruházásokra lehet számítani az iskolai infrastruktúra, a távközlési infrastruktúra, valamint a mezőgazdasági infrastruktúra esetében is. Ami ez utóbbit illeti, mindenekelőtt az öntözési infrastruktúra támogatásáról van szó, valamint a mezőgazdasági szektor szereplőinek a támogatásáról az öntözési felszerelések megvásárlása tekintetében. Megpendítette azt is, hogy országunknak lehetősége lesz nemzetközi pénzintézetektől is finanszírozásokat elnyerni, s ilyen összefüggésben tételesen a Világbankra (BM) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra (BERD) utalt. Ez utóbbi a kormányfő szerint máris bejelentette, hogy egy 4 milliárd euró értékű romániai beruházási programot kíván támogatni, s e program keretében hitelhez folyamodhat mind az állami szektor, mind pedig a privát szektor. Hiteligénylés nyújtható be az Európai Befektetési Bankhoz (BEI) is, valamint bizonyos projektek támogatásában lehet számítani az Európai Befektetési Alapra (FEI) is. Ígéretes jövőt próbált felvázolni a hazai gazdaság előtt, mint ahogy azt is nyomatékolta, hogy a pandémiát nem sínylette meg olyan mértékben az ország gazdasága, mint ahogy arra sokan számítottak. Ez utóbbiban nem lennénk annyira biztosak, ami pedig a jövőképet illeti, merünk reménykedni abban, hogy az nem lesz „fantomkép”. Egyelőre másabb számokkal is szembesülnünk kell, például azzal, hogy február végétől errefelé közel 1,3 millió állampolgár tért haza, s azok egyelőre „latens” helyzetben találtatnak, és több mint 300 ezer alkalmazottnak felbontották a munkaszerződését. És vannak olyan vállalkozások szerte az országban, amelyek számára az újraindulás elől bezárultak a kapuk…

Hecser Zoltán