Magyarországi minta alapján konkrét felső határhoz kötné a magán- és jogi személyek által birtokolható romániai mezőgazdasági földterületek nagyságát Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter – számolt be az Agerpres hírügynökség. [caption id="attachment_39021" align="aligncenter" width="4752"] Őszi szántás. Határt szabnának a földvásárlóknak Fotó: Domján Levente[/caption] Romániában a magánszemélyeknek legtöbb 150 hektárnyi, míg jogi sze­mélyeknek maximum 1500 hek­tárnyi terület vásárlását engedélyezné Achim Irimescu a mező­gazdasági területek értékesítését szabályozó törvényjavaslat értelmében. A tárcavezető a „Beszélgess a minisztereddel” nevű online fórumon közölte, reméli, hogy a törvénytervezetbe foglalt elvárások nem fognak uniós ellenállásba ütközni. A feltételek között szerepelne például, hogy a mezőgazdasági területet vásárló cégeknek romániai székhellyel kell rendelkezniük, ennek pedig feltétele, hogy az illető román vagy európai állampolgár legyen. Aki nem román vagy európai állampolgár, és mezőgazdasági területet akar vásárolni, annak előbb meg kell szereznie a román állampolgárságot – hangoztatta Irimescu. Elmondta, a törvénytervezetben a földvásárlás feltételeként a vásárlótól legkevesebb 5 éves földművelési tapasztalatot kérnek, továbbá azt is kikötnék, hogy a vásárló cég bevételének 75 százaléka mezőgazdaságból származzon. – Mindez a romániai mezőgazdasági területek adásvételének új rendszerét vetíti előre – tette hozzá Irimescu. Laurenţiu Baciu, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Szövetségének (LAPAR) elnöke májusban hívta fel a figyelmet, hogy kétmillió hektárnyi mezőgazdasági terület idegen személyek vagy cégek tulajdonában van már. Az AGRO Intelligence tanulmánya értelmében az ország 8,3 millió hektárnyi szántóföldjének mindössze 30 százaléka van hazai tulajdonban. A közjegyzői jelentések adatai szerint a külföldi tulajdonban lévő mezőgazdasági területek 23,4 százaléka olasz, 15,5 százaléka német, 10 százaléka arab, 8,2 százaléka magyar, 6,2 százaléka spanyol, 6,1 százaléka osztrák kézben van, valamint olyan multinacionális cégek tulajdonában, mint a Rabobank, a Generali vagy az ASI Europe. A külföldi tulajdonban levő romániai termőföldek ügyét amúgy szerdán, Bukarestben, az Indagra nemzetközi mezőgazdasági kiállítás és vásár megnyitóján Klaus Johannis államfő is szóvá tette. A vásár keretében szervezett beszélgetésen az elnök úgy vélekedett, a mezőgazdasági külterületek értékesítését szabályozó törvénykezésnek figyelembe kell vennie, hogy Románia nem elszigetelt ország, hanem az EU része, de ugyanakkor elővásárlási jogot kellene biztosítani az állam vagy a helyi közösség képviselőinek. – Ha sem az állam, sem a közösség nem szándékozik megvenni azt a parcellát, akkor elgondolkodhatunk azon, mi legyen a továbbiakban, de azt hiszem, ez nem mehet így a végtelenségig, mert egyszer csak felébredünk, hogy azon fogunk tanakodni, vajon kié lehet ez a föld, mert a miénk biztos nem. Egyértelmű, hogy ezt a roppant érzékeny kérdést olyan jogszabállyal leszünk csak képesek megoldani, amely meg is véd minket, egyúttal azonban az európai irányelveket is tiszteletben tartja” – vonta le a következtetést az államfő. Johannis szerint viszont nemcsak a külföldiek romániai földtulajdonszerzésére, hanem a hazai tulajdonjogi kérdések tisztázására is jobban oda kellene figyelni. – Hogyan lehet fenntartható fejlődésről és versenyképes mezőgazdaságról beszélni anélkül, hogy megoldanánk a telekkönyvi nyilvántartás évek óta húzódó problémáját. Végső soron arról van szó, hogy rendet kellene rakni a mezőgazdasági tevékenységet szabályozó intézmények rendszereiben. Megkockáztatom kijelenteni, hogy a hazai mezőgazdaság helyben toporgásának elsősorban nem a felaprózott földtulajdon az oka, hanem a tulajdonjog tisztázására vonatkozó politikai akarat hiánya – fogalmazott Johannis. HN-összefoglaló