Amint az már ismeretes, élénk vitát és utólagos visszhangot váltott ki a képviselőház illetékes szakbizottságainak ama elvi döntése, miszerint amolyan kiadós béremelésre kerülne sor az egészségügyi és a tanügyi szektorban. Ez annak révén, hogy a törvény általi szentesítés végett benyújtott 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet esetében ilyen jellegű módosításokra és kiegészítésekre került sor. A vonatkozó javaslatokkal mindenekelőtt a szociáldemokrata párt és az RMDSZ honatyái értettek egyet, mert a liberális párt szakbizottsági tagjai fenntartásokat fogalmazva meg a múlt hétfőn távoztak a szakbizottsági ülésről. Ugyanakkor a kormány illetékesei, mindenekelőtt Anca Dragu közpénzügyi miniszter és Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter határozottan ellenezték a személyzeti kiadásokat gerjesztő indítványokat, azt hangoztatva, hogy azok már az idén, de főleg 2017-ben nehéz helyzetbe hozhatják az állami költségvetést. [caption id="attachment_39179" align="aligncenter" width="450"] Aurelian Dochia: kockázatot is jelenthet a jövőre nézve a béremelés...[/caption] Tegnap dőlt el a kocka, ugyanis a képviselőház napirendjén szerepelt a már említett sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezet megvitatása és megszavazása. Minden jel arra mutatott, hogy ugyan vitáktól, szemrehányásoktól nem lesz mentes ennek a törvénytervezetnek a megvitatása, de azt végül csak el fogják fogadni. Nagyjából így is történt, de a végső szavazás nem volt „lázmentes”: 17 óra tájában lévén, hogy a liberális párti képviselők bojkottálták a plénum munkáit, még nem volt meg a kvórum. A szavazás időpontjában, 17:30-kor 184 képviselő leledzett a padokban, ilyenképpen pedig eredményesnek bizonyulhatott a „tűzpróba”. Tehát tegnap délután megszavazásra került a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó, s egyben módosító és kiegészítő törvény. Ezzel még nem ért véget ennek a jogszabálynak a vesszőfutása, ugyanis a kormánynak még van egy lehetősége, azt megtámadhatja az alkotmánybíróságnál, ugyanakkor az államfőnek akár döntő szerepe is lehet e törvény gyakorlatba ültetése tekintetében. Igen, mert esetleg nem hirdeti ki, hanem újratárgyalás végett visszaküldi a parlamentnek, vagy a maga során alkotmányossági aggályokat megfogalmazva ugyancsak a taláros testülethez fordul. Hogy ki fog élni e lehetőségek valamelyikével, azt egyelőre nem tudni. A kormány ellenzi Az elmúlt hét folyamán a kormányfő és a kormány egyes tagjai többször is állást foglaltak a képviselőház szakbizottsági döntések kapcsán. Legutóbb pénteken a kormányfő a Gyulafehérváron tett munkalátogatása során. Az ott megtartott sajtóértekezletén többek között a következőket hangoztatta: „Bármilyen törvényről legyen szó, függetlenül attól, hogy ki szavazta meg, ha az populista és ha annak nincs finanszírozási forrása, mi intézkedni fogunk, és amennyiben vannak érveink, meg fogjuk támadni az Alkotmánybíróságnál. Az előzetesen elhangzott nyilatkozatok fényében állíthatjuk, hogy a kormány szemszögéből a szóban forgó törvény egyaránt populista és nélkülözi a pénzforrásokat. Egyébként a múlt héten az Adevărul Live-nak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a különböző szektorokban és intézményrendszerekben előirányzott egyes bérnövekedések esetében hiányoztak a megfelelő költségvetési számítások. Egyes számítások szerint, szem előtt tartva mindennemű közszférai bérnövelést, az összeg több mint 9 milliárd lejre kerekedik ki, azaz a GDP-nek több mint egy százalékára. Ez olyan költségvetési hiányt gerjesztene, ami Románia számára katasztrofális lenne, s amennyiben ragaszkodnának a költségvetési hiány mérsékeléséhez, akkor le kellene csökkenteni a beruházásokat. Hozzáfűzte azt is, hogy a kilátásba helyezett béremelések nem oldják meg a közszférai bérezés problematikáját. Nem bocsátkoznánk részletekbe, sem a kormánytagok által felhozott érvek boncolgatásában, csupán arra utalnánk, hogy a munkaügyi miniszter, Dragoș Pâslaru a minap újabb aggodalmának adott hangot, mely szerint ezen a héten a parlamenti szakbizottságokban napirendre tűzik az ugyancsak bérkiigazítással kapcsolatos 2016/43-as sürgősségi kormányrendeletet, s szerinte félős, hogy újabb jelentős pluszkiadások válnak majd esedékessé. Másképp látja az egykori miniszter A kormány aggodalmait nem osztják az ellenzéki pártok, s mindenekelőtt a szociáldemokrata párt képviselői. Rovana Plumb szociáldemokrata képviselő, egykori munkaügyi miniszter a kormány által hangoztatott költségvetési kihatás kapcsán meglepetésének adott hangot, szerinte a kiadások növelése tekintetében túloz a kormány. Szerinte a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán megfogalmazott és benyújtott indítványok nyomán a költségvetési kiadások legfeljebb 4 milliárd lejjel fognak növekedni, s ez kevesebb, mint a GDP 0,5 százaléka. Ő nem lát összefüggést a közelgő parlamenti választások és az elfogadásra kerülő, pontosabban került törvény előírásai között. Nem, mert a szociáldemokrata honatyák javaslatai nem kampányízűek, legalábbis a képviselő asszony szerint, hanem most váltak esedékessé a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet törvény általi szentesítése keretében. Tegyük félre a politikai pártok közötti vitát, nézeteltérést és hallgassunk meg egy-két tekintélyes szakértőt. Aurelian Dochia nagy tapasztalatú pénzügyi szakelemző szerint igen kockázatosak a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet szentesítő törvény egyes előírásai. Romániában ugyan nincs krízishelyzet, de ettől függetlenül a későbbiek során a közszférai béremelési intézkedések megbosszulhatják magukat. Többek között annak okán, hogy nehezen képzelhető el az idei 5 százalékos gazdasági növekedés megismétlése az elkövetkező évek során. Ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg GDP-arányos 3 százalékot, s ha ez bekövetkezne, akkor uniós viszonylatban is kényes, kínos helyzetbe kerülne országunk. Ionuț Dumitru, a Raiffeissen Bank főközgazdásza szerint sajnálatos, hogy a parlament olyan körülmények között döntött bizonyos béremelésekről, amikor is szem elől tévesztette a költségvetési fiskális felelősségre vonatkozó, a 2010/69-es törvény előírásait. Emlékeztetett arra is, hogy a gazdasági növekedés még nem jelenti azt, hogy nem támadhatnak gondok a költségvetési hiány tekintetében: 2008-ban a gazdasági növekedés 8,5 százalékos volt, ennek ellenére a GDP-arányos költségvetési hiány 5,5 százalékos! Végezetül, de nem utolsósorban nézzük meg, miként alakultak a konszolidált általános költségvetés személyzeti kiadásai az utóbbi évek során. 2011-ben azok összege 38,5 milliárd lej volt, ami a GDP-nek 7 százalékát tette ki, az idei esztendőben előreláthatólag eléri az 57,2 milliárd lejt, ami a GDP-nek 7,6 százaléka. Amennyiben sor kerül a mostani törvényben előirányzott bérkiigazításra (pontosabban béremelésre egyes közszférai szektorokban), akkor 2017-ben a személyzeti kiadások értéke 62 milliárd lej körül lehet, azaz a GDP 7,7 százaléka, amennyiben még „bejönne” a költségvetési szektorban egy 10 százalékos általános béremelés, akkor a szóban forgó költség akár a 68 milliárd lejt is elérhetné, ami a GDP 8,4 százalékát jelentené. Lehet számolgatni, lehet fontolgatni, lehet vitatkozni, s lehet örvendeni és lehet aggódni is… Hecser Zoltán