Kormányzati szinten ez a hét is „munkalátogatással” kezdődött: Johannis államelnök már-már mindennapossá váló gyakorlata jegyében ismét magához kérette Orban kormányfőt és Florin Cîþu közpénzügyi minisztert. A Cotroceni-palotában 12 órakor kezdődő eszmecsere előtt olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a jövő esztendei általános konszolidált költségvetés fontosabb előirányzatai, a várható deficit aránya alászorításának a lehetőségei, módozatai szerepelnek majd a napirenden. Amúgy már vasárnap kiszivárogtak egyes elképzelések, tegnap reggel pedig a költségvetés-tervezet finalizálásának egy újabb határideje, nevezetesen december 20. Vitathatatlan, a jóléti jövő ígéretén túl a kormánynak pillanatnyilag másabb dolga is akad, méghozzá igen sürgős és fontos dolga: egyrészt a 2020-as évi költségvetési bevételek fokozása, másrészt pedig a kiadások minden áron történő csökkentése. Ez utóbbi vonatkozásában vannak még homályos dolgok és úgymond igen diszkréten kezelt elképzelések, de olyanok is, amelyekről kormányzati illetékesek nyilatkoztak. A jelek szerint meríteni kívánnak a múltból is: Violeta Alexandru munkaügyi miniszter a hét végén egy olyan jogszabálytervezetet emlegetett, amely értelmében 2020. január 1-től a költségvetési szektorban nem lesz lehetséges a nyugdíj halmozása bérrel, azaz nem lesz összeegyeztethető a nyugdíjas jogállás a közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogállással. Kétségtelen, hogy annak idején a Boc-kormány által bevezetett jogszabályból ihletődtek, amelyet utólag ugyan fellazítottak, majd 2014 szeptemberében „kivezettek”, arról nem is beszélve, hogy 2009-ben az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy egy ilyen jogszabály sérti a munkához és a nyugdíjhoz való jogot. Nagy spórlást ezzel a tiltással nem érnének el, bár lesznek olyanok, akik az egyik vagy a másik jogállásról le fognak mondani. Amúgy óvatos becslések szerint a szóban forgó két jövedelemtípust halmozó személyek száma csupán néhány ezer lehet. A kifogás tulajdonképpen az, hogy az egyes struktúrákból viszonylag fiatalon nyugdíjba kerülők azon nyomban a költségvetési szektorban helyezkednek el és aránytalanul magas keresethez jutnak. Dobálózás a számokkal... Azt sem tartjuk kizártnak, hogy az esetleg felszabaduló állásokat nyomban „befagyasztják”. Így pedig létszámcsökkentésre is lehetőség nyílik, ami ugyancsak foglalkoztatja, méghozzá igen élénken, a kormányt. Ezt maga Ludovic Orban is elismerte, amikor a már említett „kumulálás” megszüntetési szándékára utalt, valamint arra, hogy a szociáldemokrata kormányok „preferenciális alapon” 2017-től errefele 60 000 fővel gyarapították az államigazgatási intézményrendszert. Ezt a számadatot balkézből megkontrázta Vasile Marica, a Költségvetési Szakszervezetek Országos Szövetségének, a SED LEX-nek az elnöke, aki azt képtelenségnek tartotta, lévén, hogy jelenleg a központi közigazgatási apparátusban foglalkoztatott köztisztviselők száma 120 ezer körül van, s ilyen körülmények között elképzelhetetlen, hogy azoknak felét az utóbbi két esztendő során léptették volna be a rendszerbe. Különben a dolognak politikai színezete is van, mert Orban kormányfő futólag azt is megemlítette, hogy a miniszterek, az államtitkárok és más magas rangú tisztségviselők leváltását követően sort kell keríteni a 2017 után kinevezett középvezetők felmentésére is, mert azok a szociáldemokraták emberei. Nem ez az első eset, amikor eldobta a sulykot, mert szűkebb pátriánkban is vannak olyan vezető személyek, akik a liberális párt szimpatizálói és hosszú évek óta ugyanazon tisztséget töltik be. (Arról nem is beszélve, hogy a decentralizált intézmények élén nemigen álltak/állnak szociáldemokraták.) Visszatérve a várható leépítésekre, arról hallani, hogy a közmunkálatügyi, közigazgatási és fejlesztési minisztériumnál például 255 állás szűnik meg és 35 vezetői tisztség. Az újonnan létrehozott gazdaságügyi energiaügyi és üzleti környezetért felelős minisztériumnál 300 állás, a szállításügyi távközlési és infrastruktúráért felelős minisztériumnál pedig 100 fog megszűnni. Amúgy a karcsúsítás mérveit a különböző személyzeti kategóriákra vonatkozóan minisztériumonként százalékban állapították meg. Félhivatalos értesüléseink szerint egyelőre csak a központi apparátusról van szó, majd következnének a dekoncentrált, a területi központi alárendeltségű decentralizált közintézmények. Raluca Țurcan kormányfőhelyettes a költségvetési kiadások kapcsán tegnap újólag megismételte, hogy a közszférai bérek és a nyugdíjak növekedni fognak, és jövőben lesz egy új nyugdíjtörvény is. Arról viszont nem szólt, hogy a nyugdíjpont értékének a megemelésére a jelenleg hatályos jogszabályok alapján kerül-e sor, vagy a majdani új törvény alapján. Jó kérdés ez, mert megtörténhet, hogy az a majdani nem 40%-os emeléssel „számol”…

Hecser Zoltán