Volt egyszer egy Kisbarangoló csoportja a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. Szeretnek együtt túrázni, nem kétség, hisz az idén is 65-en keltek útra a Kossuth-sziklához. 
A túra találkozópontja az Uz Bence menedékház volt, itt kört alakítottunk, megszámlálva egymást. Örültünk egymásnak, hisz az idén is együtt túrázhatunk, mókázhatunk újra. 
A Kossuth-szikla nevét Kossuth Lajos kormányzóról kapta 1891-ben, ehhez kapcsolódva beszéltünk egy picit a Kossuth-bankóról, amelynek több példánya megtalálható a Csíki Székely Múzeumban, és mindenki hazavihetett magával az 5 forintos példány egy másolatát. A kis történelmi bevezető után elindultunk kitűzött célunk felé. Pilinkéltek a hópelyhek, végigkísérve utunkon.

Utunk a Balu park szomszédságában található felső havas úton, a kék sáv jelzés mentén haladt a Kossuth-szik­la fele, érintve a Miklós sípálya felső részét. Útközben találkoztunk szánt húzó kutyákkal. A gyerekek pop­si­tep­siz­tek, a felnőttek önfe­led­ten beszélgettek. Kiérve az erdő szélére, megszokott szán­kó­zó­helyünkre, min­den­ki elfogyasztotta ele­mó­zsi­á­ját, és indulhatott a játék. Pop­si­tep­si, szánkó, leereszkedés, szülők gyerekek társaságában.
A hancúrozás után újra felkerekedve a havas tájban kis léptekkel haladtunk a cél felé, amely már előttünk volt. A gyerekek hangja csengett, versenyeztek egymással, ki ér hamarabb a csúcsra. 
A sziklához érve megpihenve örömteli hangok csendültek fel: „Kossuth-szikla–Kossuth-kifli, juhéé”! 
Csoportképet készítettünk „kisbarangolók” kiáltással, CsEKE-zászlóval, ezt követően Rafain Enikő túratársunk szavalta el aranyos kis saját versét.
A visszaúton még megálltunk egy asztalokkal és pa­dok­kal ellátott pihenőhelyen, itt elővette mindenki a Kis­ba­ran­go­lók füzetecskéjét, és pecsétek koronázták meg a túrát. Volt, akinek első túraként most osztottunk füzetet, volt, akinek füzetecskéje gyönyörű kis csillogó matricákkal volt díszítve, tanúskodva arról, hogy együtt lenni jó, együtt barangolni még jobb. 
Mesebeli tájon sétáltunk vissza, utunkon zengett az erdő a gyerekkacajtól, és a túra végét forrócsokival, jókedvvel pecsételtük meg. Túravezetők voltak: Bakó Irén, Kosza-Bereczki Judith, Nagy Judit, Pál Teréz, Kosza Antal.
Aki nem hiszi, járjon utána, aki nem tartott velünk, tartson velünk ezután mesebeli tájakon innen és túlra.

Kosza-Bereczki Judith,
Csíkszereda