Hirdetés

Királykő-túra

Levélbontás
Becsült olvasási idő: 3 perc
Királykő-túra
Fotó: Csíkszéki Erdélyi Kár­pát-Egyesület

A Csíkszéki Erdélyi Kár­pát-Egyesület maroknyi túrázója egy június végi szombaton hirtelen elhatározással úgy döntött, kihasználja az előre jelzett szép időt és elmegy a magas hegyekbe. Ez alkalommal a Királykőre esett a választásunk. Kis csapatunk reggel indult Csíkszeredából, és 8:30-kor már készen álltunk a gyaloglásra. Autónkat a Zernyest központjától 3,5 km-re levő bővizű, iható Botorog-kútnál hagyva, 820 m tengerszint feletti magasságról a sárga turistajelzést követtük. Áthaladtunk a Zenóga-réten (Poiana Zănoaga) (1300 m), kiértünk egy szép tisztásra, hogy körülnézhessünk és utána folytassuk utunkat, most már sokkal kényelmesebben, mígnem 700 m szintkülönbség megtétele után elénk tárult az 1470 m-en lévő Curmătura menedékház és a Nagy-Királykő gyönyörű, csipkés sziklavonulata.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Megpihentünk, mert tudtuk, az igazi kihívás ezután kezdődik. Eleinte fenyvesek között haladtunk, majd ahogy egyre feljebb kapaszkodtunk, a sziklák oldalán kúszófenyők köszöntöttek. Ahogy felértünk a gerincre, a Forrás-völ­gyi-nyeregbe (1935 m), majd a Pap-szakadék csúcsára (2013 m), egyik ámulatból a másikba eshettünk a nap­fényben fürdő, erdős meg csupasz hegygerincek látványától. Egy kis pihenőt tartva fényképeződtünk és indultunk is tovább, mert eléggé jó ritmust tartva is aznapra tízórás gyaloglásra számíthattunk. A gerincen haladva, kitartóan kísértek a sűrű kúszófenyők, biztatva minket, ha elég kitartóak vagyunk, és még néhány csúcson átjutunk, elérjük az aznapi túránk célját, a Hegyes-csúcsot (2133 m). Szerencsések voltunk, mert a tűző nap erejét időnként szellő enyhítette. Megérkezve kifújtuk magunkat és körbenéztünk: láttuk a teljes fényében ragyogó Bucsecs-hegységet, a Jézer-Papusát, a Kiskirálykőt és a Nagykirálykőt összekötő Hasadék-nyerget (1660 m), a következő túránk célpontját, a Királykő legmagasabb csúcsát, a Pásztor-Kkövet (2238 m), és láttuk a lefelé vezető, kicsit sem kényelmes, meredek, köves ösvényünket, amelyen jó hosszan gyalogoltunk, míg csak be nem értünk a fenyvesek közé, hogy hangos madárcsicsergés kíséretében visszaérjünk a Curmătura menedékházhoz.

Balázs-Bécsi Rozália, Csíkszereda





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!