Ha a számok a valóságot fedik, akkor a megyénkbeli diákok közül – eszközhiány, hátrányos helyzet miatt – viszonylag kevesen maradnak ki a kötelezővé tett online oktatásból. Az új rendelkezés szerint már a számonkérés is lehetséges, igaz, csakis a diák vagy a szülő beleegyezésével írható majd be a jegy. – Mi a tanfelügyelőség szerepe, feladata az online oktatás megszervezésében? – A szükségállapot bevezetése óta, és amióta a tanítás felfüggesztését elrendelték a hatóságok, a tanfelügyelőség folyamatos kapcsolatban van az iskolák vezetőségével, olyan megoldásokat keresve, amelyek révén – alkalmazkodva az új helyzet teremtette körülményekhez – minél több diákot lehet megszólítani, oktatási tartalmakat kínálni nekik. Felmérést végeztünk arra vonatkozóan, hogy melyik iskola hogyan tudja megoldani ezt a könnyűnek egyáltalán nem mondható helyzetet, valamint, hogy milyen módszereket használnak, és azzal kapcsolatosan is, hogy mi lesz azokkal, akik – önhibájukon kívül – nem férnek hozzá az online lehetőségekhez – vagy azért, mert nincs internetes lefedettség, vagy azért, mert nincsenek meg a technikai feltételek, esetleg mindkettő. Szerepünk a kapcsolattartás, koordinálás, megoldások közös keresése. – Milyen támogatást kaptak, illetve kapnak az iskolák, pedagógusok a tanfelügyelőségtől? – Segítettünk a megfelelő platformok, kommunikációs módszerek megtalálásában, illetve az új helyzetben előállt mindenféle probléma megoldásában. Ötleteket, megoldási módokat nyújtottunk az érdeklődő iskoláknak, így például az Iskola másként hetek online megszervezésében, lebonyolításában. Ugyanakkor kerestük és folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel az oktatást el tudjuk juttatni azokhoz a gyerekekhez is, akik nem rendelkeznek a megfelelő számítástechnikai eszközökkel. Így kezdeményeztük a tévén keresztüli leckék sugárzását (SuliTV8), amely a köztévé által nyújtott leckék mellett további lehetőséget biztosított a nyolcadikos diákok számára. – Vajon a diákok hány százaléka vesz, illetve vehet részt ebben, gondolok a rászorulókra, mélyszegénységben élőkre? – Az iskolák által beküldött adatokból az derül ki, hogy a diákok 91,63 százaléka rendelkezik olyan internetre csatlakoztatható eszközzel – számítógép, tablet, okostelefon –, amellyel legalább minimális szinten részt tud venni az iskolák által nyújtott online oktatásban. Az eszközök vagy az internet – esetleg mindkettő – hiánya miatt 8,37 százalékuk kimarad ebből. Ha az okostelefonokat kivesszük a számításból, akkor a diákok 84,12 százaléka rendelkezik megfelelő számítópéppel vagy tablettel, míg 15,88 százalékuk nem. – Van-e valamiféle elképzelés, akció a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelésére? – Az első pillanattól kezdve igyekeztünk megoldásokat találni azok számára is, akik valamilyen okból kifolyólag kimaradnak az online oktatásból. Így kerestük azokat a lehetőségeket, amelyek elsősorban tőlünk függenek, így jutottunk el oda, hogy a megyei tanáccsal és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen, pedagógusokat bevonva, létrehoztuk az előbb már említett SuliTV8 révén ismertté vált televíziós leckéket. Ugyanakkor felhívással fordultunk a nyilvánosság, a tehetős cégek és minden segíteni szándékozó, tudó személy felé, hogy támogassák az iskolákat, diákokat, ha lehetőségük van használatra alkalmas számítógépeket adományozni, felajánlani. Továbbá folyamatban van olyan „offline” oktatásra alkalmas füzetecskék összeállítása, melyeket azok a diákok használhatnak, akik nem tudnak részt venni az online oktatában. – A pedagógusok kapnak-e útmutatást, hogy mi lehet jogsértő, mi ütközik az adatvédelmi rendelkezésekkel ebben az új helyzetben? Tudják-e, hogy mit szabad és mit nem? – A pedagógusok az iskolák vezetősége részéről folyamatos felvilágosítást kapnak a GDPR-szabályok betartásának kötelezettségéről. Ez így volt a járvány előtti időszakban is, és jelenleg is fokozottan figyelünk a szabályok betartására. Ezért az online tevékenységekre azokat a platformokat és oktatásra alkalmas felületeket javasoltuk – például az oktatási minisztérium digital.educred.ro vagy a tanfelügyelőség felületén találhatókat –, amelyek megfelelnek az adatvédelmi előírásoknak. – Mi a helyzet a számonkéréssel? – A számonkérés egy olyan lehetőség, amivel most már hivatalosan is élhetnek a pedagógusok. Mivel az online számonkérésnek pillanatnyilag nincs kidolgozott szabályzata az egyetem előtti oktatásra nézve, ez egy javaslat, ezért is került bele a legutóbbi utasításba, hogy az így kapott jegyek csak a felnőtt korú diák, vagy a kiskorú diákok esetében a szülők beleegyezésével írhatók be a naplóba. – Összességében Ön hogyan látja a megyei helyzetet online oktatás szempontjából? – Az online oktatás számos kérdést felvetett, és valószínűleg fel fog vetni a közeljövőben is. Komoly gondot jelent, hogy az elmúlt időszakban, évtizedekben a mindenkori kormányzatok nem tudták elérni, hogy az iskolák megfelelően felszereltek legyenek számítástechnikai eszközökkel, hogy rendezett módon történjen meg az oktatás digitalizálása. Mindez meglátszik a jelenlegi helyzetben is, ugyanis nem minden pedagógus, nem minden diák tudja, eszközök és lehetőségek birtokában sem megfelelően használni, hasznosítani az online oktatásban rejlő lehetőségeket. Ha figyelembe veszem mindazt a hátrányt, amivel március 11-én indultunk, azt tudom mondani, hogy a pedagógusok többsége lelkiismeretesen, lehetőségeket és megoldásokat keresve állt hozzá a feladathoz, és igyekezett azt legjobb tudása szerint és a diákok javára cselekedni. – A gyermekek, diákok nagy része ebben a tanévben többet már nem megy iskolába. Hogyan vélekedik erről? – Úgy vélem, hogy ez egy olyan döntés, amit a legtöbb szereplő kívánatosnak látott. A végzősök június 2-án megfelelő biztonsági feltételek mellett felkészítőkön, konzultáción vehetnek részt, és utána az eredeti menetrend szerint vizsgázhatnak. A jelenlegi helyzetben az iskolák újranyitása nem is annyira oktatásügyi, mint egészségügyi kérdés. A mi szempontunkból persze megvannak a nehézségei, hiába igyekszünk átállni az online oktatásra, azért valljuk be, nem a legoptimálisabb a helyzet. Azonban a biztonság, a gyerekek szempontjából ez egy jó döntés volt, a részletek kidolgozása pedig a napokban megtörténik. – Mit javasol Ön a pedagógusoknak a tanév hátralévő időszakára? – Kérem, hogy az emberi szempontok szerint szervezzék meg munkájukat, törekedjenek az egyensúlyra. Meg kell keresni a középutat, azaz foglalkozzanak a diákokkal, de ne essenek túlzásokba, ne legyen az, hogy a gyermekeknek napi 5-6 órát kelljen a számítógép előtt tölteniük. Hangsúlyozom, hogy az emberi hozzáállás legyen a legfontosabb. Lehet új leckével is foglalkozni, de maradhatnak az ismétlésnél, rögzítésnél is, hiszen a tervek szerint a következő tanév elején lehetőség lesz az elmaradt tananyag pótlására.

Asztalos Ágnes