A héten javában zajlik a rókák veszettségmegelőzését szolgáló csalétkek kézi kihelyezése, így az utak, lakott települések, vízfolyások környékén fokozott óvatosságra kérik a hatósági állatorvosok a természetjárókat, kutyasétáltatókat. A napokban a Hargita megyei állatorvosok – a repülőgéppel szeptemberben kijuttatott mennyiségen kívül – 2 ezer csalétket helyeznek ki. [caption id="attachment_58572" align="aligncenter" width="1000"] A rókák veszettségmegelőzési kampányára figyelmeztető plakát Büdösfördőn. Nem árt odafigyelni a csalikra Fotó: Domján Levente[/caption] A rókacsalétkek kézi kihelyezése érdekében sorra járják a hét eleje óta Hargita megyében a hatósági állatorvosokból és vadásztársulatok képviselőiből álló csoportok azokat a helyszíneket – lakott települések környékét, ivóvízbázisok, folyók, patakok mentét –, amelyeket a rókák veszettségmegelőzését szolgáló kampány keretében a csalik repülőgépes szórása nem érintett. A szakemberek ily módon a napokban 2 ezer csalétket helyeznek ki, de nemcsak a lakott települések, hanem – a nagyobb hatásfok érdekében – a kotorékok, rókalyukak közvetlen közelébe is – tájékoztatta lapunkat dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Ne érintsék meg a megroncsolt csalikat A főállatorvos leszögezte: a rókák veszettségmegelőzésére hasz­nált, csokoládébarna színű csal­étkek szétterítése két hullámban történik. Első körben a kiterjedtebb erdők, fennsíkok, legelők, kaszálók rókaállományára fókuszálva az ellenanyagot tartalmazó fagyasztott pasztillákat repülőgépről terítették: a gépi szórásra az eredeti ütemterv alapján Hargita megyében szeptember 20–22-én került sor. A második kör ugyanakkor a rókacsalétkek kézi kihelyezését jelenti: ez a munka kezdődött el hétfőtől – tette hozzá a szakember. – Megkérjük a lakosokat, akár természetjárás, akár kutyasétáltatás esetén fokozottan figyeljenek környezetükre, házi kedvenceikre. Ha roncsolt, félig elrágott csalit találnak, akkor szabad kézzel ne érintsék meg, illetve hollétéről értesítsék a körzeti állatorvost – kéri Ladó Zsolt. A kézzel kihelyezett csalikkal főleg vízfolyások, tavak és utak mentén, illetve a települések határában találkozhatnak a kirándulók, illetve azokon a területeken, amelyek ezerméteres tengerszint feletti magasságban húzódnak. Az évente kétszer – tavasszal és ősszel – ismétlődő rókaoltási kampánynak a főállatorvos szerint egyértelműen mutatkoznak a hatásai: a természetben előforduló veszett rókák számbeli csökkenése nyomán Hargita megyében a szakhatóság 2014 óta nem észlelt veszettségi gócot: de abban az esztendőben is csak egy ízben fordult elő. Következnek a próbakilövések A csalik kihelyezését követően – ez esetben 42 nap a várakozási idő – az állategészségügyi hatóság a próbabevizsgálásokkal ellenőrzi a pasztillás „oltási” kampány sikerességét: ehhez ismét a vadásztársulatok, vadgazdák segítségét kérik, akik a próbavételekhez – pontosabban a csalik elfogyasztásáról tanúskodó markeranyag ellenőrzéséhez – száz négyzetkilométerenként 4 róka kilövésével és beszolgáltatásával járulnak hozzá. – A próbavételhez Hargita megyéből kampányonként területarányosan 119 rókára, tehát évente 238 róka bevizsgálására van szükségünk. Megkérjük a vadásztársulatok, vadászterületek ügykezelőit, hogy a kilőtt rókatetemek beszolgáltatásával a következő kampányban is segítsék a munkánkat. Ez nagyon fontos, hiszen az oltási kampány hatékonyságát legpontosabban a bevizsgált rókákon keresztül tudjuk felmérni. A veszettség visszaszorítása pedig mindnyájunknak – tehát az állatorvosoknak, a vadásztársulatoknak és az állattartó gazdáknak is – közös érdeke – hangsúlyozta lapunknak Ladó Zsolt. [box type="shadow" ]Kutyákkal, macskákkal folytatódik az oltási kampány Októbertől kezdődően – anélkül, hogy az előző oltás időpontjához képest meghaladnák az egy esztendőt – veszettség ellen oltják a körzeti állatorvosok a háztartásokban levő kutyákat és macskákat. Novemberben és decemberben ugyanakkor az állatorvosok munkája a folyamatban levők mellett a szarvasmarhák TBC-szűrővizsgálatával is kiegészül – tette hozzá a megyei főállatorvos. A TBC-szűrővizsgálat ugyanakkor azokra a tejelő kecskékre is kiterjed, amiket a gazdák a szarvasmarhákkal közös gazdaságban tartanak, az állatoktól fejt tejet pedig értékesítik – jegyezte meg Ladó Zsolt.[/box] Domján Levente