Hargita Megye Tanácsa és Somogy Megye Önkormányzata vallásturisztikai konferenciát szervezett hétfőn Erdély egyik legjelentősebb vallásturisztikai településén, a világörökségi listán szereplő unitárius templomáról ismert Székelyderzsen. Az esemény különböző álláspontokat, elképzeléseket mutatott be a hazai vallásturizmus fellendítésével kapcsolatban. Vallásturisztikai konferenciát szervezett közösen Hargita Megye Tanácsa és Somogy Megye Önkormányzata, az esemény helyszíne pedig Székelyderzs volt. Az itt található unitárius vártemplom az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO-világörökség része. Még nincsenek felkészülve István Adrián polgármester a konferencia előtt nyilatko­zott lapunknak, mondván: évente 5-6 ezer turista látogat el a Székelyudvarhelytől 21 km-re található faluba, amely jelenleg még nincs felkészülve a vallásturizmus valódi kiépítésére. – Tízszer annyi turista érkezik a településre, mint amennyien itt laknak, én mégis úgy látom, hogy az emberek nincsenek felkészülve erre. Még nem tudunk profitálni a lehetőségekből. Nem tudjuk itt tartani az érdeklődőket, átutazó turisták fordulnak meg Székelyderzsen – közölte a polgármester. Árnyoldala is van az elismerésnek Az elöljáró ugyanakkor kettősségre hívta fel a figyelmünket: a helyi építkezések rovására megy, hogy a vártemplom az UNESCO védelme alatt áll. A védelmi övezet ugyanis jóval az erődtemplomon túl mutat. – Jó lenne, ha a protekciós zónát a templom terültére tudnánk korlátozni. De úgy gondolom, hogy a közösség is meg kell érjen arra, hogy turizmusról tudjunk beszélni Székelyderzsen, hiszen hiába vannak elképzelések, csak a polgármester és a pap nem elég a megvalósításhoz. Nem elhanyagolható az sem, hogy 50-60 éves problémákat kell megoldanunk, mert amíg nehézkes a vízellátással, és alapvető feltételeket nem teljesít a falu, nem beszélhetünk turizmusról – taglalta István Adorján, akinek meggyőződése, hogy összefogással megépíthető olyan struktúra, amelynek köszönhetően fellendülhet az idegenforgalom a helyiségben. Nézőpontok, lehetőségek, megoldások A konferenciát a polgármester nyitotta meg, és vázolta az egybegyűlteknek a vártemplom történetét, amely a Petky család patronátusa alatt állt, s amelyben állandó kiállítás idézi meg a település évszázadait. Hangsúlyozta: Székelyderzs lakossága csökken, viszont tetten érhető a tudatos jövőépítés is: a fiatalok hazajönnek, próbálnak itthon boldogulni. István Adorján beszédében is kitért a védelmi övezetre, véleményével viszont nem ért egyet Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. – Nem biztos, hogy a protekciós zóna lecsökkentése a megoldás erre a helyzetre, hiszen az egységes falukép lehet pozitív is, gondoljunk például Torockóra. Valóban több pénz az építkezés, de mi büszkék vagyunk erre a templomra, hiszen nem mindenki mondhatja el magáról, hogy az UNESCO által védett térségben él – hangsúlyozta Bíró Barna Botond. Kifejtette: a látszólagos hátrányokból előnyt kell kovácsolni. Kevesebben keresztények, többen vallástalanok Bíró Norbert, Somogy Megye Önkormányzatának elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy szeretnék aktívabbá tenni a kapcsolatot Somogy és Hargita megye között. Meglátása szerint ez a múlt értékelésével, a jelen megvizsgálásával és a jövő tervezésével megvalósítható. Huszti Gábor, a Somogy megyei önkormányzat alelnöke a vallásturizmussal kapcsolatos előadásában leszögezte, hogy egyre inkább háttérbe szorul a kereszténység Magyarországon, és kimutatható a valláshoz nem tartozók számának növekedése. – Mindez identitásválsághoz vezethet. Épp ezért fontos a vallásturizmus, amely a közös gondolkodást, hitvilágot fogja össze, és ezáltal erősíti az egyént szellemileg, fizikailag. A vallásturizmus legfontosabb jellemzője az a fajta testi-lelki feltöltődés, amely az egyes zarándoklatokhoz kapcsolódik – fogalmazott Huszti Gábor. Megjegyezte, hogy a szakrális helyeknél kialakított látogatóközpontok nagyon fontosak, hiszen számos érdeklődőt vonzanak: megemlítette a katedrálisokat és apátságokat, de a Szent Márton útról, a Mária útról, a Gyöngyök útjáról és a Szent Erzsébet zarándokútról is beszélt. Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület koordinátora az idén lebonyolított 100 km a Mária úton – gyalog, kerékpáron vagy lóháton nevű kezdeményezésről számolt be az egybegyűlteknek. Előadásában kitért a fizikai és a szellemi kihívások fontosságára, és megfogalmazta a mai Istenkeresők igényeit, látásmódját is. – A nyáj a legtöbb esetben nem a templomban van, hanem kint a természetben. Ezért is nagy kihívás az evangelizáció, hiszen az Istenkeresők legtöbb esetben személyes élményekre vágynak, ezért saját úton haladnak. A zarándoklatok során sokan megtérnek, új emberként térnek haza, ezért is fontos az erre fordított energia – szögezte le Molnár Sándor, aki azt is megjegyezte, hogy az El Camino és a Mária út között az egyetlen különbség a kiépített infrastruktúra. A konferencia végén Süvegh Éva, Hargita Megye Tanácsa főépítészeti hivatalának munkatársa ismertette a Hargita Megyei Faluképvédelmi Program részleteit. Emlékeztetett, hogy a székely kapuk jelképezik az itteni hitvilágot és hagyományokat, ezért is tartoznak hozzá a vallásturizmushoz. Keresztes Bea