Kibővül az adatbázis

HN-információ
Hosszú ideje már nem lehet pontosan tudni a hazai munkavállalók számát. Ahány ház, annyi szokás, azt lehetne mondani e vonatkozásban is, ugyanis a különböző hatóságok által vezetett nyilvántartások, statisztikák módszertana, kritériumrendszere eltérő, s így az alkalmazotti állományra vonatkozó számadatok is eltérőek. Ezentúl lehet, hogy sikerül majd tető alá hozni a „tisztánlátást”… Az új közszférai bérezési törvény tervezetének kidolgozása kapcsán a jelenlegi munkaügyi miniszter, Dragoș Pâslaru többször is azt hangoztatta, hogy nem rendelkeznek olyan adatbázissal, amely felölelné a közszférában foglalkoztatott összes személyzeti kategóriát, illetve személyt, valamint ez utóbbiak bérszintjeit. Szerinte ez gondot okozott, s komoly erőfeszítések révén sem sikerült tető alá hozni egy átfogó, részletes adatbázist, amely magában foglalja mindazon személyeket, akik a központi és a helyi közigazgatás intézményrendszerében találtatnak. Mi több, az adatközlés tekintetében egyes intézmények (a miniszter szerint főleg a helyhatóságok szintjén) merevnek bizonyultak, nem mutattak hajlandóságot a részletekig menő adatközlésre, többek között arra hivatkozva, hogy a bérekre, a személyi jövedelmekre vonatkozó adatok bizalmasak. Mindezek okán jó két hónappal ezelőtt körvonalazódott ama szándék, miszerint egy olyan hivatalos nyilvántartásra lenne szükség, amely felölelné az összes személyzeti kategóriát. Amúgy 2011-től errefelé létezik az alkalmazottak általános nyilvántartására vonatkozóan egy jogszabály, nevezetesen a 2011/500-as kormányhatározat. Ennek keretében működik egy rendszer, pontosabban egy egységes nyilvántartás, a közismert REVISAL. Az adatbázis feltöltéséhez minden munkáltató köteles hozzájárulni, azaz a szóban forgó kormányhatározat értelmében különböző adatokat köteles közölni a munkaügyi felügyelőségekkel, amelyek „ügykezelői” ennek az általános nyilvántartásnak. Igen ám, de ez egy privát nyilvántartás, s abba nem kerülhetnek bele a köztisztviselők, a közszféra egyes személyzeti kategóriái (például a honvédelem, a hírszerzés, a belügy stb. alkalmazottai). Ilyenképpen pedig az össz-személyzetre vonatkozóan ugyancsak foghíjas képet nyújthatott a REVISAL. Megszületett a jogszabály A már említett kormányzati szándék egy jogszabálytervezetben testesült meg, amelyet a november 23-i kormányülésen tűztek napirendre. Az elfogadott kormányhatározat a Hivatalos Közlöny november 28-i számában jelent meg. Ama 2016/877-es kormányhatározatról van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették a már említett 2011/500-as kormányhatározatot. Ennek a kormányhatározatnak a révén megállapították az alkalmazottak nyilvántartásának módszertanát, valamint a munkaügyi felügyelőségeknek megküldendő adatokat, azokat, amelyek bekerülnek az alkalmazottak általános nyilvántartásába. E tekintetben viszont újdonságot jelent, hogy a szóban forgó általános nyilvántartás ezentúl két részre bontódik, nevezetesen a privát nyilvántartásra, amely kitöltése és továbbítása a munkáltatókra, magánszemélyekre és privátjogi jogi személyiségű entitásokra hárul, illetve az úgynevezett köznyilvántartásra, amelyet a közintézményeknek és a közhatóságoknak kell kitölteniük és továbbítaniuk, azoknak, amelyekre vonatkoznak az egységes bérezési kerettörvény, a 2010/208-as törvény előírásai. A privát nyilvántartásba azok az alkalmazottak kerülnek be, akik érvényes egyéni munkaszerződéssel rendelkeznek, összhangban a munkatörvénykönyv előírásaival. A köznyilvántartásba azok a személyek kerülnek be, akiket közalapokból fizetnek és akik egy egyéni munkaszerződés alapján, kinevezési közigazgatási okirat vagy ahhoz hasonló okirat alapján gyakorolnak egy funkciót. Mindebből az olvasható ki, hogy ezentúl a köztisztviselők és másabb hasonló kategóriájú besorolású személyek is belekerülnek a nyilvántartásba, illetve annak az egyik válfajába. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy lesz egy nyilvántartás a privátszektorra vonatkozóan, s lesz egy másik nyilvántartás a különböző rangú és rendű közintézmények és közhatóságok számára, pontosabban az azok által foglalkoztatott személyek számára. A maga során minden munkáltató nyilvántartást kell vezessen, s az adatokat meg kell küldenie a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségnek az adott személy alkalmazása vagy kinevezése pillanatában. Egy új informatikai rendszer is létesül, arra vonatkozóan viszont ki kell majd bocsátani egy miniszteri rendeletet. Ami nem világos Szakértői vélemények szerint üdvözlendő ez a mostani kormányhatározat, mert pontosabb képet lehet majd alkotni a különböző személyzeti kategóriák számáról, s végső soron mindazokról, akiket országos szinten a közszféra különböző szektoraiban foglalkoztatnak. Bizonyos problémákat vethet fel viszont az adatok bizalmas kezelése. Bár erről is rendelkezik a jogszabály. A honvédelmi minisztérium, a belügy, a SRI, a SIE, a SPP és másabb különleges jogállású testületek esetében nem elég világos, hogy miként is „ügykezelik” majd a személyzet létszámára és javadalmazására vonatkozó adatokat. Állítólag amolyan anonim jelentési rendszer lesz, s a nyilvántartásokat az adott intézmény keretében őrzik meg, legalábbis ez olvasható ki a jogszabály szövegéből. Ha ez így igaz, akkor nehezen képzelhető el, hogy miként fognak bekerülni majd utólag az országos szintű nyilvántartásba. De fogjuk rá, hogy ez egy részletkérdés és majd találnak rá megoldást a munkaügyi minisztérium illetékesei. A lényeg az, hogy előbb-utóbb tiszta képet lehessen nyerni a személyzeti állományról, és azokat valamilyen módon megismerhesse a nagy nyilvánosság is. S ha ez sikerül, akkor talán megszűnnek a mostani félreértelmezhető és félremagyarázható adatok. [box type="shadow" ]A számok sűrűjében Június végén a REVISAL nyilvántartásában 5,49 millió alkalmazott és 6,23 millió egyéni munkaszerződés szerepelt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) egyik tanulmánya szerint 2016 második évnegyedében országos szinten 6,147 millió személynek volt alkalmazotti jogállása. Az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint június végén a társadalombiztosítási rendszerben 4,83 millió olyan személy szerepelt, akinek biztosítotti jogállása volt. Az Országos Statisztikai Intézet havi statisztikájában augusztus hónapra vonatkozóan az szerepelt, hogy országos viszonylatban az alkalmazottak átlaglétszáma 4,73 millió volt. (Ebbe a számadatba nem kerültek be azon cégek alkalmazottai, amelyek négy személynél kevesebbet foglalkoztattak.)[/box] Hecser Zoltán




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!