Victor Ponta kormányfő az elmúlt héten a parlamentben amolyan beszámolót tartott országunk gazdasági helyzetére vonatkozóan. Meglátása szerint az ország gazdasági helyzete jó, sikerült „helyreállítani” mindazt, ami társadalmi és gazdasági szempontból tönkrement a 2010–2011-es időszakban, s az első évnegyed során a gazdasági növekedés tekintetében uniós szinten országunk az első helyre került. Szólt arról is, hogy sem az e hónaptól bevezetett áfacsökkentés, sem pedig az állami gyermekpótlék megduplázása nem fog különösebb gondot okozni a költségvetési hiány alakulása szempontjából.

[caption id="attachment_2605" align="aligncenter" width="620"] Guillermo Tolosa sötétebb szemüvegen át látja a dolgokat...[/caption]

Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro Kétségtelen, hogy egyes mak­rogazdasági mutatók alakulása szempontjából mindenképp kedvező a tendencia. A GDP például az első évnegyedben 4,2 százalékkal gyarapodott, s e tekintetben Románia valóban az első helyre került uniós viszonylatban is. Mint ahogy az is igaz, hogy az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap javított Románia gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésein. A kormányfő arról is többször beszélt az utóbbi időben, hogy az év elejétől eltelt hónapok mindegyike során többlettel zárult a költségvetési végrehajtás. Ez is igaz, mint ahogy az is, hogy ennek a hátterében nem annyira a bevételek gyarapodása áll, mint a közberuházások hovatovábbi zsugorodása, aminek a jövőre nézve meg lehetnek a maga káros következményei. Ennek kapcsán megjegyezhetnénk azt is, hogy a kormányfő a minap azzal dicsekedett, hogy az első évnegyed során a nemzetgazdaságban eszközölt nettó beruházások értéke 8,5 százalékkal növekedett a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Arról viszont nem szólt, hogy ez jobbára a versenyszférában valósult meg, Az is örvendetes, legalábbis társadalmi szempontból, hogy az élel­miszerekre kivetett áfakulcs csök­kentése eredményeként növekedhet majd a lakosság vásárlóereje. De ez esetleg a költségvetés számára olyan bevételkiesést jelenthet, amelyet nehéz lesz kompenzálni, főleg olyan körülmények között, amikor a kiadási oldalon is pluszterhet fog jelenteni, többek között a gyermekpénz megduplázása.

Felül kell vizsgálni... A múlt hónap végén országunkban tartózkodott a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank küldöttsége. Igen diszkréten zajlott le ez a látogatás, pontosan azt sem tudni, hogy a küldöttségek tagjai kik is voltak, a sajtót kizárták mindennemű találkozóról, és távozásuk előtt sem került sor a szokásos sajtótájékoztatóra. Mi több, a megbeszélésekről hivatalos közleményeket és még csak felvételeket sem adtak ki. Május 26-án, az elutazást követően amolyan nyilatkozata jelent meg az Európai Bizottságnak, amelyben többek között az áll, hogy a kormány fiskalitást csökkentő programja okán nagy űr fog keletkezni a költségvetésben, ilyenképpen pedig az általános költségvetés GDP-arányos hiánya 2013-ban meg fogja haladni a 3%-ot, ami bele fogja vinni Romániát a „túlzott deficit eljárásba”. A technikai jellegű fenntartásokon túl az is megfogalmazódott, miszerint a pénzintézet szakértői nem képesek értelmezni a kormány adócsökkentési filozófiáját, főleg annak okán, hogy annak keretében a hangsúlyt az áfára kívánják helyezni. A fiskalitás enyhítése, pontosabban az új Adótörvénykönyv kapcsán még világosabban fogalmazott Guillermo Tolosa, a Nemzetközi Valutaalap romániai képviselője azon a regionális pénzügyi konferencián, amelyre csütörtökön került sor Bukarestben, s amelyen egyébként részt vett Victor Ponta kormányfő és Mugur Isărescu, a jegybank elnöke is. Nos, a Valutaalap képviselője szerint a májusi megbeszélések technikai jellegűek voltak, sikerült bizonyos előrehaladást is elérni, de szerintük a 2016-os esztendőben a bevételi oldalon számottevő kiesés fog keletkezni. Elismerte viszont, hogy az idei hiánycélt sikerült tartani, de ez nemigen lesz lehetséges a 2016-os esztendőben. Hangsúlyozta, hogy a parlamenti vita alatt lévő új Adótörvénykönyv a jelenlegi formájában jelentős felülvizsgálásra szorul, mert a várható költségvetési hiányt nem fogják kompenzálni az előirányzott kiadáscsökkentések. Meglátása szerint vannak olyan előírások, amelyeket nem felülvizsgálni kell, hanem egyszerűen azokról le kell mondani. Hozzáfűzte azt is, hogy számításaik szerint a jövő esztendőben várható költségvetési hiány 3 százalék körül lehet. Tételesen nem utalt arra, hogy mi az, amit felül kellene vizsgálni, de a konferencián jelen lévő pénzügyi elemzők szerint az általános áfakulcsnak a 24 százalékról 20 százalékra való 2016-os esztendei csökkentését tartja elfogadhatatlannak a Valutaalap képviselője. Ez a kérdéscsoport egyébként már a májusi tárgyalások során napirendre került, de akkor Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt állította, hogy a kormány nem hajlandó semmit „feláldozni” az Adótörvénykönyvből, és csak azt tartja szem előtt, „ami jó a nemzetgazdaság számára”. Ezek szerint van aki így látja, van aki úgy a majdani Adótörvénykönyv előírásainak hatásmechanizmusát. Viszont hogy kinek lesz igaza, az majd elválik, de lehet, hogy túl későn…