Már-már idegesítő hezitálás és ellentmondásos bejelentéseket követően a múlt szerdai kormányülésen eldőlt a jövő esztendei garantált minimál bruttó bér sorsa: jóváhagyták ama kormányhatározatot, amely értelmében annak kvantuma 2018. január 1-jétől 1900 lej lesz. A 2017/846-os kormányhatározatról van szó, amely még aznap este megjelent a Hivatalos Közlöny online kiadásában. Nem véletlenül említettünk hezitálást, mert a kormányzati tisztségviselők az elmúlt hetek, hónapok során többször is szóba hozták a jövő esztendei minimálbér ügyét, az arra vonatkozó jogszabály tervezetének kidolgozását. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy maga a kormányfő, sőt a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea is nemrégiben azt hangoztatta, hogy a kormány soron következő ülésén, azaz a november 29-in azt elfogadják, egyidejűleg a 2018-as esztendei költségvetés tervezetének jóváhagyásával, lévén, hogy e kettő között összefüggésnek kell lennie. Amúgy a kormányhatározat-tervezetet a kormány „első olvasatban” már a múlt hónap végén áttekintette, s azt október 26-án nyilvánosságra hozták, illetve közvitára bocsátották. A múlt kedden viszont egy meglepő fordulat következett be: Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes azt nyilatkozta, hogy „a jövő heti kormányülésen lesz lehetséges a 2018-as esztendei költségvetés-tervezet megvitatása, és ugyanazon az ülésen kerül sor a minimálbérre vonatkozó jogszabálytervezet jóváhagyására is”. Ezek szerint kedden az egyik legilletékesebb még azt sem tartotta kizártnak, hogy a kormány e heti ülésén sem fogadják el ezt a fránya kormányhatározatot. Végül is – amint már arra utaltunk – szerdán mégiscsak napirendre tűzték és elfogadták a jövő esztendei garantált minimál bruttó bért megállapító kormányhatározatot. Szóval ennyit a kormánytagok „magabiztos” nyilatkozatairól, illetve a kormány „magabiztos” ténykedéséről… Megemelkedik a nettó is… A kormányülést felvezető „terefere” során Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a garantált minimális bruttó bér 1900 lejre emelkedik január 1-jétől, s az „nélkülöz” mindennemű pótlékot vagy egyéb bér jellegű juttatást. Nyomatékolta azt is, hogy ez megfelel a kormányprogramban előirányzott 1550 lejnek, a különbözetet a munkáltatótól a munkavállalóra átruházandó társadalombiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettségek képezik. Utalt arra is, hogy a kormányhatározat tervezetéről egyeztettek az érdekképviseletekkel, s annak nyomán került be a szövegbe az a kitétel, miszerint a minimál bruttó bérbe nincs és nem is lehet belefoglalni a különböző pótlékokat, s amennyiben arra jogosult egy adott személy, azt pluszban kell neki kifizetni. Amúgy a minimálbér legnagyobb arányú megemelkedése következik be 2018. január 1-jétől, nevezetesen 31,03%-os. Sietünk hozzátenni, hogy az az alkalmazott kézbe nem ennyivel fog többet kapni, ugyanis a nettó bér esetében csak 9%-os növekedésről van szó. (A két arányszám közti jelentős eltérés az „átvállalt” társadalombiztosítási hozzájárulások számlájára írandó.) Abszolút számban: január 1-jétől a minimális bruttó bér szintjén javadalmazott alkalmazott az eddiginél 97 lejjel fog többet kapni, azaz 1065 lej helyett 1162 lejt. A munkaügyi minisztériumtól származó adatok szerint a hivatalos nyilvántartásban országos szinten több mint 1,5 millió olyan egyéni munkaszerződés szerepel, amelyek esetében a javadalmazás a garantált minimális bruttó bér szintjén történik. A ténylegesen érintett alkalmazottak száma ennél kevesebb, 1,2-1,3 millióra tehető, s ez a különbözet abból adódik, hogy vannak olyan személyek, akiknek két (vagy esetleg még annál is több) egyéni munkaszerződése van, s azok közül egyik a minimálbér szintjén köttetett meg. A hivatalos statisztikákból egy szerfelett visszásnak és furcsának mutatkozó tényállás is kiderül: abból az 1,2-1,3 millió alkalmazott közül csak 690 ezer esetében került kifizetésre a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási hozzájárulás. Nehezen megmagyarázható ez a helyzet. De ettől eltekintve tudni kell azt is, hogy a minimálbér szintjén fizetett személyeknek lesz majd a legkisebb nyugdíjpontszámuk, amely tulajdonképpen egy fél nyugdíjpontot jelent jelenleg, annak pedig 500 lej felel meg. E tekintetben a jövőben kedvezőbb helyzet következhet be, már amennyiben „nem mozdul el” a nyugdíjpont megállapítási módja… Hatásmechanizmus A minimálbér, illetve annak megemelése hatásmechanizmusát értékelve dr. Vasile Ciucă, a Társadalomvédelmi és Munkaügyi Országos Tudományos Kutatóintézet (INCSMPS) vezérigazgatója a minap azt hangoztatta, hogy kutatásaik szerint országunk esetében nemigen volt kimutatható, hogy összefüggés lenne a minimálbér megemelkedése és a szegénységi ráta módosulása között. Azaz a szegénység nemigen volt „érzékeny” a minimálbér növekedésére. Ez az értékelés azért is meggondolkoztató, mert a jelenlegi kormány (de nem csak) a minimálbér megemelésének esetenkénti magasabb arányát azzal indokolta meg, hogy ilyenképpen csökkenthető a szegények és a leszakadtak száma. Ezzel együtt és ezen túl, a szóban forgó tanulmány szerint az utóbbi évek során azok az alkalmazottak részesültek leggyakrabban és legnagyobb mérvű fizetésemelésben, akiket mindig is az országos garantált minimálbér szintjén fizettek. Ugyanakkor elkészült az ilyen bérezésben részesülő személy fantomképe is: 35 és 44 életév közti férfi, aki líceumot vagy egy szakiskolát végzett, Munténiában vagy a Bukarest-Ilfov zónában él, kisvállalkozásnál dolgozik, meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződéssel. Rendszerint a szóban forgó kategóriába tartozó személyeknek a munka mezején eltöltött periódusa nemigen haladja meg az egy esztendőt, amiből az következtethető ki, hogy voltak, lehettek olyan időszakok, amikor feketén foglalkoztatták. Továbbá meglepő az, hogy a minimálbér szintjén fizetettek között még gépkocsivezetők is találhatók, mint ahogy az is, hogy a szakképzetlenek részaránya csak 19% körül van. Amúgy Ciucă vezérigazgató szerint a minimálbér soron következő megemelése nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kiscégeket, amelyek alkalmazottjainak túlnyomó többségét a minimálbér szintjén javadalmazzák… Hecser Zoltán