A kormánynak nincs előrelátható terve arra vonatkozóan, hogy milyen várható előírásokat kell betartani egy-két-három hónap múlva az egyházi életre, programokra vonatkozóan, s ez nagyfokú bizalmatlanságot és bizonytalanságot szül az emberekben – vallják a különböző felekezetű egyházi vezetők. A hívek félelmének és befolyásolhatóságának okán a szabadtéri szentmisék látogatottsága is elenyésző a templomi szertartásokon a járvány előtt jegyzett részvételhez viszonyítva.

Fotó: Csúcs Mária

Május 15. után a hatóságok járványügyi előírásai változtak az egyházi életre vonatkozóan, az online közvetítések helyett engedélyezték a szabadtéri szentmisék megtartását, illetve jóváhagyták a templomi keresztelések és esketések megtartását is legtöbb 16 személy részvételével. A temetések esetében ugyancsak 16 személy tartózkodhat a ravatalozóhelyiségben, illetve a ravatalozó előtti téren védőmaszkot viselve és a szükséges távolságot betartva mások is részt vehetnek a szertartáson. Engedélyezték továbbá a személyes gyóntatást és kinyitottak a plébániai irodák. Ezek tükrében arra voltunk kíváncsiak, hogy a hívek mennyire élnek a fent említett lehetőségekkel, milyen mértékben vesznek részt a szentmisén és van-e igényük az egyházzal való személyes kapcsolat ápolására. Bálint Emil, a csíkszeredai Szent Ágoston-plébánia plébánosa lapunk megkérdezésére elmondta: bár a hívek igyekeznek bekapcsolódni a szabadtéri szentmisékbe, sokkal kevesebben jönnek el, mint amennyien részt vettek a járványhelyzet előtt a templomi szertartásokon. Megjegyezte: ez részben annak is köszönhető, hogy a kormánynak nincsenek előrelátható rendelkezései, nem tudni mi történik egy vagy két hónap múlva, milyen szabályok vonatkoznak majd az egyházi életre, ahogy azt sem tudni, hogy az elsőáldozások, bérmálások meg lesznek-e tartva ebben az évben, s ez a nagyfokú kiegyensúlyozatlanság a híveket is bizonytalanná teszi. – Akinek a gyónás és szentáldozás eddig is fontos volt, az most is megkeresi a módot, a lehetőséget ezek elvégzésére – emelte ki Bálint Emil plébános, aki szerint az egyházi élet már nem lesz ugyanolyan, mint ezelőtt. Hozzátette: terveik szerint az online közvetítéseket csökkenteni fogják, minden vasárnap csak egy mise lesz majd követhető az interneten, most, hogy már személyesen is részt lehet venni a szabadtéri szertartásokon. Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész ugyancsak visszaesést tapasztal a szabadtéri misék látogatottságát illetően, ami véleménye szerint azzal is magyarázható, hogy a hívek elidegenedtek a templomtól az elmúlt két hónapban. – Az egyházi közelség is egyrészt szokás kérdése, amit a járványhelyzet megváltoztatott, de remélem, az idő majd orvosolja a jelenlegi hozzáállást – tette hozzá a református lelkész. Solymosi Alpár unitárius lelkész aggodalmát fejezte ki a jövőre nézve. – A gyülekezeti élet teljesen szét van esve, elmaradnak az egyházi programjaink, megemlékező ünnepségeink, konferenciáink, mindazon események, amelyek megmozgatták az egyházközség tagjait és biztosították a bevétel egy részét adományok formájában – fogalmazott az unitárius lelkész. Hozzátette: jelenleg teljesen a gondviselésre vannak bízva, a kényszerhelyzet ellenére minden számlát fizetni kell és az alkalmazottak bérét is elő kell teremteni. – Ebben nem kapunk segítséget, inkább elszenvedői vagyunk a mostani helyzetnek, a kormány visszaéléseinek, mintsem aktív, gondolkodó polgárok – mondta, hozzáfűzve: – A szabadtéri szertartásokon a 60-70 hívő helyett csak 10-15-en vesznek részt, mert még nem tudtak feloldódni, a kormány iránti bizalom vagy bizalmatlanság, az eltérő vélemények nagyfokú zűrzavart keltenek, amit sokan nem tudnak kezelni – zárta gondolatait az unitárius lelkész.

Barabás Emőke