Az Országos Sóipari Társaság, a SALROM 2016-os esztendei mérlegadataiból többek között az is kiderült, hogy annak üzleti forgalma csökkent, de ennek ellenére igen eredményesen, azaz jelentős nyereséggel zárt. Idetartozik az is, hogy a kitermelt só mennyisége kevesebb volt, mint 2015-ben, de ugyanakkor viszonylag jelentős arányban nőtt a hazai sóbányákat felkereső turisták száma. [caption id="attachment_53536" align="aligncenter" width="1000"] Látogatók a parajdi sóbányában...[/caption] Vessünk egy pillantást néhány számadatra. A SALROM múlt esztendei üzleti forgalma 297 millió lej volt, s az némi visszaesést, nevezetesen 1,5%-ost jelentett a megelőző esztendőhöz viszonyítva. A számadatokból az is kiderül, hogy a szóban forgó csökkenésnek hátterében jobbára az áll, hogy zsugorodtak a külpiaci értékesítési lehetőségek. Azt részben sikerült ellensúlyozni a belföldi kereslet fokozódása, valamint a turisztikai tevékenységekből származó bevételek révén. Mi több, s talán ez a leglényegesebb, a SALROM múlt esztendei nyeresége elérte a 30 millió lejt, ami 90%-os bővülést jelent a megelőző esztendőhöz viszonyítva. A fizikai termelés tekintetében megemlítendő, hogy a kősó esetében, amint már arra utaltunk, némi csökkenés következett be, a kitermelt mennyiség 2,1 millió tonna révén, némi növekedés mutatkozott a mészkő esetében, elérve az 1,1 millió tonnát. A termékmennyiségnek körülbelül 28%-át a vegyipar számára értékesítették, 26%-át pedig kősó formájában az utak csúszásmentessé tétele végett a téli időszakban, azaz az útfenntartóknak szállították le. A tavalyi visszaesés ellenére is az idei költségvetésben az üzleti forgalom 9,6%-os növekedését irányozták elő, az abszolút számban kifejezve 325 millió lejt jelent(ene). Továbbá a bruttó nyereség újabb 30%-os növekedésével számolnak. Amúgy ez esztendő első évnegyede során a bruttó árbevétel elérte a 116,6 millió lejt. Másfél millió látogató Említettük, hogy a SALROM, pontosabban az annak a kötelékeibe tartozó sóbányák tevékenységében egyre nagyobb teret hódít a turisztika. Ennek a kedvező tendenciának megvolt a maga szerepe az üzleti forgalom, valamint a nyereség alakulásában is. Íme: a SALROM üzleti forgalmában 10%-os részesedést vallhatott magáénak a turisztikai tevékenység. Ez abszolút számban kifejezve közel 30 millió lejt jelent, míg ez az érték a múlt esztendőben 25 millió lej körül volt. Ugyanakkor a sóbányákat meglátogató turisták száma közel 20%-kal növekedett, első ízben haladva meg az 1,5 milliós szintet. Amúgy érdemes hangsúlyozni, hogy a sóbányákat meglátogatók jelentős hányadát a gyógyturizmus keretében érkezők teszik ki, azaz a gyógykezelésre szorulók. A SALROM kötelékeibe tartozó sóbányák közül hét esetében hódít egyre nagyobb teret a kitermelés mellett a turisztikai tevékenység. A parajdi, a Târ­gu Ocna-i a Slănic Prahova-i, a cacicai, valamint a Vâlcea bányakitermeléshez tartozó sóbányákról van szó. További két sóbányában, a désaknai és a marosújvári esetében jobbára kitermelési tevékenységet folytatnak. Kétségtelen, hogy a parajdi az, amely az utóbbi évek során olyan turisztikai jellegű megvalósításokat volt képes felmutatni, amely révén bekerült a nemzetközi érdeklődés látóterébe is, s hovatovább nagyobb látogatottságnak örvend. Mindebben megvolt a szerepe újabb létesítmények felépítésének, illetve használatba adásának, s közvetett értelemben annak is, hogy e nagyközség esetében a különböző entitások turisztikai ténykedései szerencsésen és eredményesen egészítik ki egymást. Hecser Zoltán