Az elmúlt időszakok során többször is írtunk már a bankszektorban bekövetkezett szerkezeti változásokról, illetve a „bankvilág” számokkal is illusztrálható helyzetéről. Minden jel arra mutat, hogy egy dinamikus és állandó mozgásban lévő folyamatról van szó… [caption id="attachment_94218" align="aligncenter" width="500"] Eladó az egykori Posta Bank csíkszeredai székhelye is, bizonyára nem bank lesz a vevő...[/caption] Visszatekintve az elmúlt esztendők során bekövetkezett történésekre, azt mondhatnánk, hogy a hazai bankolásban bekövetkezett szerkezetváltás a gazdasági-pénzügyi válság kezdetével indult el, illetve erősödött fel 2008 után. A hálózat karcsúsítása egyik legjellemzőbb vonása volt az utóbbi esztendőknek, de téves lenne azt feltételezni, hogy annak oka a költségcsökkentés lett volna. Sokak szerint a meghatározó a banki szektor konszolidálása volt, amely a fuzionálások és felvásárlások, valamint a portfóliókkal való tranzakciók nyomán következett be. Ebben a kontextusban utalhatunk arra, hogy egyes bankok eltűnése nyomán 2008-tól errefelé a kirendeltségeknek egyharmada megszűnt és az alkalmazottaknak egynegyede eltávozott. Nem véletlenül emlegetjük 2008-at, mert talán az volt a csúcsesztendő, amikor is a kirendeltségek és az ügynökségek száma 6552 volt, az alkalmazottak száma pedig meghaladta a 71 600-at. A későbbiek során a szerkezetváltás felerősödött a digitalizálás következményeként is, amely egyre nagyobb teret hódít a banki tevékenységekben. Ami pedig a jövőt illeti, azzal is számolni kell, hogy továbbra is léteznek olyan bankok (s azok közt főleg az 1%-nál kisebb piaci részesedést elérőek), amelyek vásárlók után „nézelődnek”. Apadás A szerkezetváltás legszembetűnőbb megnyilvánulása a kirendeltségek és az ügynökségek, valamint az alkalmazottak számának a csökkenése. Ez, amint már arra utaltunk, egy folyamatos tendenciaként ütközik ki. Említettük, hogy 2008-tól errefelé több mint 25%-kal csökkent az alkalmazottak állománya, ez abszolút számban kifejezve 18 323 főt jelent, az egységeknek pedig a több mint 35%-os zsugorodása, 2341 kirendeltség és ügynökség megszűnését jelentette. Nézzük meg a legfrissebb számadatokat. 2018 első félévének a végén a kereskedelmi bankok által foglalkoztatott alkalmazottak száma 55 425 volt, az az esztendő végére 53 737-re csökkent, ez esztendő júniusának végén pedig tovább apadt, nevezetesen 53 299 főre. A múlt esztendő júniusában a kirendeltségek és az ügynökségek száma 4529 volt, az az év végére 4341-re zsugorodott, ez esztendő júniusa végére pedig 4211-re. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év leforgása alatt a rendszerből 2126 alkalmazott került ki, s ugyanakkor 318 kirendeltség és ügynökség zárta be ajtóit. A számadatok ismeretében érdemes utalni arra is, hogy a szóban forgó apadás felerősödni látszott a múlt esztendő második félévétől errefelé. (Amúgy a 2018-as esztendő során 214 kirendeltség és ügynökség szűnt meg és 1307 alkalmazott távozott el a rendszerből, míg 2018 júliusa és 2019 júliusa között, azaz a legutóbbi év során ennél több.) Egyébként a beszűkülés nem kerülte el megyénket, Hargita megyét sem: az utóbbi évek során több kereskedelmi bank is csökkentette kirendeltségeinek, illetve ügynökségeinek a számát. A Posta Bank, a Piraeus Bank, valamint a Patria Bank pedig véglegesen beszüntette tevékenységét. (Ez utóbbi bankok országos szinten is, lévén, hogy azok eladásra kerültek.) Hallani arról is, hogy esetenként az adott kereskedelmi bankok illetékesei azzal indokolják meg egységeik számának a csökkentését, hogy hovatovább növekednek a működtetési költségek, illetve nem gazdaságos azok tevékenysége. No meg hivatkoznak a bérek emelkedésére is. Ez utóbbi kapcsán megemlítendő, hogy országos szinten a kereskedelmi bankokban a nettó bér átlaga 5000 lej körül van, ami a 2008-as évi szinthez viszonyítva 1000 lejes növekedést jelent. Ugyanakkor hosszú évek után a bankszektor már nem listavezető a bérezés ranglistáján. Továbbá növekvő költségek ide vagy oda, a hazai bankrendszer az első félévet közel 2,7 milliárd lejes nyereséggel zárta, a 2018-as esztendőt pedig történelmi csúccsal, közel 7 milliárd lejes nyereséget könyvelve el. (Mindez nem azt jelenti, hogy nem voltak olyan kereskedelmi bankok, amelyek nem zárták veszteséggel 2018-at, illetve az idei esztendő első félévét.) Hecser Zoltán