Az ország több megyéjében is feldühödtek a gazdák, miután az állategészségügyi hatóság ellenőrei lefoglalták a piacokon eladásra kínált sertéseiket. Bár hasonló eset Hargita megyében nem történt, a probléma adott: a megyében mindössze két állat­egészségügyileg engedélyezett, heti rendszerességű állatpiacon – a csíkkozmásin és csíkszentmártonin – értékesíthetik jószágaikat a gazdák. Ez ugyan nagyon kevés, de a szakhatóság szerint többre nincs is igény. [caption id="attachment_19441" align="aligncenter" width="620"] Túlnyomórészt lovakat adnának el a kozmási állatpiacon. Gyérülő kereslet, ritkuló kínálat[/caption] Közbeavatkozó csendőrökről, felháborodott gazdákról és lefoglalt jószágokról szóló képsorokkal, országos szinten is a média érdeklődésébe került az állategészségügyi hatóság karácsony előtti, állatpiacokon, vásárokon végzett ellenőrzési kampánya. Nicolae Sitaru, a hazai mezőgazdasági egyesületeket tömörítő liga (LAPAR) alelnöke túlzott fellépéssel vádolta a hatóságot, egyenesen „állategészségügyi razziáról” beszélt. Úgy vélte, a kistermelőktől elkobzott sertések révén a hatósági állatorvosok az állattartás helyett inkább a dologkerülést támogatják. Hargita megyében is ellenőriztek Mint Ladó Zsolttól, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság Hargita megyei igazgatójától megtudtuk, a hatósági állatorvosok az utóbbi hetekben a Hargita megyei piacokat is ellenőrizték, de a vizsgálat emellett az állati eredetű termékeket forgalmazó, szállító, feldolgozó és raktározó gazdasági egységekre is kiterjedt. Elismerte, bár a rendőrséggel és a fogyasztóvédőkkel közösen végzett – a karácsonyi és a szilveszteri ünnepek között is folytatódó, és egészen január 11-ig tartó – ellenőrzések során kirívó szabálytalanságokat nem tapasztaltak, lejárt szavatosságú termékek, illetve az élelmiszerek nem megfelelő tárolása miatt néhány kereskedelmi egységet mégis büntetni kényszerültek. Nem mindegy: állatpiac vagy állatvásár Ami viszont az állatpiaci ellenőrzéseket illeti, a szakember más aspektusra is felhívta a figyelmet: ez pedig az állatpiacok engedélyeztetése. Hargita megyében ugyanis csak két állatpiac – a csíkszentmártoni és a csíkkozmási – rendelkezik érvényes állategészségügyi működési engedéllyel, míg az alkalmi, kistérségi állatvásárok – mint az őszi csíkdánfalvi, szépvízi, kápolnási, vagy az évente két alkalommal tartott homoródszentmártoni vásár – szervezői a hatóságtól rendszerint egy napra, a rendezvény idejére szóló ideiglenes működési engedélyt kérnek. Az alkalmi állatvásárokra márpedig – az állatpiacokkal ellentétben – más szabályok vonatkoznak – tájékoztatta lapunkat Ladó Zsolt. Kiemelte: az állategészségügyi felügyelet ugyanakkor alkalomtól, a vásár jellegétől függetlenül kötelező. Nem kérnek lehetetlent A Hargita megyei főállatorvos emlékeztetett: az állatpiacok működésére vonatkozó szabályokon, követelményeken az állategészségügyi főhatóság augusztus elején változtatott: a régi-új követelmények pedig – a szakember értékelése szerint – korántsem teljesíthetetlenek. Ilyen követelmény például, hogy az állatpiac üzemeltetője érvényes szerződéssel rendelkezzen a piacra hozott állatok felügyeletét ellátó megbízott állatorvossal. Igaz, az ellenőrzési műveletekhez, az állatok mozgására vonatkozó adatlekéréshez a helyszínen számítógépre és internetkapcsolatra is szükség van, aminek biztosítása szintén a piacgondnokokra hárul. Emellett a piacok üzemeltetőinek a szállítójárművekről az állatok biztonságos ki- és berakodását szolgáló rámpáról, továbbá a piac területén elhullott, elpusztult állatok tárolására kijelölt, zárható konténer meglétéről is gondoskodniuk kell, akárcsak az állati tetemet begyűjtő és megsemmisítő szakcéggel kötött érvényes szerződésről. Az állatoknak ugyanakkor nyár óta fajtánként elkülönített standokat is biztosítani kell, azaz a gazdáknak nem szabad együtt, egy helyen árusítaniuk a lovakat, juhokat, sertéseket, szarvasmarhákat – sorolta az állatpiacokkal kapcsolatos alapelvárásokat Ladó. Nincs igény a piacokra – Nem az állatpiacokra vonatkozó állategészségügyi követelmények szigorúak. Azt vettük észre, hogy a megyében a heti rendszerességű állatpiacokra egyszerűen nincs igény. A csík­koz­mási állatpiacról például nem tudom, hogy valamikor ténylegesen működött-e? – jegyzi meg a főállatorvos. Jelezte, újabb állatpiacok engedélyezését a Hargita megyei szakhatóságtól sem az önkormányzatok, sem az üzemeltetők nem igényelték, annak ellenére sem, hogy a megyén belüli szarvasmarha-állomány 93 ezerre, a juhállomány pedig 260 ezerre gyarapodott. A székelyudvarhelyi állatpiac helyzetét firtató kérdésünkre Ladó elmondta, a piac állategészségügyi engedélyezését a terület visszaszolgáltatása miatt tulajdonosi viták hátráltatták. Épp ezért a székelyudvarhelyi városvezetés az állatpiac költöztetése mellett döntött, e célra pedig már az új helyszínt is kiválasztották. – Új helyszínről van szó, amit az engedélyezés érdekében a kollegáim már felkerestek, megnéztek – tette hozzá a főállatorvos. [box type="shadow" ]Személycserék az állategészségügy élén Alighogy kinevezte, máris felmentette Dorin Enachet az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főhatóság (ANSVSA) államtitkári rangú elnöki tisztségéből Dacian Cioloş kormányfő. Az Enache kinevezéséről szóló döntés a Hivatalos Közlöny december 21-i számában jelent meg: a szakember váratlan felmentését Dacian Cioloş tegnap viszont már összeférhetetlenséggel indokolta. A közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe tartozó intézmény élén Dorin Enache – kinevezett, majd egy nap után felmentett elnök – egyébként Dumitru Băiculescut váltotta, utóbbi 2015 márciusa óta vezette a főhatóságot. Az 59 éves, állatorvos végzettségű Enache eddig is az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság kötelékében dolgozott: az utóbbi kilenc esztendőben az ANSVSA Brassó Megyei Igazgatóságát vezette.[/box] Domján Levente