Kettős ünnep Gyergyóremetén: kőbe vésett jelképeink

HN-információ
Kettős ünnepre gyűltek össze Gyergyóremete polgárai március 15-én: a magyar szabadságharc emléknapja mellett a templomkertben álló hősök emlékműve teljes újjáépítését is ünnepelték. Gyergyóremetén 1942 tavaszán, nagy ünnepség keretében avatták fel a hősök emlékművét, amelyet a magyar kormány által ajándékozott nemzetiszínű lobogóval vontak be. Akkor 177 hősi halott neve volt olvasható az emléktáblán, később, a második világháború után még 57 személy neve került fel, azoké, akik hazájukért adták életüket. Az eredetileg a községközpontban, az iskolaépület melletti telken álló emlékmű történetét Laczkó-Szentmiklósi Endre helytörténész ismertette a jelenlévőkkel a március 15-i megemlékezésen. Elmondta: a kommunizmus évei alatt a hatóságok többször le akarták bontatni, és 1962-ben, az iskola építésekor a helyi önkéntes tűzoltók meg is kapták a hatósági parancsot az emlékmű eltávolítására. László István akkori tűzoltóparancsnok azt mondta, akkor tesznek eleget a parancsnak, ha az emlékművet egy másik, alkalmasabb helyen felállíthatják. - Így került a templomkertbe az az emlékmű, amely Székelyföldön egyedülállóként magyar szimbólumok sokaságát vonultatja fel: látható rajta a történelmi Magyarország térképe, benne a Tisza, Duna, Maros, Olt és Száva folyók és a Szent Korona – mondta el az emlékmű rövid történetét Laczkó-Szentmiklósi Endre. Hozzátette: fontos, hogy az emlékmű ne csak a világháborúk vérengzéseire emlékeztessen, hanem hámozzuk ki belőle azt, ami a jövőnek átmenthető, így a borzalomból a dicsőség gondolatát, a fájdalomból a kegyelem érzését és az enyészetből az örökkévalóság álmát. Az emlékmű újjáépítését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül a magyar kormány támogatta; a statikai terveket Tőkés Attila mérnök készítette, a kivitelezést Orosz Kálmán kőfaragómester végezte, az alapozás Balázs László vezetésével történt, a díszvilágítás korszerűsítését Részegh András vállalta, a segédmunkákban a helyi polgármesteri hivatal munkatársai vettek részt. A pályázatot az Együtt a jövőnkért egyesület nyújtotta be. [caption id="attachment_148949" align="alignnone" width="1920"] Jelképeink kőbe vésve | Fotó: Boncina-Székely Szidónia[/caption] Ünnepi beszédek – Mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban? Hogy hazánkat ne sodorják idegen háborúba, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, és a magyar nemzet békében és biztonságban folytathassa fejlődését. Ma, 2022 tavaszán, tanulva a sok véráldozatból, mindennél jobban kívánjuk ugyanezt – mondta el ünnepi beszédében Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője. Beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is tolmácsolta. „Legyen béke, szabadság és egyetértés – 174 évvel ezelőtt Jókai Mór ebben a három szóban foglalta össze, mit kíván a magyar nemzet. Mi, magyarok azóta is ezekkel a szavakkal tudjuk leírni mindazt, amire vágyunk. Békét akarunk a minket körülvevő szűkebb és tágabb világban, az önrendelkezés szabadságát saját életünk alakításához és egyetértést nemzeti ügyeinkben, hogy a velünk élő népekkel közösen biztos jogot építhessünk magunknak a Kárpát-medencében” – áll a miniszterelnöki üzenetben. Az ünnepi műsor részeként Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere köszöntőjében elmondta: az emlékmű északi oldalán helyet kapott jelképek kulturális identitásunk szavatolói, míg a keleti, déli és nyugati oldalakon azoknak a neve olvasható, akik életüket adták egy eszméért, egy célért, egy hazáért. Mint mondta, az ő nevük arról is beszél, amit mi hajlamosak vagyunk elfelejteni: hogy mindennek ára van, a szabadságnak is. – A kérdés az, hogy mi hajlandóak vagyunk-e cselekedni, vagy valaki másra hagynánk az egészet. Álságos azt hinnünk, hogy ez alól a jelenünk fel van mentve. Számunkra az itt és mostnak abban rejlik az ára és egyben lehetősége, hogy megbecsüljük a békét, okosan, felelősségteljesen éljük meg szabadságunkat, közösen dolgozzunk azon, hogy ez így megmaradjon, tudjon hétköznapi és ünnepi valósággá válni – mondta Laczkó-Albert Elemér. Az emlékmű megáldását és a koszorúzást követően a huszárok és a fúvószenekar kíséretében a résztvevők a Balás Gábor Művelődési Házban folytatták a szabadságharc emléknapjának méltó ünneplését. [caption id="attachment_148948" align="alignnone" width="2560"] A Sirülő Néptáncegyüttes ünnepi műsora | Fotó: Boncina-Székely Szidónia[/caption]

Boncina-Székely Szidónia



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!