– Mit kell tudni a most kezdődő konferenciáról, hogyan fog zajlani?

– Most dolgozzák ki az új erdészeti alaptörvényt (Co­dul Silvic), ami által teljesen új alapokra helyezhetjük a romániai erdőgazdálkodást. Ennek a törvénynek a megfogalmazására a brassói Transilvania Egyetem, a szucsávai Ștefan cel Mare Egyetem és a Marin Dracea Erdőkutatási és Fejlesztési Intézet tanárait és szakembereit kérték fel, ők koordinálják a törvényalkotási folyamatot. Várhatóan az új alaptörvény sokkal rugalmasabb lesz a mostaninál, ez a konferencia pedig azt a célt szolgálja, hogy a munkacsoport összegyűjtse a javaslatokat és az erdészetek elvárásait.

–Az erdőgazdálkodási törvény kidolgozása két évbe telt, ez most mennyi időt vehet igénybe?

– Vannak kitűzött határidők, de egyelőre nem tudjuk, hogy mennyire tarthatók. Az előző erdőtörvény előírásaira vonatkozóan – amelyek a mai gazdasági és ökológiai elvárásoknak nem épp felelnek meg – már voltak feljegyezve módosító javaslatok, gondolatok. Ennek köszönhetően kevesebb időbe fog kerülni az új jogszabály kidolgozása.

– Milyen javaslatokat fogalmaztak meg eddig az alaptörvényre vonatkozóan, mit foglal magában az „új alapokra helyezés”?

– A fa kitermelésére és eladására vonatkozóan már megszületett a SUMAL 2.0 program, ami gyakorlatilag a fa útját a vágásra való kijelöléstől számítva a végfelhasználati termékig követi. Ennek köszönhetően a laikus értelemben vett, falopásnak minősíthető tevékenységek eléggé leszűkültek. Azt is elmondhatjuk, hogy elhanyagolhatók ezek a problémák. Az új javaslatokba bele lesz foglalva az is, hogy a rendőrség és a csendőrség erdészeti felügyeletre vonatkozó hatáskörét megnövelik.

– Ez már előrelátható, hogy mekkora mértékben fog változni, lesz kihatása a szankciókra?

– A szankciókat a 171-es törvény szabályozza, az, hogy a büntetések fognak-e módosulni, attól függ, hogy az új alaptörvény fogja-e indokolni a törvénymódosítást, de ez csak az alaptörvény kidolgozása után derül ki. Emellett viszont fontos megjegyezni, hogy az alaptörvényben vannak olyan részek, amelyek ki kell kerüljenek belőle különálló rendelkezésekként. Az alaptörvény az erdőgazdálkodásnak az irányadója, nem pedig a leszabályozója kell legyen, a korábbi alaptörvény egyszerűen elévült, nem felel meg a mai követelményeknek, túl merev. A megfogalmazása idején megfelelhetett az elvárásoknak, de azóta változtak a társadalom gazdasági és népjóléti igényei, az elmaradásokat pedig korrigálni kell.

– Jelenleg milyenek az országos erdőgazdálkodási mutatók, csökkentek az erdőterületek?

– Nem csökkentek. 1989-ben 6,2 millió hektár erdő volt Romániában nyilvántartva, most 6,7–6,9 millió közé tehető. Több nyilvántartás van, de az ezek közti eltérés minimális. Románia erdőnagysága nőtt, sőt, a hektáronkénti faállomány mennyisége is nőtt. Az a kijelentés, hogy fogyott volna, vagy mennyiségileg kevesebb lenne téves. Az országos hektáronkénti évi növekedés 4,7 m3/ha, de a hektáronkénti éves országos átlagkitermelés 3,4 m3/ha, ezt figyelembe véve a termelés indokolatlanul csökkent. Tudni kell, hogy mind a famennyiség, mind az évi növekedés alá van becsülve. Románia erdői ennél többet tudnak produkálni, mint most az elmúlt években – 20 millió köbméter az évi vágási lehetőség, de a kitermelés mérete ezt nem éri el.

– Az utóbbi években mekkora természeti jelenség okozta kár érte az erdőket megyénkben?

– Például a zetelaki erdőrendészet által adminisztrált erdőterületeken 2020-ban 350 ezer köbméter fát döntött ki a szél. Ez nagyjából három és fél éves vágási lehetőségnek felel meg. Hargita megyében, az ebből fakadó kár nagyjából egymillió köbméterre tehető, ami első hangzásra hatalmas mennyiségnek tűnik, de ha azt vesszük, hogy 22 ezer hektárt adminisztrál az erdészet, az a 150 hektár elhanyagolható mennyiség. Nagy kárnak ugyanakkor azért nevezzük, mert olyan fatömeg került ki a nyilvántartásból, amelyek fiatalkoruk miatt nem érték el a műszaki kitermelési kort – nem élték meg a 80-100 évet.

– Gyakorlatban az erdőtulajdonosok mire számíthatnak?

– Reméljük, hogy sokkal rugalmasabb lesz, és az erdőtulajdonosok saját státuszukat sokkal jobban fogják tudni érvényesíteni. Elvárásaink szerint nem lesz annyira túlkorlátolt és bürokratikus. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy saját maguknak kitermelhetik a fát, azt ezután is csak szakcégek végezhetik.

Amit tudni lehet a készülő jogszabályról A beérkező javaslatok elemzését és a törvény újraalkotását végző munkacsoport koordinátora, Bogdan Popa lapunk megkeresésére beszámolt csapata munkájáról. Elmondta: a törvény kidolgozására vonatkozó, eddig összegyűlt információk a proiect.codsilvic.ro honlapon érhetők el, ezen az oldalon a beérkezett javaslatok, eddigi felmérések és eredmények mutatói is megtekinthetőek. A munkacsoportról elmondta: a törvény kidolgozására kiírt közbeszerzési eljárást egy három egyetemből álló társulás nyerte meg, az általuk összeállított munkacsoport a szerződés értelmében május végéig kell befejezze a törvény megszövegezését.  – A konferenciát is azért szerveztük meg, hogy az ország erdészetei szakmai tapasztalataikkal és javaslataikkal tudják segíteni a munkacsoport munkáját, a két nap alatt, ezeknek a javaslatoknak a megvitatásán és összegyűjtésén lesz a hangsúly. Azt már elmondhatom, hogy sok hasznos módosító javaslat érkezett be eddig a törvény megváltoztatására, amelyek jelentősen eltérnek a régi törvényben megfogalmazottaktól, gondolok itt az erőgazdálkodás hatékonyságának növelésére, a fa piaci útjának követésére és egyéb, a kereskedelemre, illetve a fa forgalmának átláthatóságára vonatkozó innovációkra – fejtette ki Bogdan Popa.