Hirdetés

Kertészkedés a víz alatt

HN-információ
Sokak a halak iránti rajongás miatt szereznek be akváriumot, mások a természetközeliséget szeretnék ezzel megteremteni otthonukban. Fontos megjegyezni, hogy az akváriumok esetében nemcsak a halakat, hanem a növényeket is érdemes figyelmesen megválogatni. A csíkszeredai Tusa Ervin növényes akvarisztikával foglalkozik, ő mesélt nekünk erről a világról. Vannak, akik az akváriumi halak tenyésztésével foglalkoznak, és vannak, akiket a halak számára ideális környezet kialakítása, az akváriumi növények termesztése érdekel inkább. A csíkszeredai Tusa Ervin az utóbbi csoportba tartozik, őt ugyanis már kiskora óta érdekli az akvarisztika világa. – Hetedikes korom óta foglalkoztat az akvarisztika, s bizonyos megszakításokkal ugyan, de máig a szerelmese vagyok. Volt halas akváriumom is, de másfél éve a növényi akvarisztikával foglalkozom komolyabban. Sok időt, munkát és törődést igényel, de csodás a látványa, és munka után úgymond egyfajta kikapcsolódást nyújt számomra – számolt be Tusa Ervin. A halak számára igencsak fontosak a növények, hisz általuk tud kialakulni egy egyedi ökoszisztéma az akváriumban, ezáltal kiegyenlítődnek az igények is: a növények nyugodt környezetet teremtenek a halak számára, búvóhelyet, a párzási időszakra pedig megfelelő helyszínt biztosítanak nekik. High-tech felszereltség Ervinnek jelenleg huszonöt típusú növénye van, amelyeket naponta ápolgat. Lágy vízben termeszti ezeket, hisz sok fajtának nem megfelelő a vezetékes víz, mert nem ideális számukra annak keménysége. A keménység alatt a vízben lévő ásványi anyagok mennyiségét, vagyis az oldott kalcium- és magnéziumvegyületeket értjük. Ervin akváriuma a high-tech csoportba sorolható: szén-dioxidot adagol, napi tápozást alkalmaz, és nagy teljesítményű szűrőberendezése van. A megvilágítás is nagyobb, ez 1 wattot jelent literenként. A low-tech berendezés szén-dioxid nélküli, jellemzően kevés fénnyel megvilágított, leggyakrabban belső szűrős, és alig vagy egyáltalán nem tápozott akváriumi körülményeket jelent. Az akváriumot napi nyolc órát éri a világítás, hisz a növények ennyit fotoszintetizálnak. Nyolc óra után a növények pihennek, így amit nem hasznosítanak, az az algákra marad, melyek mondhatni minden akváriumgondozó rémálmai. – Vannak algaevő halaim is, de figyelek, hogy semmiképp ne jelenjen meg az alga. Ebben a növények is besegítenek, és ez egy jó tanács azoknak is, akiknek halas akváriumuk van. Nem megoldás, ha konkrétan algairtó szerrel próbáljuk megszüntetni a problémát, hisz az pillanatnyi megoldás, utána ugyanúgy kialakul. Az okát kell megkeresni, tenni ellene és akkor tiszta vizünk lehet – jegyezte meg Ervin. „Vegetáriánus” halak Nem minden hal ápol baráti viszonyt a növényekkel, ami azt jelenti, hogy megrágcsálják, sőt van, hogy nagyon keveset hagynak az akváriumban levő növényekből. Ervin a kisebb csapathalakat ajánlja; a guppik, mollik, xifók, aranyhalak, zebradániók és kolibrihalak előszeretettel rágcsálják a zöldeket. A növényevő halak mellé általában az Anubias-féléket, a Microsorium pteropust, a Cryptocoryne aponogetifoliát (hólyagos vízikehely) és az Aponogeton crispust vagy undulatust (fodros levelű vízikalász) szokták tenni, hisz az elterjedt vélemény szerint rossz az ízük, emiatt a halak nem fogyasztják. Abban az esetben, ha a halakat több növényi táplálékkal látjuk el, kisebb az esélye annak, hogy megcsonkítsák az akvárium növényzetét. Színes növényvilág Ervin akváriumában jelenleg huszonötféle növény található, amelyek külső jegyekben és igényekben is változnak. Mint mondta, vannak száras növények, hosszú szárúak, amelyből levelek nőnek ki. A szaporításuk és az ápolásuk egyszerű, elegendő a szárat az akvárium magasságának körülbelül felénél levágni, azt pedig vissza is ültethetjük, amennyiben szükséges. A rozetta növények néhány nagy levéllel rendelkeznek, amelyek egy helyről nőnek ki és rozettát alkotnak. Ezek gazdag gyökérrendszert képeznek, és a legöregebb levelek levágásával tarthatók fenn, többségük igénytelen növény. Ezenkívül léteznek gyöktörzses növények is, ezeket alapvetően nem elültetjük, hanem „odaragasztjuk” vagy odakötjük a kövekhez és a gyökerekhez, így később belekapaszkodnak azokba. Tusa Ervin hetente lecseréli akváriumában a víz harminc százalékát, a növényeket kéthetente metszi. Akváriumával első alkalommal a 2021-es, Japánban szervezett világbajnokságon vett részt, ahol a 2617 versenyzőből (84 különböző országból) Ervin az 1120-dik helyen végzett. Romániából összesen 36-an neveztek a versenyre, közülük a tizennegyedik helyezést érte el.

Szilágyi Dalma-Orsolya

Tudtad, hogy...? Az akváriumban lévő növények természetes módon szűrik a vizet, továbbá táplálékul és rejtekhelyül is szolgálhatnak a halak számára. Nem mindegy, hogy édes- vagy sósvízű akváriumot tervezünk berendezni, és az sem, hogy milyen halakat szeretnénk tartani. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik növény viseli egyformán jól az esetleges kémiai változásokat, és az sem mindegy, hogy honnan szerezzük be a zöldeket.

Forrás: fressnapf.hu



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!