Sikeres együttműködés jellemzi a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közti kapcsolatot. Erről és a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programjáról számolt be szombaton a sajtó képviselőinek Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. Mára már tizenegy éves múlttal rendelkezik a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű program. 2019-ben 56 tonna, 2020-ban pedig közel 100 tonna búzát gyűjtöttek közel ezer gazda adományaként, összesen hetvenhét helyszínre juttattak ebből az adományból. – Ez a program a gazdák lelkéből fakadt, szívük szerint működik, ezt szem előtt tartva mi is ugyanúgy folytatjuk. Ahogyan az összeöntött búzából sütött kenyérben egyesül a 15 millió búzaszem, a nemzet ugyanúgy válik eggyé a program révén – mondta lapunknak Jakab István. A MAGOSZ és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete közti kapcsolatot Jakab István, illetve Becze István elnök is pozitívan értékelte. Egyöntetűen állították, hogy minden kérdésben számíthatnak a gazdaszervezetek egymásra, megosztják eredményeiket, stratégiájukat, rávilágítanak a hibákra is, ezáltal is segítve egymás munkáját. Mint elhangzott, a mai gazdaságokban komoly kihívást jelent a generációváltás és a digitalizáció. Ennek érdekében a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kommunikációs kampányt indított, amelyben a gazdálkodás pozitívumait hangsúlyozzák. Céljuk bemutatni, hogy gazdának lenni ma nem ugyanazt jelenti, mint húsz évvel ezelőtt. Továbbá felmérést is végeznek a fiatal gazdák körében. A gazdaszervezet még várja a gazdák regisztrációját, nem zárta le a folyamatot, viszont az addigi tényállásról ismertetett kimutatást a szombati találkozón: addig az időpontig már közel hétszáz gazda regisztrált a platformon, a regisztrálók 82 százaléka a fiatal korosztályba tartozik. A jelentkezők többsége Hargita megyében gazdálkodik, viszont regisztráltak Kovászna, valamint Maros megyéből is. A megkérdezettek 67 százaléka még sosem pályázott, 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik a szakágazaton belül. A regisztrálók többsége infrastrukturális beruházásokra, eszköz- és állatvásárlásra pályázna, a tevékenységük folyamán pedig a legtöbben az értékesítésben vélik felfedezni a legnagyobb akadályt. A kérdőívek feldolgozásának végleges eredményeit követően cselekvési tervet dolgoznak ki és körvonalazzák, milyen segítséget nyújthat a gazdaszervezet a fiatal gazdák számára, illetve kiderül, mely pályázati lehetőségek iránt van nagyobb igény.

Szilágyi Dalma-Orsolya