Sok volt a berbécsek adásvétele körüli visszaélés, és különben is, elég magasak a törzskönyvezett juhokra és szar­vasmarhákra járó APIA-s támogatások – legalábbis ezzel indokolja Petre Daea mezőgazdasági miniszter azt, hogy miért húzzák-halasztják idén a tenyészállat-vásárlási minimis-támogatási program elindítást, tudtuk meg Tánczos Barna szenátortól, az RMDSZ Hargita megyei agrár-szakpolitikusától. [caption id="attachment_58188" align="aligncenter" width="1000"] Pirostarkákat mustráló gazdák. Idén elmaradhat a beszerzési támogatás Fotó: Domján Levente[/caption] Nagyon nagy valószínűséggel idén már nem kínál tenyészállat-vásárlási minimis-támogatást a hazai juh- és szarvasmarhatartóknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. Petre Daea, a tárca vezetője ugyanis úgy véli, az állomány genetikai javítását szolgáló különtámogatásra nincs szükség – állítja lapunknak a mezőgazdasági miniszterrel folytatott konzultáció után Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának tagja, a szaktárca korábbi államtitkára. Hozzátette, Daea érvelése szerint a gazdáknak elegendők azok az uniós állattenyésztési támogatások, amiket a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül a törzskönyvezett állományukra fizetnek. – Sajnos a tenyészállat-vásárlási minimis-támogatásról nincsenek jó híreim. Látva, hogy minden esztendőben az utolsó pillanatokban, szeptember végén, október elején hagyják jóvá ezeket a támogatásokat, az elmúlt három hétben több találkozót is kezdeményeztem a mezőgazdasági miniszterrel és folyamatosan lobbiztam azért, hogy országos szinten ismét elinduljon a berbécs-, tenyészbika-, illetve vemhesüsző-vásárlási minimis-támogatás. Sajnos a miniszter véleménye szerint rengeteg visszaélés volt a támogatásokkal: itt elsősorban a juhászokról van szó. Néhányan – mint azt az országos sajtóban is láthattuk – a DNA-nál tettek feljelentetést azok ellen, akik a berbécsek és kosok eladásakor talán nem megfelelőképpen jártak el. A szomorú, hogy ez a hangulat a tenyészüsző-vásárlásra jóváhagyandó minimis-támogatási programot is érinti. Ugyanakkor a miniszter szerint jelentős, egyedenként több száz eurós támogatások érhetőek el a törzskönyvezett, teljesítmény-ellenőrzés alatt álló állatokra – akár a tejelő tehenekről, akár a húsmarhákról legyen szó –, és az ő meggyőződése szerint ez a pénz elegendő a farmoknak – számolt be a szenátor. Elárulta, a találkozók során próbálta meggyőzni a szaktárca vezetőjét, hogy a tenyészállat-vásárlási minimis-támogatás nem a nagy, már működő farmokat segíti, hanem azokat a gazdákat, akik most indulnának. – Tíz üszővel elindulni még nem egy nagy gazdaság, nem egy nagy vállalkozás, de sokan igénybe vennék – hangsúlyozta Tánczos. Az RMDSZ Hargita megyei agrár-szakpolitikusa úgy véli, a folyamatos halogatásnak az lesz vége, hogy a támogatott tenyészállat-beszerzési programot a mezőgazdasági minisztérium idén már nem hirdeti meg. Tánczos Barna attól tart, a programban megmutatkozó következetlenségnek a jövőben viszont ára lesz. – A legszomorúbb az, hogy ha nincsen következetes, évről évre betartott támogatási rendszer, akkor a hullámzó hozzáállás nem segít a gazdákon. A legfontosabb vész el: a tervezés, az előreszámolás lehetősége. Nem értik meg a minisztériumban, hogy az a gazda, aki törzskönyvezett tenyészállatot szeretne értékesíteni, pontosan három esztendőt kell előre kalkulálnia. Tehát, aki most akarná eladni, annak három évvel korábban, már a bika kiválasztásakor tudnia kellett, milyen üszőt szeretne előállítani és vemhesként értékesíteni. De úgy látszik, ez a következetlenség minisztertől független. Korábban két tárcavezető – Daniel Constantin és Petre Daea – is elindította, majd megállította. Úgy tűnik, ebből a programból ismét csak akkor lesz valami, ha újból minisztercsere lesz – tette hozzá Tánczos. Domján Levente