Négy munkanappal a határidő lejárta előtt a hivatalos kárfelmérési jegyzőkönyvvel rendelkező Hargita megyei gazdák alig tíz százaléka igényelte az idénre felajánlott aszálykár-enyhítési támogatást. Az ok prózai: a gazdák többsége a támogatáshoz szükséges termelői bizonylatot csak a kárfelmérési jegyzőkönyvek kiállítása után kérte, és az APIA szerint ez bizony probléma. [caption id="attachment_17273" align="aligncenter" width="620"] Elszáradt burgonyaindák nyár közepén Csíkszereda határában. Nem jár automatikusan a kártérítés Fotó: Domján Levente[/caption] Nem várt akadályba ütköztek az aszálykár-enyhítési támogatást igénylő gazdák, így négy munkanappal a határidő lejárta előtt az előzetesen várt kétezer helyett Hargita megyéből mindössze kétszáz termelő nyújtotta be kártérítési kérelmét – tudtuk meg tegnap Haschi Andrástól, a támogatási kérelmeket fogadó Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatójától. Fordított sorrend A szakember lapunknak elmondta, a probléma a támogatás-igényléshez szükséges dokumentumok nem megfelelő sorrendű keltezéséből ered: a termelői bizonylatot ugyanis az érintett gazdák többsége csak az aszálykárok hivatalos felméréséről készült jegyzőkönyv kiállítása után igényelte. Ez viszont a kifizetési ügynökség szempontjából aggályos, és amíg írásban a dátumokra vonatkozóan egyéb utasítást nem kapnak, a jelenlegi előírások szerint járnak el. – Jelen pillanatban úgy állunk, hogy azok a gazdák, akik nem rendelkeztek termelői bizonylattal az aszálykár-felmérési jegyzőkönyvek kiállításakor, nem kapják meg a pénzüket. Csak azon gazdák kérelmeit fogadhatjuk el, akik termelői bizonylataikat még a kárfelmérés előtt kiváltották – szögezte le Haschi. Megoldották, de csak szóban Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője viszont úgy tudja, az APIA által kifogásolt dokumentum-keltezési sorrendre a napokban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban megoldást találtak, igaz, erről szóló tájékoztatást Török Jenő a szaktárca vezérigazgatójától hétfő délután is csak szóban kapott. Az intézményvezető ettől függetlenül nem érti, hogy a kifizetési ügynökségnek miért fontos a támogatáshoz megkövetelt dokumentumok keltezési sorrendje, mivel erre vonatkozó előírást az aszálykár-enyhítési támogatásról szóló kormányrendelet sem tartalmaz. – A kérésnél csak azt kell „beikszelni”, hogy a gazdának van-e termelői bizonylata, dátumról nincs szó. Kértük az APIA-t, hogy amíg a helyzetet a minisztérium tisztázza, a szűk határidőre való tekintettel legalább ne utasítsák el, vegyék át a támogatási kérelmeket a gazdáktól – hangsúlyozta Török. Nem érdemes hosszabbításra számítani A szakigazgató elismerte, a dokumentum-keltezési probléma nemcsak Hargita megyében, hanem az ország más megyéiben is megakasztotta az APIA-s kárenyhítés-igénylési ügymenetet. A mezőgazdasági igazgató – magánvéleményként – megjegyezte, számára az sem világos, hogy az aszálykár-enyhítési támogatást miért kellett egyáltalán termelői bizonylat meglétéhez kötni, hisz a szárazság azoknak a gazdáknak a terményhozamait is érintette, akik a betakarított termést piaci értékesítés helyett saját gazdaságukon belül állataikkal kívánták feletetni. A támogatásra jogosult jogi és magánszemélyek kárenyhítési kérelmeit az APIA megyei központjaiban – a hónap végi hivatalos munkaszüneti napok miatt – november 30-a helyett december 2-ig fogadják. A támogatási kérelmek benyújtási határidejének hosszabbítására amúgy sem Haschi András, sem Török Jenő információi szerint nincs esély. [box type="shadow" ]Aszálykárenyhítés számokban: kik és milyen összegekre számíthatnak? Az októberben elfogadott 45-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében aszálykárenyhítésre azok a területalapú támogatást igényelt jogi és magánszemélyek – ide sorolják az engedélyezett magánszemélyeket (PFA), illetve az egyéni és családi vállalkozókat (II, IF) is – jogosultak, akiknek szántóföldi növénykultúráiban, illetve legelős és kaszálós területein az idén április–szeptember közötti száraz, aszályos időjárás legkevesebb 30 százalékos terméskiesést okozott, erről pedig hivatalos bejelentés és kárfelmérési jegyzőkönyv is született. Hargita megyéből az aszálykár-bejelentési procedúrát 2266 termelő járta végig, ez alapján a Hargita megyei mezőgazdasági kultúrákban idén keletkezett aszálykár nagyságát a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság közel 13 millió lejre számította. A felmérés szerint a szárazság Hargita megyéből idén 25 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet érintett 30 százaléknál bizonyítottan nagyobb mértékben: ebből 12,5 ezer hektárt legelőként, 8,1 ezer hektárt kaszálóként műveltek a gazdák. A jogszabály azonban nemcsak a növénykultúrák, hanem a kártérítési összegek megállapításában is éles különbséget tesz a magán- és jogi személyiségű gazdálkodók között: a kisgazdaságok, egyéni termelők csak a cégeknek, agrárvállalkozásoknak felajánlott hektáronkénti kártérítési összegek felére jogosultak: a kártérítést pedig a terméskiesés kárfelmérésben meghatározott százalékarányára fizetik. E szerint az egyéni gazdák – 100 százalékos aszálykárral számolva – burgonya esetében hektáronként 1130 lejre, kukorica kapcsán hektáronként 280 lejre, szántóföldi zöldségek esetén 1490 lejre, a termesztett takarmánynövények esetén 222 lejre, míg legelőkben és kaszálókban keletkezett aszálykárok kapcsán hektáronként 50, illetve 70 lejre jogosultak. A jogi személyiséggel működő farmok ugyanakkor az említett kártalanítási összegek duplájára jogosultak.[/box] Domján Levente