Hirdetés

Kárenyhítési támogatást kérnek a méhészek

HN-információ
Munka nélkül állnak idén a pergetők: a méhészek ugyanis mézelvétel helyett a méhcsaládok etetésére kényszerülnek, ez pedig a korábbi évek ráfordításaihoz képest ezúttal kaptáronként 55-56 lejes többletköltséget jelent. A méztermelők szempontjából katasztrofális időjárás miatt a Hargita Megyei Méhészegyesület – több mint hatszáz méhész nevében – családonként 20 lejes „de minimis” támogatásért és a mezőgazdasági átalányadó alóli felmentésért folyamodott a kormány helyi képviselőihez. [caption id="attachment_31854" align="aligncenter" width="1000"]A nyár közepén is a családok etetésére kényszerülnek a méhészek Fotó: Domján Levente A nyár közepén is a családok etetésére kényszerülnek a méhészek Fotó: Domján Levente[/caption] Szűk egy hónappal az áruméz-termelési időszak lejárta előtt egyelőre még katasztrofális szezont tudhatnak maguk mögött a hazai méhészek: mézpergetés helyett a kaptárlakó szorgos rovarokat még a napokban is a méhészeknek kell etetniük. A napokban elvirágzott hárs csak enyhíteni tudta a méhészek veszteségeit, akik az idei gyenge vagy – például az akác esetében – teljesen elmaradt hordás miatt egyre nagyobb bajban érzik magukat. Helyzetükről az országos méhészegyesületen keresztül a mezőgazdasági minisztériumnak, a megyei egyesületeken keresztül pedig a prefektúráknak és a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak számoltak be. Így járt el a Hargita Megyei Méhészegyesület is, aki a kormánybiztosi hivatalnak és a megyei szakigazgatóságnak címzett levelében a helyi álló- és vándorméhészeknek méhcsaládonként 20 lejes kártérítést kér, továbbá mentességet a méhcsaládok számához kötött mezőgazdasági jövedelemadó befizetése alól. Utóbbi kérés főként a 75 méhcsaládnál nagyobb állománnyal rendelkező méhészeknek jelentene segítséget. Lapunk érdeklődésére Rácz Ilona, a Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke elmondta, a „de minimis” támogatásként kért családonkénti 20 lej csupán a méhek etetésével járó költségek részbeni fedezésére elegendő: számításaik alapján ugyanis az előző esztendők családfenntartási – azaz gyógyszer- és méhtakarmány-vásárlási – költségeihez képest a méhészek többletráfordítása idén – csak az április és június közötti időszakban – családonként 55-56 lejre rúgott. És mindebben az állóméhészek méztermelés terén számított családonként 5-10 kilogrammos vesztesége nincs is benne. A vándorok esetében a termeléskiesést – országos szinten – családonként 22-25 kilogrammra kalkulálják. – Április olyan hűvös, a május pedig olyan esős volt, hogy a méhek nem tudtak hordani. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságtól kapott meteorológiai jelentés szerint térségünkben május hónap 31 napja közül 21-ben esett az eső, júniusban pedig 18 napot jegyeztek fel csapadékosként. A méhészeknek nemhogy jövedelme nincs, de masszívan mínuszban vannak, az időjárás viszontagságai miatt még a családokat is etetniük kell – sorolta Rácz Ilona. Rámutatott, nem jobb a helyzete a vándorméhészeknek sem: a repcéről csupán a méhcsaládok fenntartásához elégséges mennyiséget tudtak gyűjteni, ugyanakkor az akácról az eső és a hideg együtt lehetetlenítette el a nektárgyűjtést. De a napokban lejárt hársvirágzási időszak is csupán a várt mézhozam negyedét-harmadát biztosította. Gondot ez esetben a csapadékos napok után hirtelen beköszöntött kánikula okozott, ami gyakorlatilag egy hét leforgása alatt leperzselte a virágokat. A vándorméhészek jelenleg a szezon utolsó mézelő főkultúráján szerencsét próbálva, a virágzó napraforgótáblákhoz húzódtak, a helyi állóméhészek pedig egy kis mézet a közeli erdei, havasi kaszálók virágtakarójáról remélhetnek – jegyezte meg a megyei szakegyesület alelnöke. A Hargita Megyei Méhészegyesület a kedvezőtlen időjárás miatt a „de minimis” támogatást – a megye valamennyi méhészére kiterjedően – összesen 656 méhész számára igényelte: a károsultak a szakegyesület adatai szerint 38 ezer méhcsaláddal gazdálkodnak. – Március 15-től május 31-ig a méhészek családonként 7 kilót etettek, míg június folyamán ehhez további 3 kiló adódott. Tehát már 10 kiló cukorlepénynél, szörpnél, méhtakarmánynál tartunk, de hol van még a többi, és a későbbi, a télre felkészítő őszi etetés? – teszi fel a kérdést Rácz Ilona. Domján Levente


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!