enyhe havazás
borús égbolt
Karácsony – menedékben
„A Hargita Népe hagyományos év végi jótékonysági akciójával…” – majdnem így kezdtem ezt a mondatot. Mert olvasóink tudják, talán készülnek is rá, hogy a napilap már évek óta minden adventben karitatív jellegű felhívást tesz közzé: így gyűjtöttünk korábban több száz pár téli cipőt gyimesi csángó gyermekeknek, sportfelszerelést a Csibész Alapítvány neveltjeinek, hangszereket az Árvácska együttesben játszóknak. Csakhogy ezekben a kezdeményezésekben – ismétlődésüktől eltekintve – nincs túl sok „hagyományos”. Nem készülünk rájuk, nem tervezünk velük – hagyjuk, hogy magától találjon meg minket az ötlet, az igény. Egy szerkesztőségnek címzett levél, a munkánk során látottak-hallottak, végső soron a véletlen eredményezi, önti formába ezeket a gyűjtési-ajándékozási akciókat. Ahogy a sajtósok mondani szokták: az utcán találjuk az ötletet. Ezúttal akár szó szerint. Idén kis, ötfős kolóniába szerveződött hajléktalan férfiakat szeretnénk megsegíteni – pedig nem ezzel kerestek meg, hanem ők is csak egyik, legnehezebb helyzetben lévő társuk sorsát akarták megoldani vagy megkönnyíteni. Ezek az emberek – nyomorúságuk ellenére – többet nevettek, mint amennyit panaszkodtak, amíg velük beszélgettünk. Itt élnek közöttünk, ezeken az utcákon járnak, ugyanúgy vágynak és nélkülöznek dolgokat, mint a többségünk – csak máshol, máskor, mást. Esetükben nem célunk megtárgyalni, hogy miért alakult úgy az életük, ahogy, mekkora ebben a saját felelősségük és a mások kezessége, mi vezetett ahhoz, hogy ma nem tudják, mi lesz holnap. De az a meggyőződésünk: joguk, jussuk van bár egyetlen boldog karácsonyra. Ennyit szeretnénk olvasóink segítségével biztosítani nekik. Ezért a következő, december 12-e és 19-e közötti időszakban gyűjtést szervezünk számukra. Némi tűzifára van nagy szükségük, amivel a csempekályhájukat táplálhatják. Ha maradt építkezés után hulladékfa, esetleg valaki a saját téli tüzelőjéből ajánlana fel egy öllel – értesítsék a szerkesztőséget. Tárolható, könnyen felhasználható élelmiszereket is várunk: húskonzervet, krumplit, hagymát, zsírt, ecetet, olajt, száraztésztát, kukoricalisztet, befőttet, kekszet, csokoládét, tejport. Ha valaki a kamrájából adna egy reggelire vagy ebédre valót, vagy valamelyik étterem, élelmiszerüzlet nézi át tüzetesebben a raktárát a nélkülözhetőért – kérjük, juttassák el szerkesztőségünkbe. Tisztálkodó- és tisztítószert, téli férfi ruhaneműt, lábbelit is várunk, és ha valakinek akad régi ágyneműje, azt is. Ezen felül meg bármi olyat hozhatnak, amire itt nem gondoltunk, de hasznos lehet a számukra, mert szükséget szenvednek benne vagy örülnének neki. Jó lenne, ha akadna ügyes kezű mesterember, aki helyreigazítaná a csempekályha leszakadt ajtaját vagy a rozzant ablakkeretet, ha kerülne orvos, aki összeállítana egy alapgyógyszerekből, kötszerekből álló csomagot. És – nem utolsósorban – azt is biztosítani akarjuk, hogy meglegyen a vágyott, ünnepi töltött káposzta. Ha sok adomány gyűl össze, vagy valamiből felesleg – gondoskodunk róla, hogy más nélkülözők kapják meg. Ha kevés – higgyék el, annak is nagyon örülnek majd. Azokra számítunk, akik kétkedés helyett szívükben könyörületességet találnak. Ők elegen lesznek, köszönjük.
Burus János Botond
-min.jpg)
