Karácsonyi üdvözlet
Jó dolog ez a féjszbúk, mert nem kell a postán sorban állni ahhoz, hogy feladjam a karácsonyi és újévi üdvözlőlapokat – mondta jó pár évvel ezelőtt egy kedves ismerősöm. Valóban könnyebb a közösségi oldalon ismerőseinknek születésnapi, névnapi, házassági évfordulós, húsvéti, karácsonyi és újévi üdvözletet küldeni, de valahogy ezek a jókívánságok mégis olyan személytelenek.
Advent utolsó hetében már az elektronikus postaládámba érkező levelek többsége karácsonyi üdvözlőlap, amelyet különböző intézmények, szervezetek automatikusan küldenek, a közösségi oldalt is ellepték a Mikulások, Télapók, és úgy dobálóznak egyesek a Boldog karácsonnyal, mintha azt valóban komolyan gondolnák. Olyan személytelen lett a jókívánság, ahogyan sok más is.
Karácsony a szeretet ünnepe is. Ilyenkor nemcsak az ajándékért való rohanásra kellene gondolnunk, hanem arra is, hogy szeressünk, hogy amit teszünk, azt a szeretettel tegyük. Amikor még kézzel írtunk üdvözlőlapot, azalatt a pár perc alatt legalább gondoltunk a címzett személyre. Majd a postán a bélyegért való sorban álláskor az járt a fejünkbe, vajon megkapják-e a címzettek időben és épségben üdvözlőlapunkat, vajon örülnek-e majd neki. És úgy december 20. körül mi is kíváncsian rohantunk postaládánk felé, vajon ma kinek az üdvözlőlapját kapjuk meg.
Ma csak megböknek féjszbúkon, jó esetben telefonon kapunk egy üzenetet, amelyben reméljük, nem valami vulgáris viccel kívánnak boldog karácsonyt. Emberi kapcsolataink sem olyan mélyek már a mai, fejlett technikai világban, minden ünnepet a közösségi oldal segítségével „oldunk” meg.
Pedig a személyes és szívből jövő jókívánság felér mindennel. Holnap, karácsony előestéjén csak pár perc erejéig szálljunk magunkba, gondoljunk szeretteinkre, ismerőseinkre, barátainkra, és lepjünk meg valakit akár egy telefonhívással, amelyben őszintén, szeretettel átitatva kívánjunk áldott karácsonyt.
Kopacz Gyula