Állatvásárt tartanak szombaton Kápolnáson. A Hargita megyei őszi állatvásárok sorában a csíkdánfalvi után ez lesz a második, de október 24-én Szépvízre várják majd a gazdákat. A kápolnási vásár szervezői tegnapi sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: elsődleges céljuk, hogy lehetőséget biztosítsanak a gazdáknak a tájékozódásra. A vásárok alkalmat teremtenek arra is, hogy az árak kapcsán is korrekt információkhoz jussanak a gazdák, a megkötött üzletekről is tájékozódhassanak. [gallery link="file" ids="13233,13232"] A szombaton a csíkdánfalvi Kubik-gödörben tartott vásár sikerét látva, a kápolnásiak is igyekeznek kitenni magukért. Az előkészületek Kápolnáson elkezdődtek, a gazdák is kiveszik részüket a szervezésből – fogalmazott Benedek László, Kápolnás polgármestere. A polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatón elmondták: mindenekelőtt a vásár jellegét szeretnék erősíteni a mostani eseménynek. A szervezők úgy látják, a gazdáknak az értékesítés jelenti a legnagyobb gondot. Felmérik a keresletet – Szeretnénk elérni, hogy a gazdák számára kialakuljon egy kép arról, hogy milyen árat adnak most az állatokért. Ne csak a bodegában megegyezett árak legyenek a köztudatban. Ne tudják olyan könnyen becsapni a felvásárlók, a kupecek a gazdákat – fogalmazott Márton Zoltán, az őszi vásársorozat egyik szervezője. Kápolnáson 200-nál is több borjú vár eladásra – saccolta meg Péter Árpád, a kápolnási gazdaszervezet alelnöke. A gazdálkodó elmondta: jelenleg még a kupecek sem keresik az állatokat. A gazda szerint mindenekelőtt a nagyméretű húsbehozatalt kellene megfékezni ahhoz, hogy a hazai gazdaságok is értékesíteni tudják jószágaikat. A most szervezett vásár kapcsán Péter Árpád elmondta: az őszi vásár azért is fontos, hogy minél több gazda láthassa a szomszéd települések, szomszédok gazdasági eredményeit. A vásárban össze tudják hasonlítani, hogy a nyári szállásról hazakerülő állatok fajtánként hogyan alakultak, milyen fajtát érdemes tenyészteni. A kápolnási vásár külön érdekessége lesz, hogy a törzskönyvezett szarvasmarhák bírálatát is megtartják, ugyanakkor több kategóriában mutatják be az állatokat. A tervek szerint a húsmarhák terén egy kisebb anguscsordát is láthatnak majd a vásárra látogatók – mondotta Márton Zoltán. Az állatvásárra a szarvasmarhák mellett juhokat, lovakat és kutyákat is visznek a gazdák. Az állatok mellett új- és használtgép-kiállítás is lesz a szombati rendezvényen. A dánfalvi vásárhoz hasonlóan, Kápolnáson is szakmai előadások színesítik a programot. – A tudás alapú mezőgazdaság jelentheti Székelyföld jövőjét, erre kell a hangsúlyt fektetni – tolmácsolta Tánczos Barna szenátor meglátását Kovács-Szécsi Attila, a szenátor kabinetfőnöke. Elmondta: a kápolnási vásár szervezésébe a fiatalok is nagy számban bekapcsolódtak. Ezt azért is tartják fontosnak, mert a mai fiatalok jelenthetik a jövő generációt a gazdálkodásban és a hasonló rendezvények szervezésében is – hangsúlyozta Kovács-Szécsi Attila. Minden áron nem eladók az állatok A Csíkdánfalván a hétvégén tartott Szent Mihály-napi állatvásáron is minden karám és asztal mellett téma volt az állatok értékesítési nehézsége. A gazdák úgy értékelték, hogy eddig nem tapasztalt mélyponton van az állatok eladási ára. Jóformán kereslet sincs az állatok iránt. A gazdák úgy vélik: minden áron, azaz áron alul nem eladók az állataik. – Aki jó állatot tud tartani, szereti az állatot, az ősszel sem adja el, inkább kitelelteti. Nem egyszerű mulatság, hogy az embernek szép állománya legyen – mondotta Sán­dor Imre csíkmadarasi gazda. Minden tele van hirdetésekkel, már 100 lejért is hirdetnek eladó állatot. A csíkmadarasi gazda úgy véli: aki ilyen áron akar túladni az állatokon, az leginkább saját magát nevetteti. A karámok nemcsak a juhokat tartották egy helyen, de jó alkalmat szolgáltak a gazdáknak arra is, hogy a lészákra könyökölve kibeszéljék gondjaikat. A csíkdánfalvi vásáron az alacsony árak mellett a támogatási rendszerről beszéltek a legtöbben. Biró Attila karcfalvi gazda 150 báránynak próbált vásárlót szerezni a dánfalvi vásárban. A kiállításra hozott juhai mellett beszélgettünk a gazdával. Biró elmondta: az előző években még volt piac, de az idén nagyon gyenge minden. Szerinte a legnagyobb gondot éppen az jelenti, hogy mindent – húst, tejet – behoznak külföldről, az itthon előállított termékek nem kellenek senkinek. Szakmai, tudás alapú mezőgazdaság – Nem tudjuk elég hangsúlyozni, hogy milyen fontosak ezek a vásárok. A mezőgazdaságot nem lehet szakmai háttér nélkül végezni. Nem mindegy, hogy milyen genetikával dolgozunk, milyen technológiát alkalmazunk – fogalmazott lapunknak Tánczos Barna. A szenátor elmondta: a szakmaiság eredménye Felcsíkon is látszik. Talán itt van az országban a legszebb pirostarka-állomány a kis és közepes családi gazdaságokban. Erre büszke lehet az egész gazdatársadalom. A szakmai háttér biztosítása a gazdaságok fejlesztéséhez, ez a legfontosabb eleme ezeknek a vásároknak – hangsúlyozta Tánczos Barna. A jó hangulatban zajló rendezvényen a szenátor elismerte, elég nehéz ma pozitív dolgokkal biztatni a gazdákat, annyira rosszul sültek el az idei pályázati kiírások, és a földalapú támogatások benyújtása is nehézkes volt. – Nagyon keserű szájízzel zárjuk ezt a évet, hisz pár napon belül lezárulnak az idei kiírások. Nagyon sok kiírást indítottak útjára, kivétel nélkül rossz háttérrel, nem megfelelő előkészítéssel, intézményeken belüli ellentmondásokkal. Talán arra tudom biztatni a gazdákat, hogy másodszor és tizedszer is bízzanak, álljanak pozitívan hozzá ezekhez a lehetőségekhez és, ha az első nem sikerült, próbálják meg másodszor is – fogalmazott Tánczos Barna. Daczó Dénes