Túl nagy a csend a gazdaegyesületek háza táján, hisz miközben az APIA-s támogatások kifizetése körül hónapok óta komoly késések és problémák mutatkoznak, a gazdaképviseletek vezetői csendben vannak és hallgatnak. Vajon miért? – tette fel kérdést lapunknak nyilatkozva Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára. [caption id="attachment_33242" align="aligncenter" width="1000"] Hibás szoftverek, rossz intézményvezetők, késlekedő támogatás-kifizetés, beletörődő gazdák. Cinkos hallgatás[/caption] Furcsa és érthetetlen, hogy miközben a területalapú és az állattenyésztési támogatások kifizetése körül változatlanul káosz, fejetlenség uralkodik, addig a hazai gazdaszervezetek vezetői tüntetések szervezése helyett mindezt szótlanul tűrik, és a naponta változó, gyakran egymásnak ellentmondó magyarázatokat is csendesen hallgatják – hangsúlyozza lapunknak nyilatkozva Tánczos Barna szenátor. Hibás APIA-vezetők, ludas miniszterek – Ennyire rosszul a támogatások kifizetésével az APIA megalakulása óta nem teljesített. Ez a gazdák számára annál is inkább frusztráló, mert – amint a múlt heti bukaresti találkozón az egyik gazda meg is jegyezte – a bukaresti APIA vezérigazgatója a fizetését időközben hónapról hónapra teljes egészében megkapja, noha az általa vezetett intézmény nem végzi a feladatát. Személyes meggyőződésem, hogy a probléma teljes mértékben a központi APIA vezetőinek a hibájából és mulasztásából alakult ki, de az, hogy a dolgok így alakultak, abban a mezőgazdasági minisztérium és a tárcát korábban vezető Daniel Constantin és a most irányító Achim Irimescu is ludas. A minisztérium ugyanis képtelen volt az APIA-t úgy irányítani, hogy az a feladatát a 2015-től megváltozott támogatási feltételekhez és intézkedésekhez igazodva képes legyen ellátni – állítja Tánczos. Az RMDSZ Hargita megyei agrár-szakpolitikusa szerint a kifizetési ügynökség vezetői a legnagyobb mulasztást a szoftverfejlesztés, vagyis a különböző támogatások feldolgozásához, ellenőrzéséhez és kifizetéséhez szükséges programok késői közbeszereztetésével és kidolgozásával követték el, ezek miatt viszont idén a kifizetési ügynökség teljes működését lebénították. – Hónapok óta késnek a támogatások, ugyanakkor az APIA-nak ma sincs a kezében olyan program, amivel a jóváhagyott és a gazdák által jogosan követelt támogatásokat át tudnák utalni a jogosultak bankszámláira. Nem tisztességes a folyamatos ígérgetés, azt is mondhatom, hogy a hazudozás, hisz látom, hogy az intézményből még a miniszternek is fél igazságokat tartalmazó információkat szolgáltatnak – fogalmazott lapunknak a mezőgazdasági minisztériumban korábban államtitkárként is dolgozó szakpolitikus. Miért csendesek a gazdaegyesületek? Tánczos ugyanakkor a gazdák, illetve a gazdálkodók érdekeit képviselő egyesületek munkájával sem elégedett: úgy véli, ahhoz képest, mennyire rosszul állnak a kifizetések, a gazdaszervezetek háza táján túl nagy a csend. Noha – jegyzi meg – a nyáj mellett tartható pásztorkutyák számának korlátozása miatt tavaly a csendőrökkel összecsapva a juhosgazdák még a parlamentet övező kerítést átugrották. A probléma viszont korántsem volt olyan fajsúlyú, mint a támogatások ki nem fizetése – bizonygatja. – Nincs látható felháborodás, nincsenek tüntetések, nincsenek a gazdák nemtetszését kifejező utcai tiltakozások. Bukarestben, a mezőgazdasági minisztérium környékén csend és béke van. A kifizetési ügynökség igazgatói, a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottjai ugyan érzik, hogy vannak problémák és kicsit megcsúsztak a támogatási kifizetések, de hát majd megoldják, a gazdák pedig majd kibírják. Az biztos, hogy ha bármelyik más európai országban a romániaihoz hasonló problémák lettek volna a támogatások folyósításában, a feldühödött gazdák ezrével, tízezrével vonultak volna az utcára – mutat rá a szenátor. A gazdaképviseletek hallgatása mögött Tánczos az országos egyesületi elnökök cinkosságát látja, azok a vezetők ugyanis, akik jelen esetben a tiltakozók élére kellene álljanak, saját egyéni érdekeik miatt nem hajlandók a minisztérium vezetőivel, tisztviselőivel ápolt kapcsolataikat feláldozni – állítja. – Egy olyan cinkos együttműködést alakítottak ki, amiben a gazdaegyesületi vezetők megfeledkeznek arról, hogy mi a feladatuk, illetve mit is vállaltak akkor, mikor egy ágazatot vagy több ezer vagy százezer gazdálkodó érdekeit képviselő országos szervezet élére álltak. Ez a furcsa magatartás a juhosok és a szarvasmarha-tenyésztő egyesületek képviselőire egyaránt igaz. Ezért nincsenek tüntetések, ezért nem forró a nyár, és nem egyenesek a kaszák – véli Tánczos Barna. Domján Levente