Az irigylésre méltó 5,7%-os első félévi gazdasági növekedés nem feledtetheti, hogy országunk számos makrogazdasági ismérv, mutatószám tekintetében nincs a helyzet magaslatán – hangoztattuk a minap az Eurostat által közölt, a GDP alakulására vonatkozó adatai kapcsán. A gazdasági növekedés ugyan dicséretes és elismerésre méltó, de önmagában még nem elégséges, főleg olyan körülmények közepette, amikor az jobbára a fogyasztás bővülésének a javára írható, ez utóbbi pedig országunk esetében a kereskedelmi mérleghiány fokozódását is jelentette, jelenti. Ugyanakkor a gazdasági növekedés nem éreztette hatását a közadósság csökkenése tekintetében sem. Ellenkezőleg, az az utóbbi időszakok során hovatovább gyarapodott. A közpénzügyi minisztérium által közölt adatok szerint 2016 végén a közadósság 315,9337 milliárd lej volt, az viszont május végére 352,4852 milliárd lejre „kerekedett ki”, azaz öt hónap viszonylatában 36,5 milliárd lejjel gyarapodott. Amúgy a hivatalos értesülések szerint a közpénzügyi minisztériumnak az idén 74 milliárd lejt kell kölcsönként felvennie, s abból 50 milliárd lejt szánnak a fizetési határidőt elért adósságok „továbbtaszítására”. Azaz az esedékes részletek, kamatok és jutalékok kifizetésére, azon külföldi és belföldi kölcsönök esetében, amelyeket már eddigelé felvett a román állam. Íme: a szóban forgó 50 milliárd lejből 10,4 milliárd lejt tesznek ki a kamatok és a jutalékok. Ez azt is jelenti, hogy az állam minden egyes nap több mint 28,7 millió lejt kell fordítson az eddig felhalmozott adósságok okán fizetendő kamatokra. Egy képletes számítás szerint ezzel a pénzzel minden egyes nap egy kilométernyi autópályát lehetne felépíteni. Továbbá a pénzügyminisztérium arra is rákényszerül, hogy 30,2871 milliárd lej értékű állampapírt továbbgörgessen, amelyekért 5,3018 milliárd lej értékű kamatot kell, hogy fizessen. Úgyszintén utalni kell arra is, hogy a külföldi hitelek esetében 8,9848 milliárd lej értékű részletet kell törleszteni (átlagosan 4,49 lej/euró árfolyamon). Hónapról hónapra többet A május–júliusi időszakban a közpénzügyi minisztérium 15,54 milliárd lej értékben vásárolt vissza állami értékpapírokat. Ez azt jelenti, hogy napi átlagban 169 millió lejbe került a szóban forgó visszavásárlás. Ez az összeg 4,68 milliárd lejjel nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában jegyzett érték. A rekord az állampapírpiacon egyébként júniusban születettű, amikor is a közpénzügyi minisztérium 5,825 milliárd lej értékben adott el állami értékpapírokat, ennek keretében nyolc árverést szerveztek kincstárjegyek és állami kötvények eladására összesen 5,3 milliárd lej értékben, majd utólag néhány árverést állami kötvényekre, amelyek révén újabb 525 millió lejt sikerült bevételezni. A szaktárca továbbá az esztendő első hét hónapja során a hazai pénzpiacon 31,65 milliárd lej értékű kölcsönt vett fel. Havi lebontásban elmondható, hogy nemigen volt olyan hónap, amikor a hitelfelvétel volumene ne haladta volna meg a tavalyi szinteket. A csúcshónap a múlt hónap volt, amikor is a hazai pénzpiacról a román állam 5,6 milliárd lej értékű kölcsönt vett fel, míg a múlt esztendő júliusában ez az érték 3,4 milliárd lej körül volt. Hét hónap viszonylatában, amint már arra utaltunk, a felvett kölcsönök értéke 31,65 milliárd lej volt, míg a múlt esztendő azonos időszakában 29,195 milliárd lej. Társfinanszírozásra... Kénytelen-kelletlen a prioritást élvező szállításügyi projektek társfinanszírozására is kölcsönfelvételre kényszerült az állam. Az Európai Beruházási Banktól (BEI) egymilliárd euró értékű kölcsönt vettek fel a célból, hogy a 2014–2020-as nagy infrastrukturális operatív program (POIM) keretében szereplő prioritást élvező szállításügyi projekteket társfinanszírozhassák az állami költségvetésből. A szóban forgó kölcsönt a BEI 25 évre nyújtotta, ebből hét év a türelmi periódus. Mindenik lehívás önálló hitelként kezelendő, a kamat lehet fix vagy változó, úgy, ahogy arról megegyeznek a hitelfolyósítóval. A GDP-arányos közadósság 40% alatt van, ez első látásra nem tűnik aggályosnak. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi bankrendszer a közadósság 19%-át „birtokolja”, állami kötvények és állami értékpapírok formájában. Hecser Zoltán