erős felhőzet
Konferencia a hagyományos székelyföldi építészet esélyeiről - Menteni a még megmenthetőt
Az Élő Székelyföld Egyesület és az Élő Székelyföld Munkacsoport második alkalommal szervezi meg tematikus, az értékmentésre fókuszáló rendezvényét. Az április 12-i konferencián való részvételre már lehet regisztrálni.
[caption id="attachment_46987" align="aligncenter" width="1000"]
Értékmentő előadók az első konferencián: Gyöngyössy János és Kolumbán GáborFotók: Élő Székelyföld Munkacsoport archívumából[/caption]
Van-e még esélye, tovább él-e a 21. században a Székelyföldre jellemző hagyományos építkezés? A tradicionális tornácos parasztházakat kiszorítják-e falvainkból a tornyos, tükörajtós, szemet bántó lilára, rózsaszínűre pingált paloták? Mit tehet a szakma és mit cselekedhet a civil társadalom, van-e elegendő ereje a civil kurázsinak, hogy épített örökségünk megmaradjon és a hagyományos székely faluképet ne torzítsa el végképp a tájidegen cifra pagodák halmaza? Ezekre a kérdésekre keresi a választ és ad támpontot, a térségből összegyűjtött pozitív és elrettentő példákat is felsorakoztatva az Élő Székelyföld Egyesület és a vele karöltve működő munkacsoport által második alkalommal megszervezett konferencia.
Az egyesület és a munkacsoport civilekből álló, aktív közösségének szívügye a még meglévő székelyföldi tradicionális értékek feltérképezése, dokumentálása, továbbörökítése. Ennek egyik fontos szegmensére, a hagyományos épített örökség jelenlegi kórképére és a jövőjére hívta fel a figyelmet és a begyűjtött tapasztalatokat összegezte a tavalyi első, A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században címmel Székelyudvarhelyen megrendezett konferencia.
A sikeres premiert követően az egyesület és munkacsoport tagjai tovább dolgoztak, folytatták a székelyföldi barangolást és a terepszemlék ihlette, a www.eszm.ro portálukon közzétett beszámolóikkal, projektjeikkel és rendezvényeikkel folyamatosan melegen tartották a témát. Cikkeztek több, térségbeli példaértékű kezdeményezésről, de nem egy esetben (legutóbb például a parajdi néprajzi gyűjteménnyel kapcsolatosan) meghúzták a vészharangot, a meglévő visszásságokra irányítva a figyelmet. Az Élő Székelyföld Egyesület és a Munkacsoport egyfajta mozgalmat generált, amely hálás, ugyanakkor hálátlan feladatot vállalt azzal, hogy küldetésének tekinti felhívni a közvélemény figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek manapság a hagyományos székelyföldi településképet sújtják – fogalmazott az április 12-i konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón a civil csoport vezetője, a portál főszerkesztője, Simó Márton író, újságíró, az Élő Székelyföld portál (www.eszm.ro) főszerkesztője, aki az eltelt időszak sikereit és kudarcait is összegezte.
Az elmúlt esztendő többé-kevésbé eredményes volt, három projektet választottunk, és ezeket megpróbáltuk támogatni. Homoródszentpálon egy tornác létesítését terveztük és javasoltuk a lelkésznek, Parajdon egy hagyományos székely ház megmentéséért fáradoztunk, Atyhában pedig a mi kezdeményezésünkre épült újjá a fogadalmi kápolna. A három terv közül egyelőre csak az atyhai sikerült, de ott a sikert katasztrófa követte, hiszen az avatás és újjászentelés után hat héttel leégett a templom, ezért az energiánkat annak újjáépítésére, illetve forrásgyűjtésre fordítottuk. Homoródszentpálon lelkészcsere miatt elmaradt a tornácépítés, de az új pap és az esperes megerősített abban, hogy van bennük hajlandóság ezt megépíteni. Parajdon viszont a székely ház megmentése a választási kampányba fulladt, úgy tapasztaltuk, hogy a civilek segítésére tett ígéret csak egy üres ígéret, szlogen volt a helyi tanács, a közbirtokosság rézéről – mondta a szervező.
A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században című, második alkalommal megszervezett konferenciával kapcsolatosan közölte azt is, hogy a program még alakul, ahogy a meghívott előadók listája sem teljes, mindkettővel kapcsolatosan a következő hetekben szolgálnak pontos információkkal.
A székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben délelőtt 10 órakor kezdődő, délután 4-ig tartó rendezvénysorozat ebben az évben is hármas szerkezetű lesz. A rövid áhítat és a bevezető után a meghívott előadók szigorúan vett húsz-húsz perces vetített képes előadásokon mutatnak be megvalósult építkezéseket, illetve, sajnálatos módon, már létező elrettentő példákat. Az első szünet után építőiparban dolgozó vállalkozók, kivitelezők, építőanyag-forgalmazó cégek tulajdonosai, vezetői beszélnek munkájukról, illetve azokról a próbálkozásokról, amelyekkel segítik az ingatlantulajdonosokat, hogy tájba illő, megfelelő esztétikai küllemmel bíró objektumokat hozzanak létre, a harmadik szerkezeti egységben civilek, egyházak és önkormányzatok által megálmodott, a közeljövőben megvalósuló építésekről és felújításokról lesz szó – summázta a programot Simó Márton.
A rendezvénysorozat érdekessége lesz, hogy bemutatják az Udvarhelyszéki építészeti tanácsadó című kézikönyv vázlatát is. A kiadvánnyal kapcsolatosan elmondta még: angliai, skóciai, spanyolországi és magyarországi minták alapján készül, ismert építészek, néprajzkutatók és egyetemi oktatók közreműködésével. A remények szerint még idén megjelenő könyvet azzal a céllal adják ki, hogy „amennyiben igénylik a községek polgármesterei, olyan mű szülessék, amely segíti a tudatos polgárokat abban, hogy a hagyományos faluképhez illeszkedő, modern házakat terveztessenek és építtessenek. A magántulajdon szent és sérthetetlen, viszont az emberi szervezőerő és a pénz segítségével megszólaltatott építőanyagok által létrehozott forma már olyan közügy, amely településeink összképe által, hosszabb távon is meghatározza identitásunkat”– fogalmazott a Munkacsoport vezetője.
A székelyudvarhelyi Gondűző Szálloda és Étterem konferenciatermében április 12-én, szerdán 10 és 16 óra között zajló előadássorozat nyilvános az érdeklődő közönség számára, viszont regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a (+4)0743–815149-es telefonszámon és a simo.marton@gmail.com villámpostacímen lehet.
Lázár Emese
Értékmentő előadók az első konferencián: Gyöngyössy János és Kolumbán GáborFotók: Élő Székelyföld Munkacsoport archívumából[/caption]
Van-e még esélye, tovább él-e a 21. században a Székelyföldre jellemző hagyományos építkezés? A tradicionális tornácos parasztházakat kiszorítják-e falvainkból a tornyos, tükörajtós, szemet bántó lilára, rózsaszínűre pingált paloták? Mit tehet a szakma és mit cselekedhet a civil társadalom, van-e elegendő ereje a civil kurázsinak, hogy épített örökségünk megmaradjon és a hagyományos székely faluképet ne torzítsa el végképp a tájidegen cifra pagodák halmaza? Ezekre a kérdésekre keresi a választ és ad támpontot, a térségből összegyűjtött pozitív és elrettentő példákat is felsorakoztatva az Élő Székelyföld Egyesület és a vele karöltve működő munkacsoport által második alkalommal megszervezett konferencia.
Az egyesület és a munkacsoport civilekből álló, aktív közösségének szívügye a még meglévő székelyföldi tradicionális értékek feltérképezése, dokumentálása, továbbörökítése. Ennek egyik fontos szegmensére, a hagyományos épített örökség jelenlegi kórképére és a jövőjére hívta fel a figyelmet és a begyűjtött tapasztalatokat összegezte a tavalyi első, A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században címmel Székelyudvarhelyen megrendezett konferencia.
A sikeres premiert követően az egyesület és munkacsoport tagjai tovább dolgoztak, folytatták a székelyföldi barangolást és a terepszemlék ihlette, a www.eszm.ro portálukon közzétett beszámolóikkal, projektjeikkel és rendezvényeikkel folyamatosan melegen tartották a témát. Cikkeztek több, térségbeli példaértékű kezdeményezésről, de nem egy esetben (legutóbb például a parajdi néprajzi gyűjteménnyel kapcsolatosan) meghúzták a vészharangot, a meglévő visszásságokra irányítva a figyelmet. Az Élő Székelyföld Egyesület és a Munkacsoport egyfajta mozgalmat generált, amely hálás, ugyanakkor hálátlan feladatot vállalt azzal, hogy küldetésének tekinti felhívni a közvélemény figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek manapság a hagyományos székelyföldi településképet sújtják – fogalmazott az április 12-i konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón a civil csoport vezetője, a portál főszerkesztője, Simó Márton író, újságíró, az Élő Székelyföld portál (www.eszm.ro) főszerkesztője, aki az eltelt időszak sikereit és kudarcait is összegezte.
Az elmúlt esztendő többé-kevésbé eredményes volt, három projektet választottunk, és ezeket megpróbáltuk támogatni. Homoródszentpálon egy tornác létesítését terveztük és javasoltuk a lelkésznek, Parajdon egy hagyományos székely ház megmentéséért fáradoztunk, Atyhában pedig a mi kezdeményezésünkre épült újjá a fogadalmi kápolna. A három terv közül egyelőre csak az atyhai sikerült, de ott a sikert katasztrófa követte, hiszen az avatás és újjászentelés után hat héttel leégett a templom, ezért az energiánkat annak újjáépítésére, illetve forrásgyűjtésre fordítottuk. Homoródszentpálon lelkészcsere miatt elmaradt a tornácépítés, de az új pap és az esperes megerősített abban, hogy van bennük hajlandóság ezt megépíteni. Parajdon viszont a székely ház megmentése a választási kampányba fulladt, úgy tapasztaltuk, hogy a civilek segítésére tett ígéret csak egy üres ígéret, szlogen volt a helyi tanács, a közbirtokosság rézéről – mondta a szervező.
A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században című, második alkalommal megszervezett konferenciával kapcsolatosan közölte azt is, hogy a program még alakul, ahogy a meghívott előadók listája sem teljes, mindkettővel kapcsolatosan a következő hetekben szolgálnak pontos információkkal.
A székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben délelőtt 10 órakor kezdődő, délután 4-ig tartó rendezvénysorozat ebben az évben is hármas szerkezetű lesz. A rövid áhítat és a bevezető után a meghívott előadók szigorúan vett húsz-húsz perces vetített képes előadásokon mutatnak be megvalósult építkezéseket, illetve, sajnálatos módon, már létező elrettentő példákat. Az első szünet után építőiparban dolgozó vállalkozók, kivitelezők, építőanyag-forgalmazó cégek tulajdonosai, vezetői beszélnek munkájukról, illetve azokról a próbálkozásokról, amelyekkel segítik az ingatlantulajdonosokat, hogy tájba illő, megfelelő esztétikai küllemmel bíró objektumokat hozzanak létre, a harmadik szerkezeti egységben civilek, egyházak és önkormányzatok által megálmodott, a közeljövőben megvalósuló építésekről és felújításokról lesz szó – summázta a programot Simó Márton.
A rendezvénysorozat érdekessége lesz, hogy bemutatják az Udvarhelyszéki építészeti tanácsadó című kézikönyv vázlatát is. A kiadvánnyal kapcsolatosan elmondta még: angliai, skóciai, spanyolországi és magyarországi minták alapján készül, ismert építészek, néprajzkutatók és egyetemi oktatók közreműködésével. A remények szerint még idén megjelenő könyvet azzal a céllal adják ki, hogy „amennyiben igénylik a községek polgármesterei, olyan mű szülessék, amely segíti a tudatos polgárokat abban, hogy a hagyományos faluképhez illeszkedő, modern házakat terveztessenek és építtessenek. A magántulajdon szent és sérthetetlen, viszont az emberi szervezőerő és a pénz segítségével megszólaltatott építőanyagok által létrehozott forma már olyan közügy, amely településeink összképe által, hosszabb távon is meghatározza identitásunkat”– fogalmazott a Munkacsoport vezetője.
A székelyudvarhelyi Gondűző Szálloda és Étterem konferenciatermében április 12-én, szerdán 10 és 16 óra között zajló előadássorozat nyilvános az érdeklődő közönség számára, viszont regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a (+4)0743–815149-es telefonszámon és a simo.marton@gmail.com villámpostacímen lehet.
Lázár Emese
