Az elmúlt hetek során, a múlt esztendei pénzügyi beszámoló benyújtását követően, kikerekedett a hazai autóipar, valamint autópiac helyzetképe, mármint olyan értelemben, hogy nyilvánosságra kerültek a gyártók, az importőrök és a forgalmazók üzleti forgalmára, valamint nyereségére vonatkozó hivatalos számadatok is. Ugyanakkor az év elejétől eltelt hónapok során számot adhattunk arról is, hogy mennyiben igazolódhatnak be az idei eladásszámokra vonatkozó előrejelzések, becslések. [caption id="attachment_32714" align="aligncenter" width="1000"] Borc kormányfőhelyettes egy új autógyár létesítésében reménykedik...[/caption] Kezdenénk a múlt esztendei végleges és hivatalos mérlegadatokkal, s ez esetben nem a mennyiségi mutatókról, volumenekről van szó, hanem az üzleti forgalom, valamint a nyereség értékéről. A pénzügyminisztériumtól származó adatok szerint 2015-ben a hazai gépkocsigyártás egy felfelé ívelő tendenciát mutatott: míg 2014-ben annak üzleti forgalma mintegy 18 milliárd eurót tett ki, a tavaly meghaladta a 20 milliárd eurót. Ezzel egyidejűleg az ágazat szintjén növekedett az elért nyereség is, ám e tekintetben árnyaltabban kell fogalmaznunk, ugyanis voltak olyan cégek, amelyek esetében a nettó profit kisebb volt, mint 2015-ben. Kikívánkozik egy pontosítás is: amikor az autóiparról beszélünk, az alatt nem csupán a két, a mioveni-i és a craiovai autógyárat értjük, hanem azokat is bele kell foglalni, amelyek különböző alkatrészeket, illetve járműkomponenseket gyártanak. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a Dacia és a Ford együttesen a szektor üzleti forgalmának körülbelül 71 százalékát tette ki az elmúlt esztendőben, a fennmaradó rész a rendszerint beszállító cégekként emlegetett vállalkozások javára írható. Ezek jobbára külföldi érdekeltségűek, és olyanok is találhatók köztük, amelyek tavalyi éves üzleti forgalma meghaladta a kétmilliárd lejt, például az Autoliv Romania Kft., a Takata Romania Rt. vagy a Michelin Romania Rt. Ami pedig a nyereséget illeti: voltak köztük olyanok is, amelyek 2015-ös esztendei pénzügyi mérlegében 90 millió lejt meghaladó tiszta nyereség is szerepelt, például a Delphi Diesel System Romania Kft. vagy a Hella Romania Kft. esetében. Amúgy a hazai gépkocsigyártás, illetve tágabb értelemben az autóipar az elmúlt esztendőben 203 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, exportjának volumene pedig meghaladta a 13 milliárd eurót, ami Románia exportjának 24 százalékát jelentette. Ami a hazai autópiacot illeti, ugyancsak kedvező tendenciáról beszélhetünk a 2015-ös esztendő vonatkozásában: majd mindegyik esetében sikerült nagyobb üzleti forgalmat elérni. Így például a Renault Commercial Romania Rt. esetében az üzleti forgalom 2014-hez képest 19%-kal gyarapodott, elérve az 502 millió lejt, a nyereség pedig 4,9 millió lejről 7,7 millió lejre. Meghökkentő visszaesés Akárcsak az európai országok túlnyomó többségében, Romániában is az utóbbi két esztendő során kedvező tendencia következett be az eladásszám tekintetében, mármint az új személygépkocsik esetében. Egyes gépkocsigyártók, importőrök és forgalmazók, de a piaci elemzők szerint is idén egy még iramosabb bővülésre lehet számítani. Így például egyes forgalmazók illetékesei szerint az idén mintegy 108 ezer új személygépkocsi értékesítésére lehet számítani, mások szerint 105 ezerre, de vannak olyanok is, akik szerint akár 130 ezerre is. (Igaz, ez utóbbi esetben számoltak az újraexportálási lehetőséggel is.) Vannak olyanok is, akik szerényebbeknek bizonyultak, úgy vélekedve, hogy legjobb esetben 100 ezer körül lehet majd az eladott új személygépkocsik száma, illetve 10 százalékkal bővülhet a piac a megelőző esztendőhöz viszonyítva. Öt hónap viszonylatában arra a következtetésre lehetett jutni, hogy egy igen kedvező tendenciáról lehet szó, s ezt a megállapítást támasztották alá a számadatok is. Július 15-én az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) nyilvánosságra hozta az első hat hónapi eladásszámokat. Európai, illetve uniós szinten tovább növekedett az eladásszám – ez derül ki az egyesület jelentéséből. De bekövetkezett egy, a maga nemében nagy meglepetés is: Romániában júniusban drámai visszaesés következett be, amikor is 5462 új személygépkocsit sikerült értékesíteni, azaz 36,7 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában, olyan körülmények között, amikor is uniós szinten 6,9 százalékos piacbővülés következett be. Egyébként Európa majdnem mindegyik országában júniusban tovább növekedett az eladásszám, alig volt egy-két kivétel, s ezek között említhetjük Bulgáriát, Görögországot, az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot. A dolgok ilyenszerű alakulása okán hat hónap viszonylatában is csak szerény növekedésről lehet beszélni országunk esetében, alig 2,8 százalékosról. Ezek szerint az esztendő első hat hónapjában Romániában 35 452 új személygépkocsit jegyeztek be forgalomba, míg a múlt esztendő azonos időszakában 34 472-t. Megjegyeznénk, hogy uniós szinten a növekedési arány 9,4 százalékos volt, s hat hónap viszonylatában a tagállamok túlnyomó többségében a piacbővülés aránya meghaladta a 7 százalékot. A hazai piaci elemzőket is részben meglepte ez a nagyarányú visszaesés, s egyesek szerint azzal magyarázható, hogy a roncsprogram megkésése a „ludas” a dolgok ilyenszerű alakulásában. Lehet, hogy ez így igaz, főleg, ha szem előtt tartjuk a múlt esztendei közel 9300-as júniusi eladásszámot, amikor is a roncsprogramot már májusban útjára indították. Mint ismeretes, az idén a program igen megkésett, s a piac szempontjából gyenge vigasznak bizonyult az arra való hivatkozás, hogy át kellett dolgozni a hazai járműpark felújítására vonatkozó programot. A márkák tekintetében is bekövetkezett néhány meglepetés: júniusban a Renault eladásszáma ugyancsak megugrott, 21,8%-kal több járgányt értékesítve, mint 2015 azonos hónapjában és 32%-kal többet, mint a megelőző hónapban. Ilyen arányú növekedést egyetlen márka sem jegyzett. Ugyanakkor örvendetesként értékelhető, hogy a Dacia eladásszáma 15,8%-os a 2015 júniusihoz viszonyítva. A Volkswagen esetében ellenkező előjelű fordulat következett be: júniusban 0,3%-os piaczsugorodást jegyeztek 2014 júniusához viszonyítva, aminek okán hat hónap viszonylatában is egy igen szerény, alig 0,8%-os növekedésről lehet beszélni, arról nem is beszélve, hogy a cégcsoport egy másik márkája esetében, nevezetesen a Seat esetében 1,2%, illetve 1,6%-os zsugorodás következett be. Amúgy a visszaesés tekintetében az első félévi rekordot –11%-kal a Mitsubishi tartotta. Rápótlás A roncsprogram kapcsán meg kell említenünk azt is, hogy a Környezetvédelmi Alaptól (AFM) származó értesülések szerint július 8-án gazdára talált az a 13 ezer elektronikus értékjegy, amelyeket magánszemélyeknek szántak a roncsprogram keretében. Ezek szerint három hét leforgása alatt gazdára találtak az eredetileg kiutalt értékjegyek, s ebből arra lehet következtetni, hogy felfokozódott a roncsprogram iránti érdeklődés. Az AFM elnöke a július 15-én keltezett 377-es számú rendeletével módosította az idei roncsprogramra vonatkozó 2016/303-as rendeletének ama előírását, amely a finanszírozásra vonatkozik. A most megjelent rendelet értelmében a szóban forgó célra elkülönített összeget 145 millió lejjel kipótolják, ebből 125 millió lej a magánszemélyeket „illeti meg”, 20 millió lej pedig a jogi személyeket. A múlt hét végén kibocsátott közlemény szerint a rendelkezésre álló pénzösszeg kipótlása nyomán hétfőtől, azaz július 18-tól ismét lehetségessé vált a roncsprogramban való részvétel, azaz az elektronikus értékjegyekben való részesülés. Egyébként ennek az összegkiegészítésnek mindenképp szerepe lehet az idei eladásszám növelésében is. Az utóbbi időben többször is felröppentek olyan értesülések, miszerint külföldi befektetéssel újabb gépkocsigyár építésére nyílik majd lehetőség országunkban. Ilyen jellegű befektetésekre ténylegesen sor is került, sor is kerül, de nem Romániában. Legalábbis egyelőre nem országunkban. Néhány nappal ezelőtt viszont „ígéretes” bejelentést tett Costin Borc kormányfő-helyettes, gazdaságügyi miniszter: azt állította, hogy az illetékes hazai hatóságok tárgyalásokat folytatnak két nemzetközi hírnevű autógyártó cég képviselőjével arra vonatkozóan, hogy országunkban egy új jármű- összeszerelő üzemet létesítsenek. Azt is hangoztatta, hogy bővebb információkkat egyelőre nem szolgálhat, mert ilyen esetekben az esetleg üzleti érdekeket sértene, s a partnerek nem vennék jó néven elejébe menni a dolgoknak. Annyit elárult viszont, hogy európai és Európán kívüli potenciális befektetőkkel folynak a tárgyalások. Egyelőre inkább tapogatózásról van szó, de annak a reményének adott hangot, hogy sikerül betelepíteni Romániába egy harmadik gépkocsigyártót. Annyit még elárult, hogy a román kormány kész esetleg állami támogatást nyújtani olyan befektetőknek is, amelyek gépkocsialkatrészek vagy -komponensek gyártására szakosodott cégeket hoznának létre. Másabb értesülések szerint állítólag elektromos autók gyártására szakosodott üzem létesítéséről van, lehet szó. Hecser Zoltán