A koronavírus elleni hadjárattal kapcsolatos jogszabályok szinte naponta módosulnak, illetve újabbak és újabbak lépnek hatályba, úgy ahogy azt megkívánja a frontvonal alakulása. Van, amin frissíteni kell, van, amit szabályozni kell, de olyan is van, ami időközben elavult. A Hivatalos Közlöny április 7-i számában is több olyan jogszabály jelent meg, amelyek a koronavírus terjedésének korlátozását, illetve a koronavírusos megbetegedések következményeit próbálják meg lerendezni. Újólag módosult és kiegészült ama 2017/377-es egészségügy miniszteri rendelet, amelynek révén annak idején jóváhagyódtak az országos közegészségügyi programok megvalósításának műszaki normái. A kedden megjelent 2020/576-os miniszteri rendelet értelmében akkreditáltak 6 újabb egészségügyi egységet, ilyenképpen azok jogosultak lesznek a RT–PCR-teszt elvégzésére. Ezek között van három megyénkbeli is, nevezetesen a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a csíkszeredai Prodia Kft. Továbbá a bukaresti Imunomedica Provita Kft., valamint az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, illetve a Gyulafehérvári Megyei Sürgősségi Kórház. Ilyenképpen országos viszonylatban számuk jelenleg eléri a 43-at. Ennek ellenére a tesztelés viszonylag nehézkésen halad, számos esetben túlontúl sokat kellett várakozni az eredményre, akadozik a fogyóanyagokkal való ellátás. Értesüléseink szerint hétfőn egy minisztériumi munkaértekezleten az egyik legtekintélyesebb hazai szakértő, dr. Alexandru Rafila egyetemi tanár, a Bukaresti Matei Bals Országos Járványbetegségtani Intézet laboratóriumának főnöke és Románia képviselője az Egészségügyi Világszervezetben (OMS) a tesztelések kapcsán bizonyos fenntartásokat fogalmazott meg. Meglátása szerint nem szerencsés a tesztelést végző laboratóriumok számának elszaporodása, már csak amiatt sem, mert nem lehet eligazodni a berendezések sokfélesége között, azok együttes kapacitása sem ígérkezik elegendőnek, s ennél is nagyobb gond a megfelelő felkészültségű szakemberek hiánya, aminek okán a tesztelés folyamatossága sem biztosítható. Szerinte országos viszonylatban akár 25 jól felszerelt és területi szempontból megfelelő módon elhelyezett központ is elégséges lenne, amelyekben biztosítani kellene a vizsgálatok folyamatosságát a nap 24 órájában. Ugyanakkor szükség lenne három koordináló központra is. Ami a szakembereket illeti, véleménye szerint amennyiben rendelkezésre állna elegendő számú és megfelelő alapképzésű személy, akkor azok egy gyors és alapos átképzés révén akár 3 héten belül is kivezényelhetők lehetnek a frontvonalra. A döntés viszont nem rajta, hanem a minisztériumon múlik. Koordinátorok Az ugyancsak kedden megjelent 2020/577-es miniszteri rendelet értelmében a szükségállapot idejére Románia fejlesztési régiói mindegyikébe kineveztek egy, koordinátort a COVID–19-helyzet ügykezelé­sére. A Központ Régió (amely mint ismeretes, magában foglalja Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyét) esetében ez a személy Blaguta Lucian. Ezeknek a regionális koordinátoroknak a hatáskörébe tartozik az Országos Közegészségügyi Intézet, az egészségügyi minisztérium által kidolgozott módszertanok egységes módon történő gyakorlatba ültetése, valamint hadi rendeletekbe foglalt intézkedéseké. Továbbá össze kell hangolnia a régiókba tartozó megyék tevékenységét a megyei sürgősségi esetek bizottságaival, s ebben a kontextusban ideiglenesen elrendelheti a szükséges anyagi erőforrások átköltöztetését egyik megyéből a másikba. A koordinátorokhoz fut be naponta minden megyéből az elfoglalt, illetve a rendelkezésre álló ágyak száma, a szükséges orvosi személyzet megállapítása és az esetleges átirányítások az igények függvényében. Ugyanakkor elemeznie kell a tesztelési kapacitás növelésének szükségességét az adott régióban, és annak függvényében döntenie. Az adott megyék a regionális koordinátor rendelkezésére bocsátják az összes közegészségügyi és privát egységek struktúráit, ez pedig avégett, hogy megvalósítható legyen a páciensek esetleges átirányítása. Elhalálozás esetén Nemrégiben írtunk arról, hogy van egy olyan egészségügy-miniszteri rendelet is (a 2020/436-os), amely révén jóváhagyódott a koronavírussal megfertőzött páciensek elhalálozása esetén alkalmazandó sajátos eljárás. Ez a rendelet már a múlté, mert annak helyébe lépett az április 7-én megjelent 2020/570-es rendelet, amely előírásai kevésbé tarthatnak számot közérdeklődésre, mert jobbára technikai jellegű előírásokat tartalmaznak, amelyek gyakorlatba ültetése a megyei közegészségügyi igazgatóságokra, a törvényszéki orvostani szolgálatokra, az egészségügyi egységek személyzetére, valamint a temetkezési szolgáltatókra hárulnak, mindazokra, akik kapcsolatba kerülhetnek az elhalálozott személlyel. Azt viszont mindeniknek sajnos tudomásul kell vennie és meg kell értenie, hogy különleges fertőző betegségről lévén szó, az elhalálozást követően is különleges eljárások szükségeltetnek. Amúgy a kritikus esetekkel kapcsolatosan bekövetkezett elhalálozás esetén a hozzátartozóknak a kiértesítés időpontjától 24 órán belül kell jelentkezniük a kórháznál a holttest átvétele végett, már amennyiben lakhelyük 100 kilométeren belül van a kórháztól, ha annál távolabb, 48 órán belül. Miután az elhalálozottat a hozzátartozók beazonosították, sor kerül egy újabb fertőtlenítésre, a holttestet egy műanyag zsákba helyezik, újabb fertőtlenítés, majd belehelyezik a koporsóba és azt lepecsételik. A hozzátartozók, miután átvették a koporsót, azt utólag nem nyithatják ki. (Amúgy a koporsót a hozzátartozóknak kell biztosítaniuk.) Az elhantolásra ugyanolyan feltételek között kerül sor, mint a más okokból elhunytak esetében.

Hecser Zoltán