Az Európai Gépkocsigyártók Egye­sületének (ACEA) a minapi sajtóközleményéből az olvasható ki, hogy a négyhavi viszonylagos pangást követően, május végére helyrebillenni látszott az európai autópiac mérlege. Mondjuk ezt többek között annak okán, hogy míg négy hónap viszonylatában a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma 2,5%-kal volt kevesebb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, áprilisban pedig 0,5%-kal kevesebb, május végére jobbult a helyzet. Igaz, szerény mértékben, ilyenképpen pedig öt hónap viszonylatában továbbra is piaczsugorodás érzékelhető. Lássuk a konkrét számadatokat: európai viszonylatban az esztendő első öt hónapja során 2%-kal kevesebb új személygépkocsit jegyeztettek be a közúti forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, májusban viszont már 0,04%-kal többet, mint 2018 azonos hónapjában (uniós viszonylatban némileg nagyobb, 0,1%-os, volt a bővülés). A májusi fellendülés jobbára olyan országokban mutatkozott meg, amelyek jelentős szereplői az európai autópiacnak, köztük Németország (9,1%-os bővülés) vagy Lengyelország (+11,2%). Viszont továbbra is kedvezőtlenül alakult az autópiac az Egyesült Királyságban (s ez, amint már többször is hangsúlyoztuk, jobbára a brexit „számlájára” írandó), akárcsak Olaszországban (amely egyébként gazdasági nehézségekkel küszködik, s a költségvetési hiány elrugaszkodása után a minap jelentette be az EB a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezését). Ugyanakkor szinte érthetetlen módon vergődik a svédországi és az ausztriai autópiac is (az előbbi esetében öt hónap viszonylatában 14,6%-os piaczsugorodás következett be, amiben megvolt a maga szerepe a májusi 15,3%-os visszaesésnek is, az utóbbi pedig 7,4%-os hanyatlást könyvelt el). Akárcsak négy hónap viszonylatában, május végén is a maga 48,6%-ával Litvánia bizonyult a piacbővülés listavezetőjének. (Az egy más ügy, hogy európai szinten a piaci részesedése már-már elenyésző). Országunk megőrizte a megelőző hónapi második helyét, 20,3%-os piacbővülést jegyezve, mármint öt hónap viszonylatában, s azon belül május során 12,6%-ost. Egyébként az első öt hónap során Romániában a forgalomba bejegyeztetett új járgányok száma 57 538 volt, s abból 13 011 bejegyeztetésére május folyamán került sor. A roncsprogram az elmúlt hónapban ugyancsak éreztette hatását az új gépkocsik piacának fellendülése tekintetében, s erre lehet következtetni abból is, hogy májusban 4500-zal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint áprilisban. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy Litvánián és országunkon kívül kétszámjegyű bővülést egyetlen ország sem ért el, ilyenképpen pedig a harmadik helyet Magyarország foglalhatta el, amely esetében a forgalomba beíratott új személygépkocsik száma az esztendő első öt hónapjában 7,8%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Kisegítették a „kisebbek” A statisztikai adatok szerint európai viszonylatban a piacvezető a Volkswagen Csoport volt, amelynek az esztendő első öt hónapja során 1 627 137 új járgányát íratták be a forgalomba, a második helyre a PSA Csoport került 1 130 337 forgalomba bejegyeztetett új gépkocsival. Ezzel véget is ért a „milliomosok” listája, ugyanis a harmadik helyet elfoglaló Renault Csoport csak 713 170 forgalomba beíratott új autóval dicsekedhet. A cégcsoportokra vonatkozó statisztikai adatok áttekintéséből az derül ki, hogy rendszerint (és legalábbis az elmúlt időszakok során) a „kisebbek” segítették ki a nagyobbakat. Így például a Volkswagen Csoport esetében öt hónap viszonylatában 3,1%-os visszaesés következett be, s hogy ez nem alakult még rosszabbul, az annak köszönhető, hogy a Seat és a Skoda plusszal zárta az öt hónapot (az előbbi +5,7%-kal, az utóbbi pedig +0,2%-kal). A PSA Csoport esetében a bővülés aránya alig 0,6%-os volt, s ez tulajdonképpen a Citroën 9,3%-os növekedésének tulajdonítható, mert a Peugeot és az Opel 1,1%-os, illetve 2,6%-os zsugorodást könyvelt el. A Renault Csoport esetében is nagyvonalakban hasonló a helyzet: 0,1%-os visszaesésről tudósít a sajtóközlemény, de azon belül a Renault -6,1%-ot volt kénytelen elkönyvelni, a Dacia viszont erőteljesen haladva a már jó ideje bekövetkezett kedvező trenden, 12,1%-os bővüléssel zárta az esztendő első öt hónapját. A Hyundai Csoport esetében is a Kia volt az, amely egyensúlyban tartotta azt, a Toyota Csoport esetében pedig a Lexus stb. A márkák szereplése igen ellentmondásosnak, illetve eklektikusnak bizonyult az utóbbi hónapok során. A hazai autópiac esetében azonban már megszokott, hogy a listavezető a Dacia. Nem volt ez másképp az első öt hónap során sem, amikor a hazai márkájú új személygépkocsiból 17 600-at jegyeztek be a forgalomba, 40%-kal többet, mint 2018 azonos időszakában. A második helyre az európai piacokon jelenleg lemenő ágon lévő Renault került, amely esetében több mint 4800 új személygépkocsit jegyeztette be a forgalomba 60%-kal többet(!), mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A harmadik helyre a Skoda került 4345 járgánnyal, a negyedikre pedig a Ford 4245 egységgel. (Európai viszonylatban a Ford távolról sem foglal el ilyen előkelő helyet, már csak azért sem, mert öt hónap viszonylatában 8,9%-os visszaesést jegyzett. Hazai viszonylatban az érdeklődést fokozta a Craiován gyártott EcoSport.) Kevesebb second hand Jó két évvel ezelőtt óriási hullámokat vert a külföldről behozott használt autók nagy száma. A regadó eltörlése (aminek egyik következménye volt az is, hogy sor került, illetve sor kerül annak visszaterítésére is) nyomán már-már megállítatlanul áramlottak be az országba „a sokat megélt” járgányok, köztük 10-12 évnél is jóval idősebb, közlekedésbiztonsági és környezetszennyezési szempontból gyakran megkérdőjelezhető „luxusautók”. 2018 során ez a lendület alábbhagyott, akárcsak ez esztendő első öt hónapja során. Piaci elemzők szerint bekövetkezett egy másabb fordulat, nevezetesen a potenciális vásárlók igényesebbnek mutatkoznak a gépkocsik évjárata és műszaki állapota tekintetében, s az arról való meggyőződésre képesek áldozni is. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy kitágult, legalábbis némileg annak a lakossági rétegnek a köre, amely a vásárlóerő tekintetében „megizmosodott”. Ebben a kontextusban utalhatunk arra, hogy egy felmérés szerint a legkelendőbbek a 8000–10 000 euró közti árakon kínált „márkásabb” járgányok. A hivatalos adatok szerint az esztendő első öt hónapja során közel 185 000 külföldről behozott használt személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba mintegy 7%-kal kevesebbet, mint 2018 azonos időszakában. A behozatali 10-es toplistán ott található, nevezetesen a harmadik helyen a Dacia is, ebből 3881 használt személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba 48%-kal többet, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Piaci elemzők szerint megismétlődni látszik az, ami bekövetkezett a Dacia márka esetében a 90-es évek elején, amikor is jelentős mennyiségű Daciát „visszaexportáltak”. A listavezető 45 089 egységgel a Volkswagen maradt, de 2018-hoz képest 9%-os zsugorodás következett be. Amúgy az Opel esetében -21%-os, a Renault esetében -10%-os, a Peugeot esetében -11%-os és a Ford esetében pedig -16%. Hecser Zoltán