Hideget, meleget hoztak az elmúlt napok több közérdeklődésre számot tartó székelyföldi igazságszolgáltatási eljárás esetében. Hargita megye prefektusa jogerősen pert vesztett az együttélési kódex kifogásolása kapcsán, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalára a kifüggesztett székely zászló és városzászló miatt járt rá a rúd – de talán van kiút –, és Árus Zsolt őrtűzzel kapcsolatos perében is képtelen fejlemény történt.   Amíg önkormányzataink, vezetőink értelmes dolgokkal is foglalkozhatnának, addig nevetséges perekre kénytelenek figyelni. Kidolgozhatják a jó együttélés kódexét Amint tegnapi lapszámunkban közöltük, Andrei Jean-Adrian prefektus a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán jogerősen veszített a Hargita Megye Tanácsa ellen benyújtott keresetében, így elhárul az akadály a megyei önkormányzat együttélési kódexének elkészítése elől. Mint ismeretes, a megyei tanács tavaly fogadta el a kódex létrehozását, amelynek keretében társulási szerződést írnak alá az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel és a Hargita Megyéért Egyesülettel. Az együttműködésnek köszönhetően a kétnyelvűségi közigazgatási programok megszervezése válik lehetővé, amely során kidolgozzák a jó együttélési kódexet – tudtuk meg Borboly Csabától. – A kódex célja, hogy útmutatóval szolgáljon a Hargita megyei etnikumok közötti jó együttélésre, például hogy a románok és a magyarok miként viszonyuljanak egymás nemzeti ünnepeihez, hogy a felekezetek között arányosan osszák el az egyházaknak szánt önkormányzati támogatásokat. Továbbá olyan településeken is biztosítsák az anyanyelvhasználat jogát, ahol erre nem kötelez jogszabály, vagy hogy ott, ahol csak kevés román vagy magyar gyerek tanul, akár a szükséges diáklétszám alatt is biztosítsák az anyanyelvi oktatást, helyi hozzájárulással – fejtette ki a kódexben foglaltakat a megyei tanács elnöke. A jó együttélés szellemében a megyei tanács még 2014-ben fogalmazta meg arra vonatkozó javaslatát, hogy a megye északi térségében található települések megalakítsák a Kelemen–Görgény Közösségi Fejlesztési Társulást. Nem titkolt céljuk volt a megye északi részén található területek fejlesztése a következő tíz évben, a kilátások meghatározása a következő húsz évre, valamint ezek végrehajtása. A társulás követi a vidéki és városi közösségek hosszú távú fejlődését ezen a területen, emellett támogatja a projektek előkészítésének minden szakaszát. – Mindent, amit csinálunk, jó példaként ajánljuk azoknak a megyéknek, ahol a magyarság aránya hasonlóan alacsony, mint nálunk a románságnak. Bízunk abban, hogy a jó példa ragadós és hasonló helyi megállapodások részeként sikerül újabb jogosítványokat szerezni, mint ahogy mi próbáljuk a normalitást kigondolni. Ez példaértékű bírósági döntés, kimondja, hogy igenis a helyi és megyei tanácsoknak joga és hozzátenném, szinte kötelessége is a békés együttéléssel foglalkozni, ez pedig újdonság – fűzte hozzá a megyei tanács elnöke. Csíkszeredai zászlóper: még nincs minden veszve A Marosvásárhelyi Ítélőtábla végleges döntése értelmében el kell távolítani Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának homlokzatáról a székely, valamint a városzászlót. A lobogók eltávolításának kötelezéséről szóló két végzést a hét elején kapta meg a polgármesteri hivatal. Mivel a Dan Tanasă nevéhez fűződő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által indított pereket rendre elveszítette az önkormányzat, jobbnak látták ügyvédet fogadni. Mostantól Májai László képviseli a várost a zászlóperekben. Az ügyvéd tegnap délben a városháza gyűléstermében ismertette a sajtóval a két ügy jelenlegi állását. Amint elmondta, a végeleges ítélet meghozatala után a rendkívüli fellebbezés lehetőségével éltek, ám azt is visszautasították, ezt követően kapták meg a végrehajtási felszólítást. Az ügyvéd hozzátette, utolsó mentsvárként végrehajtási óvást nyújtottak be. Több joghézagot is találtak a végzésekben, amelyeket a végrehajtási óvásban is felsorolnak. Ezek közül az egyik, hogy az ítéletben a „más ország lobogóját nem szabad kitűzni” érvre hivatkoznak, miközben a székely zászló nemhogy nem egy másik állam zászlója, de még egy közigazgatási egységé sem. Májai László szerint ezzel az ítélettel a Marosvásárhelyi Ítélőtábla gyakorlatilag az alkotmányban meghatározott szerepén túllépve, „hozzáadott a törvényhez” azzal, hogy a székely zászlót tiltja, úgy kezelve azt, mintha más ország lobogója lenne. A másik kifogásolható pontja a periratnak az, hogy a román „steag” megnevezést használják a székely zászlóra, holott a törvények, amely alapján eltávolíttatják a székely zászlót, csak az országzászlókra vonatkozó „drapel” megnevezésű szimbólumokról rendelkeznek. Májai László hozzátette, hogy maga az eljárási fajta sem megfelelő, hiszen az ADEC államigazgatási eljárásként indította a pert, holott ez egyszerű polgári eljárás, hiszen egy konkrét tárgy eltávolítását kérik a polgári perrendtartás 904-es cikkelyére hivatkozva. – Amennyiben mégis államigazgatási perként határozzák ezt meg, akkor a zászlók eltávolítását is államigazgatási eljárásban kell végrehajtani, ennek pedig külön törvényes keretei vannak. Abban az esetben, ha rasszista, fasiszta vagy xenofób jelképként határoznák meg a székely zászlót, akkor azt a rendőrségnek azonnal el kellene távolítania – fejtette ki a polgármesteri hivatal peres jogi képviselője. Füleki Zoltán alpolgármester hozzátette, hogy a végrehajtási óvásban is megfogalmazott érvekkel ma beadvánnyal fordulnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Ráduly Róbert Kálmán polgármester elmondása szerint az is jól mutatja, hogy mennyire összevissza törvények vannak, hogy pünkösdkor tetemes összeggel bírságoltak meg egy csíkszeredai személyt azért, mert kitűzte a székely zászlót egy tömbház tetejére. Mint mondta, a jegyzőkönyvben a székely zászló „drapelul Ţinutului Secuiesc” meghatározást kapott. Árus Zsolt: elutasították a fellebbezést Elutasították azt a fellebbezést, amelyet Árus Zsolték tettek a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett 2015. októberi őrtűzgyújtás ügyében hozott ítélet következtében. Amint azt már lapunkban közöltük, Árus Zsoltnak egy fiatalember segített tűzifát szállítani az eseményre, a rendőrök pedig az autót megállították, vezetőjét pedig kétezer lejre büntették, mondván, nem tudott aznapra kiállított szállítólevelet felmutatni. Árus Zsolt tegnapi tájékoztatóján is hangsúlyozta, az senkit nem érdekelt, hogy ő a rendőrségen bemutatta a fa hivatalos vásárlását igazoló iratokat. Az ügyben fellebbeztek, hosszas huzavona után pedig végül elutasították a fellebbezést. Árus Zsolt azt mondta, nem hitt a szemének, a történet pedig természetesen itt nem ér véget, reményei szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága igazságot tesz. Megjegyezte, emellett idén már négy keresetet postázott Strasbourgba, hiszen további négy, évekkel ezelőtt megkezdett ügyben született jogerős ítélet. Kertész László Márk Boglárka