borús égbolt
Jogszabályozási „finomítások”
Immár több mint fél éve, hogy megjelent a közbeszerzési törvénycsomag, amely révén a hazai joggyakorlatba is beültették az uniós normákat, s amely révén egy merőben új hatékonyabb mederbe kívánták terelni a szóban forgó igen bonyolult tevékenységet. A törvénycsomag májusban jelent meg, s az felöleli a szektoriális felvásárlásokra vonatkozó, 2016/99-es törvényt, a közbeszerzésekre vonatkozó 2016/98-as törvényt és a munkálatok koncesszionálására, valamint a szolgáltatások kon-cesszionálására vonatkozó 2016-os törvényt. Június folyamán a két előbbi törvénnyel kapcsolatosan megjelentek az alkalmazási módszertani normákat jóváhagyó kormányhatározatok is. A 2016/394-es és a 2016/395-ös kormányhatározatokról van szó.
[caption id="attachment_41068" align="aligncenter" width="2600"]
Bogdan Puşcaş: gond lehet a szakmai ismeretekkel is...[/caption]
A törvényes keret gyakorlatilag június folyamán megteremtődött, s a kormányzati illetékesek szerint az új jogszabályozási előírások gyakorlatba ültetése tekintetében nemigen mutatkozhatnak gondok, problémák. Azt viszont többször is nyomatékolták, hogy a közbeszerzések terén tevékenykedő közintézményi szakszemélyzetnek elmélyülten és részletekig menően el kell sajátítania a törvényt és az alkalmazási normákat. Szerintünk ez magától értetődő, bár nem is olyan egyszerű ez az „elsajátítás”, ugyanis igen terjedelmes a három törvényt felölelő törvénycsomag, valamint az alkalmazási módszertani normákat jóváhagyó már említett két kormányhatározat. Arról nem is beszélve, hogy azok számos újdonságot tartalmaznak a megelőző jogszabályozási előírásokhoz képest.
A közbeszerzési eljárások alkalmazására kötelezett központi és helyi hatóságok, közintézmények illetékeseinek jelentős hányada másképp látja a dolgokat, azt hangoztatva, hogy az ügyintézés bürokráciamentessé tétele, leegyszerűsítése és egyértelműsítése tekintetében nem jelent előrelépést az új törvénycsomag, valamint az alkalmazási normák. Sőt vannak olyanok is, akik szerint esetenként az eddigieknél is bonyolultabb a közbeszerzési eljárás és esetenként időigényesebbé is vált. Hogy kinek van igaza, azt nehéz lenne eldönteni, de mindkét oldalnak megvannak a maga érvei.
Két új kormányhatározat
Valószínűsíthető, hogy a közbeszerzések terén mégsem minden úgy alakult, ahogy azt annak idején elképzelték a törvényhozók, valamint a kormány. Ez utóbbi a módszertani normák tekintetében döbbent rá arra utólag, hogy módosítani, finomítani kell a jogszabályokon. Erre sor is került a Cioloș-kormány november 16-i ülésén, amikor is elfogadtak két kormányhatározatot. A Hivatalos Közlöny december 5-i számában jelent meg ama 2016/866-os kormányhatározat, amely révén módosították és kiegészítették a 2016/99-es törvény (a szektoriális felvásárlásokra vonatkozó) módszertani normáit jóváhagyó 2016-os kormányhatározat, valamint a 2016/98-as (a közbeszerzésre vonatkozó) törvény alkalmazási normáit jóváhagyó 2016/395-ös kormányhatározat egyes előírásait. Tehát tulajdonképpen ezzel a kormányhatározattal két jogszabályt is módosítottak, illetve kiegészítettek. A kormány közleménye szerint azért volt szükség bizonyos módosításokra, hogy a közbeszerzési eljárások hozzáférhetőbbé váljanak a kis- és középvállalkozások számára, s ugyanakkor érvényesülhessenek az Európai Unió működésére vonatkozó egyezmény egyes előírásai. (Erre az utóbbira való hivatkozás azért is furcsállandó, mert annak idején a közbeszerzési törvénycsomag elfogadásakor tételesen utaltak arra, hogy annak előírásai révén érvényesülhetnek az uniós normák, s erre konkrét utalás is van a törvénycsomagot alkotó mindhárom törvényben.) Lényegében arról van szó, hogy esetenként csökkenthető a részvételi garancia értéke. Igen, mert az új megfogalmazás szerint amennyiben az odaítélendő szerződés felbecsült értéke kevesebb, mint a 25 millió eurónak megfelelő lej, akkor a részvételi garancia értéke nem haladhatja meg a szerződési érték egy százalékát. Eddig a garantálási kvóta a közbeszerzési szerződés felbecsült értékének akár a két százalékát is kitehette. A kormány szándékai szerint a kisebb értékű részvételi garancia kedvező lehet a kis- és középvállalkozások részvétele tekintetében. Továbbá a mostani kormányhatározat bizonyos tisztázó jellegű előírásokat is tartalmaz az ajánlatkiértékelő bizottságok összetételére vonatkozóan, valamint egy adott ajánlat visszautasítási feltételeire vonatkozóan.
A november 16-án elfogadott másik kormányhatározat a Hivatalos Közlöny december 7-i számában jelent meg. Ama 2016/867-es kormányhatározatról van szó, amely révén jóváhagyták a munkálatok koncesszionálására és a szolgáltatások koncesszionálására vonatkozó, 2016/100-as törvény alkalmazásának módszertani normáit. E kormányhatározat tekintetében minden vitán felül áll az a tény, hogy jelentős mulasztás terheli a Cioloș-kormányt. Mondjuk ezt annak okán, hogy a szóban forgó 2016/100-as törvény 115-ös szakasza értelmében ezt a mostani jogszabályt még július második felében meg kellett volna hozni. Négy hónapot késlekedtek azzal, ilyenképpen pedig felelőtlenség lenne azt állítani, hogy könnyű dolguk lehetett mindazoknak, akiknek az említett törvény előírásainak gyakorlatba ültetése hárult. Egyébként a minap hatályba lépett kormányhatározat értelmében a 2016/100-as törvényben előírt eljárások csak azon koncesszionálási eljárások odaítélésénél alkalmazhatók, amelyek értéke meghaladja a 23 227 215 lejes küszöböt. Ugyanakkor új szabályzókat állapítottak meg a SEAP-on meghirdetett odaítélési dokumentációk felértékelése tekintetében is. E tekintetben az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) csak abban az esetben illetékes, ha a koncesszionálás felbecsült értéke meghaladja az említett összeget. Amennyiben kisebb értékről van szó, a koncesszionálási szerződés, legyen szó munkálatról vagy szolgáltatásról, megköthető az egyszerűsített eljárás alkalmazása révén. Ebben az esetben is kötelező a SEAP keretében való meghirdetés, amelyhez csatolni kell az odaítélési dokumentációt. Továbbá minden szerződő entitásnak kötelessége a koncesszionálási döntés megindokolása azon esetekben, amikor hosszú távú koncesszionálási szerződést kívánnak odaítélni.
Ellenőrzések tanulságai
Visszatérve a közbeszerzések terén megmutatkozó gondokra és nehézségekre, érdemes utalnunk az ANAP elnökének, Bogdan Pușcaș-nak egy minapi nyilatkozatára. Nos, az elnök szerint tapasztalataik arra engednek következtetni, hogy a közbeszerzések területén tevékenykedők általában nem rendelkeznek a kellő közigazgatási kapacitással és szakmai elmélyült ismeretekkel. Ez utóbbiak egy negyvenórás időtartamú kurzus folyamán elsajátíthatók és szakértővé válhat bárki a közbeszerzés terén. Ugyanakkor a jelenlegi szakembereknek mintegy 80 százaléka a munkahelyén vált szakképzetté. Hozzáfűzte azt is, hogy az új jogszabályozások révén a szakképesítésre három szinten kerül sor, s a jövőben ahhoz, hogy a szó igazi értelmében szakemberré válhasson valaki, legalább két hónapos beiskoláztatásra van szükség. Bogdan Pușcaș szerint az ellenőrzéseik során az is felszínre került, hogy nem csupán szakmai hiányosságok merülhetnek fel, hanem vannak szándékosan elkövetett jogszabályt sértő cselekedetek is. Ebben az összefüggésben utalt arra is, hogy az egészségügy területén a kórházak által megkötött közbeszerzéseknek mintegy 25 százaléka kérdőjelezhető meg.
Az ügynökség egyébként az esztendő első tíz hónapja során 361 ellenőrzési akciót bontakoztatott ki, s abból több mint 250-re az illetékes hatóságok, valamint az ügyészségek felkérése nyomán került sor. A szabálytalanságok okán összesen 3,6 millió lej értékű szabálysértési bírságot róttak ki. A legnagyobb értékű bírság 200 000 lej volt. Amúgy a nagyságrendek tekintetében három kórház is szerepel a „toplistán”. A listavezető a már említett 200 000 lejes bírsággal a Tecuci municípiumi polgármesteri hivatal, de ugyanilyen értékű szankcióban részesült a fővárosi Colentina Közkórház.
Hecser Zoltán
Bogdan Puşcaş: gond lehet a szakmai ismeretekkel is...[/caption]
A törvényes keret gyakorlatilag június folyamán megteremtődött, s a kormányzati illetékesek szerint az új jogszabályozási előírások gyakorlatba ültetése tekintetében nemigen mutatkozhatnak gondok, problémák. Azt viszont többször is nyomatékolták, hogy a közbeszerzések terén tevékenykedő közintézményi szakszemélyzetnek elmélyülten és részletekig menően el kell sajátítania a törvényt és az alkalmazási normákat. Szerintünk ez magától értetődő, bár nem is olyan egyszerű ez az „elsajátítás”, ugyanis igen terjedelmes a három törvényt felölelő törvénycsomag, valamint az alkalmazási módszertani normákat jóváhagyó már említett két kormányhatározat. Arról nem is beszélve, hogy azok számos újdonságot tartalmaznak a megelőző jogszabályozási előírásokhoz képest.
A közbeszerzési eljárások alkalmazására kötelezett központi és helyi hatóságok, közintézmények illetékeseinek jelentős hányada másképp látja a dolgokat, azt hangoztatva, hogy az ügyintézés bürokráciamentessé tétele, leegyszerűsítése és egyértelműsítése tekintetében nem jelent előrelépést az új törvénycsomag, valamint az alkalmazási normák. Sőt vannak olyanok is, akik szerint esetenként az eddigieknél is bonyolultabb a közbeszerzési eljárás és esetenként időigényesebbé is vált. Hogy kinek van igaza, azt nehéz lenne eldönteni, de mindkét oldalnak megvannak a maga érvei.
Két új kormányhatározat
Valószínűsíthető, hogy a közbeszerzések terén mégsem minden úgy alakult, ahogy azt annak idején elképzelték a törvényhozók, valamint a kormány. Ez utóbbi a módszertani normák tekintetében döbbent rá arra utólag, hogy módosítani, finomítani kell a jogszabályokon. Erre sor is került a Cioloș-kormány november 16-i ülésén, amikor is elfogadtak két kormányhatározatot. A Hivatalos Közlöny december 5-i számában jelent meg ama 2016/866-os kormányhatározat, amely révén módosították és kiegészítették a 2016/99-es törvény (a szektoriális felvásárlásokra vonatkozó) módszertani normáit jóváhagyó 2016-os kormányhatározat, valamint a 2016/98-as (a közbeszerzésre vonatkozó) törvény alkalmazási normáit jóváhagyó 2016/395-ös kormányhatározat egyes előírásait. Tehát tulajdonképpen ezzel a kormányhatározattal két jogszabályt is módosítottak, illetve kiegészítettek. A kormány közleménye szerint azért volt szükség bizonyos módosításokra, hogy a közbeszerzési eljárások hozzáférhetőbbé váljanak a kis- és középvállalkozások számára, s ugyanakkor érvényesülhessenek az Európai Unió működésére vonatkozó egyezmény egyes előírásai. (Erre az utóbbira való hivatkozás azért is furcsállandó, mert annak idején a közbeszerzési törvénycsomag elfogadásakor tételesen utaltak arra, hogy annak előírásai révén érvényesülhetnek az uniós normák, s erre konkrét utalás is van a törvénycsomagot alkotó mindhárom törvényben.) Lényegében arról van szó, hogy esetenként csökkenthető a részvételi garancia értéke. Igen, mert az új megfogalmazás szerint amennyiben az odaítélendő szerződés felbecsült értéke kevesebb, mint a 25 millió eurónak megfelelő lej, akkor a részvételi garancia értéke nem haladhatja meg a szerződési érték egy százalékát. Eddig a garantálási kvóta a közbeszerzési szerződés felbecsült értékének akár a két százalékát is kitehette. A kormány szándékai szerint a kisebb értékű részvételi garancia kedvező lehet a kis- és középvállalkozások részvétele tekintetében. Továbbá a mostani kormányhatározat bizonyos tisztázó jellegű előírásokat is tartalmaz az ajánlatkiértékelő bizottságok összetételére vonatkozóan, valamint egy adott ajánlat visszautasítási feltételeire vonatkozóan.
A november 16-án elfogadott másik kormányhatározat a Hivatalos Közlöny december 7-i számában jelent meg. Ama 2016/867-es kormányhatározatról van szó, amely révén jóváhagyták a munkálatok koncesszionálására és a szolgáltatások koncesszionálására vonatkozó, 2016/100-as törvény alkalmazásának módszertani normáit. E kormányhatározat tekintetében minden vitán felül áll az a tény, hogy jelentős mulasztás terheli a Cioloș-kormányt. Mondjuk ezt annak okán, hogy a szóban forgó 2016/100-as törvény 115-ös szakasza értelmében ezt a mostani jogszabályt még július második felében meg kellett volna hozni. Négy hónapot késlekedtek azzal, ilyenképpen pedig felelőtlenség lenne azt állítani, hogy könnyű dolguk lehetett mindazoknak, akiknek az említett törvény előírásainak gyakorlatba ültetése hárult. Egyébként a minap hatályba lépett kormányhatározat értelmében a 2016/100-as törvényben előírt eljárások csak azon koncesszionálási eljárások odaítélésénél alkalmazhatók, amelyek értéke meghaladja a 23 227 215 lejes küszöböt. Ugyanakkor új szabályzókat állapítottak meg a SEAP-on meghirdetett odaítélési dokumentációk felértékelése tekintetében is. E tekintetben az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) csak abban az esetben illetékes, ha a koncesszionálás felbecsült értéke meghaladja az említett összeget. Amennyiben kisebb értékről van szó, a koncesszionálási szerződés, legyen szó munkálatról vagy szolgáltatásról, megköthető az egyszerűsített eljárás alkalmazása révén. Ebben az esetben is kötelező a SEAP keretében való meghirdetés, amelyhez csatolni kell az odaítélési dokumentációt. Továbbá minden szerződő entitásnak kötelessége a koncesszionálási döntés megindokolása azon esetekben, amikor hosszú távú koncesszionálási szerződést kívánnak odaítélni.
Ellenőrzések tanulságai
Visszatérve a közbeszerzések terén megmutatkozó gondokra és nehézségekre, érdemes utalnunk az ANAP elnökének, Bogdan Pușcaș-nak egy minapi nyilatkozatára. Nos, az elnök szerint tapasztalataik arra engednek következtetni, hogy a közbeszerzések területén tevékenykedők általában nem rendelkeznek a kellő közigazgatási kapacitással és szakmai elmélyült ismeretekkel. Ez utóbbiak egy negyvenórás időtartamú kurzus folyamán elsajátíthatók és szakértővé válhat bárki a közbeszerzés terén. Ugyanakkor a jelenlegi szakembereknek mintegy 80 százaléka a munkahelyén vált szakképzetté. Hozzáfűzte azt is, hogy az új jogszabályozások révén a szakképesítésre három szinten kerül sor, s a jövőben ahhoz, hogy a szó igazi értelmében szakemberré válhasson valaki, legalább két hónapos beiskoláztatásra van szükség. Bogdan Pușcaș szerint az ellenőrzéseik során az is felszínre került, hogy nem csupán szakmai hiányosságok merülhetnek fel, hanem vannak szándékosan elkövetett jogszabályt sértő cselekedetek is. Ebben az összefüggésben utalt arra is, hogy az egészségügy területén a kórházak által megkötött közbeszerzéseknek mintegy 25 százaléka kérdőjelezhető meg.
Az ügynökség egyébként az esztendő első tíz hónapja során 361 ellenőrzési akciót bontakoztatott ki, s abból több mint 250-re az illetékes hatóságok, valamint az ügyészségek felkérése nyomán került sor. A szabálytalanságok okán összesen 3,6 millió lej értékű szabálysértési bírságot róttak ki. A legnagyobb értékű bírság 200 000 lej volt. Amúgy a nagyságrendek tekintetében három kórház is szerepel a „toplistán”. A listavezető a már említett 200 000 lejes bírsággal a Tecuci municípiumi polgármesteri hivatal, de ugyanilyen értékű szankcióban részesült a fővárosi Colentina Közkórház.
Hecser Zoltán
.jpg)
