Már hírt adtunk arról, hogy a 2016-os évi állami társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó 2015/340-es törvény (a Hivatalos Közlöny 2015. december 19-i számában jelent meg) értelmében a nyugdíjpont értéke január 1-től 871,7 lej lett, ami nyomán átlagosan 5%-kal emelkedett a nyugdíjak kvantuma (a bruttó értékről van szó). A juttatások tekintetében beszámoltunk arról is, hogy a temetkezési segély értéke a nyugdíjas vagy a biztosított esetében 2681 lej lett, az eltartásban lévő személy esetében pedig 1341 lej. Időközben módosultak a 2010/263-as, a köznyugdíjtörvény egyes előírásai is, aminek kapcsán többen is érdeklődtek szerkesztőségünknél. [caption id="attachment_20739" align="aligncenter" width="620"] Bán Katalin kiszámítja, miért és mennyi kerül levonásra...[/caption] Indokolt azzal kezdenünk, hogy a köznyugdíjtörvény nem csupán a nyugdíjas jogállású személyekre vonatkozik, hanem az szabályoz a társadalombiztosítással kapcsolatosan egy egész sor kérdéskört (biztosítotti jogállás, biztosítási kötelezettségek és jogok stb.), valamint a nyugdíjjog majdani megszerzésének feltételrendszerét, a munkacsoportokba besorolás kritériumait, és így tovább. Továbbá: a szóban forgó törvényt az elmúlt évek során többször is módosították és kiegészítették, s ebbe a keretbe helyezhetők ezek a nemrégiben megjelent jogszabályok. Nos, ezek kapcsán elöljáróban le kell szögeznünk, hogy olyan módosításokról van szó, amelyek a nyugdíjasokat gyakorlatilag nem érintik. Besorolás másként Lássuk a tényeket. Az idei társadalombiztosítási költségvetést jóváhagyó törvénnyel szinte egyidejűleg, december 18-án jelent meg a köznyugdíjtörvényt módosító 2015/325-ös törvény. Annak egyetlen szakasza van, amely értelmében annak hatályba lépését követően a különleges munkafeltételekbe besorolt munkahelyeket ötévenként vetik alá a besorolás felülvizsgálati/újraértékelési eljárásnak, nem kétévenként, mint ahogy ez eddig történt. Ugyanakkor a törvény hatályba lépését követően amennyiben a munkáltatók az újraértékelési eljárás nyomán már nem kapnak jóváhagyást a különleges munkafeltételekbe való besorolásra (mármint a munkahelyek tekintetében), a normális munkafeltételekre alkalmazandó társadalombiztosítási hozzájárulást fizetik. Hasonló jellegű egy másik jogszabály is, nevezetesen a Hivatalos Közlöny december 31-i számában megjelent 2015/65-ös sürgősségi kormányrendelet. Hasonló jellegű, mert az is a munkahelyek besorolásával kapcsolatos, nevezetesen a rendkívüli munkafeltételekkel kapcsolatos. A köznyugdíjtörvény 29-es szakaszát kiegészítő bekezdés értelmében a besorolási egyetértés (jóváhagyás) megújítása révén a munkahelyek „benntarthatók” a rendkívüli feltételekben legfeljebb hároméves időtartamra 2016. január 1-től kezdődően. A megújítási egyetértésre vonatkozó módszertant egy kormányhatározat révén kell megállapítani. Ez egyébként azon nyomban megszületett: a 2015/1014-es kormányhatározatról van szó, amely a Hivatalos Közlöny december 31-i számában jelent meg. Erre a kormányrendeletre, illetve kormányhatározatra azért volt szükség, mert a múlt esztendő végéig meg kellett volna teremteni a konkrét lehetőségeit annak, hogy a rendkívüli munkafeltételekbe besorolt munkahelyeket „átvezessék” a normális munkafeltételekbe. Nem így történt, lévén, hogy a munkáltatók túlnyomó többsége nem volt képes javítani a munkafeltételeken. Magyarán: pillanatnyilag országos viszonylatban több mint 30 ezer alkalmazott esetében nincs valós lehetőség arra, hogy megszűnjön munkahelyüknek a rendkívüli munkafeltételekbe való besorolása. 1000 lej helyett 1050... Lévén, hogy az új Adótörvénykönyvnek, a 2015/227-es törvénynek is vannak olyan előírásai, amelyek érintik a nyugdíjasok (legalábbis egyes nyugdíjaskategóriák) jogosultságait, illetve azok kiszámítási módját, érdemes azokra is utalni. Egyrészt arról van szó, hogy január 1-től az egészségbiztosítási egyéni hozzájárulást a nyugdíjnak csak annak a hányadára kell kiszámítani és fizetni, amely abszolút értékben kifejezve meghaladja a nyugdíjpont értékét, azaz a 872 lejt (lévén, hogy a nyugdíjpont értékét fel kell kerekíteni). Másrészt pedig arról van szó, hogy az adómentességet élvező nyugdíjkvantum értéke 1000 lejről 1052 lejre emelkedett. A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójának, Bán Katalin közgazdász jóvoltából módunkban áll ismertetni egy virtuális számítást is. Ezek szerint egy 1200 lejes bruttó nyugdíj esetében az egyéni hozzájárulást a következőképpen számítják ki: 1200 lej – 872 lej (a nyugdíjpont értéke) = 328 lej; a 328 lejre alkalmazandó az 5,5%-os egyéni hozzájárulás, ami 18 lejt jelent. 1200 lej – 18 lej = 1182 lej (ennyi tehát a megadózandó nyugdíj kiszámítási alapja). 1182 – 1050 lej (a meg nem adózandó összeg) = 132 lej, ez az az érték, amelyre alkalmazni kell a 16%-os jövedelmi adókulcsot, azaz: 132 lej x 16% = 21 lej. Tekintettel a fentiekre a nettó nyugdíj értéke a következő lesz: 1200 lej – (18+21) = 1161 lej. Hecser Zoltán