A pandémia ugyan némileg háttérbe szorította, de mostanság ismét a közbeszéd fókuszába került a nyugdíjpont értékének esedékes megemelése, valamint az úgynevezett különleges nyugdíjak nagyszabású megnyirbálásának a törvénye, s ezekkel egyidejűleg az állami családi pótlék (gyermekpénz) megemelésére vonatkozó törvény. Mindhárom tekintetében van egy közös vonás: egyik esetében sem biztos semmi, még akkor sem, ha hatályos törvényes előírások rendelkeznek azokról. (A különleges nyugdíjak megadózására vonatkozó törvény egyébként az alkotmánybíróságnál kötött ki, s arról július 7-én fog tárgyalni.) A két szóban forgó juttatás törvény által előírt megemelésére nemigen kerülhet sor, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az állami, valamint a társadalombiztosítási költségvetés forrásainak vize egyre inkább elapadni látszik… Közvetve idetartozik az is, hogy egyes lakossági kategóriák esetében (beleértve az időskorúakat is) másabb típusú, illetve másabb jellegű juttatásokra is elő kell teremteni a költségvetési pénzalapokat.

A fentebb vázoltak tükrében megpróbáltuk feltérképezni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján különböző pénzbeli juttatásokra jogosultak egyes lakossági kategóriák, bizonyos kritériumok és feltételek teljesítésének közepette. Ezek között vannak olyanok, amelyek kimagasló teljesítményeket, a társadalmi-művelődési élet terén szerzett érdemeket honorálják, múltban elszenvedett sérelmek jóvátételét jelentik stb. Ezek között olyanok is lévén, amelyekre egy adott életkor elérésére lesznek jogosultak az érintettek, meg olyanok is, amelyek életjáradékban testesülnek meg. Mi köze van mindennek a nyugdíjrendszerhez? Látszólag nincs, de közvetve van, mert esetenként olyan juttatásokról van szó, amelyekre a jogosultság időskorban következik be, meg olyanok is, amelyekben nyugdíjasként is részesülhet egy személy. 

Jogszabályok kuszasága
Amúgy hazai viszonylatban több mint 100 olyan jogszabály (törvény, sürgősségi kormányrendelet, kormányhatározat, miniszteri rendelet) van hatályban, amelyek értelmében valaki jogosult lehet egy adott fajta juttatásra (ugyanakkor szabályozva lévén a jogosultság megkövetelte feltételrendszer is). A jogszabályok ezen ágas-bogas halmazában nem könnyű eligazodni, és sokan nem is tudnak arról, hogy létezik a bérrendszerrel és a nyugdíjrendszerrel párhuzamosan, illetve azok mellett egy ilyen, a maga nemében eléggé komplikált rendszer. Ezért is próbáljuk meg a hazai nyugdíjrendszer vázlatos helyzetjelentésének a bemutatásával egyidejűleg nagy vonalakban ismertetni a szóban forgó juttatások „leltárát” is.

Hány nyugdíjasunk van?
Kezdenénk a köznyugdíj­rendszerrel, amely tekintetében jelenleg a legnagyobb kérdést a nyugdíjpont értékének a megemelése jelenti, jelentené, valamint az, hogy miként fognak gyakorlatba ültetődni az új köznyugdíj-törvény, a 2019/120-as törvény idei esztendőben esedékes előírásai. (Amúgy a törvény összességében 2021. szeptember 1-jétől válik hatályossá. Már amennyiben időközben nem következik be törvénymódosítás.) Országunk lakosságának igen jelentős hányadát érintette mindig is a köznyugdíjtörvény. Gyakran hallani, hogy jelenleg körülbelül 5 millió személyről van szó. A hivatalos adatok szerint május végén a köznyugdíjrendszer keretében nyugdíjban részesülő személyek száma 4 947 334
volt. A számukra országos szinten folyósított összeg májusban meghaladta a 6,6 milliárd lejt, s ezek szerint az átlagnyugdíj értéke 1335 lej volt. Nyomatékolnánk, hogy a köznyugdíjrendszer keretében nyugdíjra jogosult személyek számáról van szó, de rajtuk kívül még több mint 500 ezer időskorú részesülhet, illetve részesül nyugdíjban.
Pontosan nem tudni, hogy hányan, és ennek meg vannak a maga okai. És itt jön be a képbe az úgynevezett különleges nyugdíjak igen kényes és bonyolult kérdésköre, amelyek esetében nem mindig állnak rendelkezésre számadatok. És ezzel el is érkeztünk a különleges nyugdíjakhoz, amely mint olyan nem is létezik, hanem inkább különleges törvények alapján megállapított és folyósított nyugdíjakról van szó. Továbbá a szolgálati nyugdíjakról, amelyekre a honvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a különleges szolgálatok (SRI, SIE, STS), fegyveres állományba tartozók, valamint az igazságügy-minisztérium különleges jogállású köztisztviselői (börtönrendőrök) jogosultak. Ez utóbbiakra vonatkozóan a statisztikai adatok bizalmas jellegénél fogva nem sokat lehet tudni.
Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vallási felekezeteknek és az ügyvédeknek saját nyugdíjpénztárai vannak, s azok nemigen szoktak adatokat, információkat nyilvánosságra hozni. Következésképpen a köznyugdíj-rendszerben ellátmányban részesülők számát ugyan lehet pontosan tudni, de a másabb rendszerekhez tartozókét nemigen. Tehát a hazai nyugdíjasok valós számát csak megsaccolni lehet, s az szerintünk valahol 5,3–5,4 millió főt számolhat. Ez mindenképp jóval több, mint a hazai alkalmazottak, illetve társadalombiztosítási egyéni hozzájárulást fizetők száma, ami nemigen nevezhető kedvezőnek. (Mindenekelőtt a nyugdíjpénztárak költségvetései szempontjából.)

Hecser Zoltán