Az elmúlt hét végén került sor a fővárosban a hagyományos nemzetközi bútorvásárra, a BIFE SIM 2018-ra. Annak szervezője a Romániai Bútorgyártók Egyesülete (APMR), valamint a Romániai Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) volt. A nemzetközi rendezvény színtere most is a Romexpo Kiállítási Komplexum, amely keretében több mint 30 000 négyzetméternyi területen sorakoztatták fel termékeiket a kiállításon részt vevő cégek. Nemcsak a bútorgyártók nemzetközi seregszemléje a BIFE SIM, ugyanis azon mindig jelen vannak a különböző bútoripari felszereléseket és kellékeket gyártó külföldi és hazai cégek, köztük megyénkbeliek is. Apropó, Hargita megyei részvétel: az viszonylag szerénynek bizonyult, nevezetesen 5 cég „tette tiszteletét”, a galócási TMC – Lemn Invest Kft., a gyergyószentmiklósi Indusrty Transilvan Kft., a csíkszeredai OXO Kft., a székelykeresztúri Spectrum Center Kft. és az ugyancsak székelykeresztúri Szél Mob Kft. Azért emlegettük a szerény részvételt, mert megyénkben azon vállalkozások száma, amelyek fő tevékenységi területét a bútorgyártás képezi, meghaladja a 110-et. (És hadd említsük meg azt is, hogy a részt vevő 5 közül nem mindegyik szakosodott kizárólag bútorgyártásra.) Az idei BIFE SIM immár a 27. volt, s azon a szervezőktől származó adatok szerint 13 országból 265 kiállító vett részt, s a jelek szerint a külföldi részvétel „erőteljesebbnek” bizonyult, mint a megelőző esztendőben. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra, hogy többek között Bulgáriából, Lengyelországból, Magyarországról, Olaszországból és Svájcból érkeztek kiállítók. Amúgy a bukaresti vásár nemzetközi viszonylatban is tekintélynek, elismerésnek örvend, s ebben mindenképp meg volt, meg van a maga jelentősége annak is, hogy Románia az Európai Unióba irányuló export tekintetében az 5. helyet foglalja el, világviszonylatban pedig a 11.-et, olyan országokat előzve meg, mint Franciaország, Spanyolország, Törökország. (2006-ban európai viszonylatban a hazai bútorexport még csak a 13. helyet foglalta el, világviszonylatban pedig a 20.) Amúgy a múlt esztendőben a bútorexport értéke 2,2 milliárd euró körül volt, ugyanakkor a bútoripari külkereskedelem tekintetében a mérleg évek óta többlettel zárult, a tavaly 1,5 milliárd euró értékűvel (lévén, hogy az import mintegy 700 millió eurót tett ki). Hasonlóképpen az esztendő első öt hónapjában is: Románia 987 millió euró értékű bútort exportált, a bútorbehozatal értéke pedig 292 millió euró körül volt, azaz a mérlegtöbblet mintegy 694 millió eurót tett ki. Exportra „szakosodva” Az export tekintetében a romániai bútoriparnak több évtizedes hagyománya van, igaz, hogy egy adott időszakban az jobbára az egykori szocialista, illetve szomszédos országokba irányult. 1991 után megtorpanás, illetve visszaesés következett be (ami többek között a Szovjetunió „széthullásának” a következménye is volt). 2000-től errefelé ismét bekövetkezett egy viszonylagos fellendülés, jelenleg a külkereskedelmi mérleg, amint már arra utaltunk, hovatovább kedvező. Az iparág exportjának mintegy 85-90%-a az unió tagállamaiba irányul. A legnagyobb felvevőpiac a németországi, amely a hazai bútorexportnak körülbelül 18-20%-át „köti le”, a második helyet Franciaország foglalta el, oda irányulva a hazai bútorkivitelnek mintegy 14%-a. A sorban következik Csehország, Hollandia, Nagy-Britannia és Spanyolország. A legfrissebb, a Romániai Bútor Klub Egyesülettől (ACRM) származó értesülések szerint az utóbbi időszakokban a Lengyelországba, az Orosz Föderációba, Moldáviába, a Spanyolországba, a Hollandiába és a Belgiumba irányuló export mutat(ott) növekvő tendenciát, de némi visszaesés érződik Németország, Olaszország, Ausztria, Nagy-Britannia, Ukrajna, Szerbia és az Amerikai Egyesült Államok esetében. A kiállítás során az ACRM elnöke, Iuliu Moldovan arról is beszámolt, hogy hovatovább törekedni kell az észak-amerikai és a kelet-afrikai export növelésére. A külkereskedelemnél tartva megemlítendő az is, hogy az import tekintetében az gyakorlatilag a vendéglátóipari, valamint az irodai bútorzatra „szorítkozik”, s a legnagyobb külföldi beszállító Lengyelország, ugyanis ott a korszerű automatizált technológiáknak köszönhetően jóval olcsóbban állítják elő, azaz versenyképesebben a szóban forgó bútorzatokat. Létszámhiány… A hazai bútortermelés az export növekedése ellenére az utóbbi évek során nemigen változott, úgy is fogalmazhatnánk, hogy stagnált. A legfrissebb adatok szerint az első öt hónap során a hazai bútoripar üzleti forgalma 1,1 millió eurót tett ki, olyan körülmények között, amikor az alkalmazottak száma csökkent. Május végén azok száma 59 400 körül volt, ami 1800 fővel kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában foglalkoztatottak száma. A termelés volumene az év első öt hónapja során 2017 azonos időszakához viszonyítva 0,2%-kal csökkent, olyan körülmények között, amikor az alkalmazottak száma 3%-kal „zsugorodott”. Hadd említsük meg, hogy a múlt esztendei adatok szerint a bútoriparban több mint 4000 cég tevékenykedett, azok termelési volumene együttesen 2,5 milliárd eurót tett ki. (Az említett szám csak azokat a cégeket tartalmazza, amelyek esetében a fő tevékenységet a bútorgyártás képezi, de tudni kell azt is, hogy az országban számos olyan cég van, amely melléktevékenységként bútorgyártással is foglalkozik, jobbára egyedi megrendelésekre.) Két olyan tényező érződött, érződik, amelyek úgymond hátrányos helyzetet okoznak a bútoriparnak. Egyrészt a faanyag megdrágulása, méghozzá egyetlen év leforgása alatt mintegy 30-40%-kal, a másik pedig az egyre fokozódó munkaerőhiány. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy a bútoriparban már hosszú évek óta viszonylag alacsonyak a bérszintek, ez esztendő májusában például a nettó bér átlaga 1787 lej volt, ami az országos átlagos nettó bérnek csak a 66%-át teszi ki. Ebből a szektorból is a jobb kereset reményében sokan külföldre távoztak, főleg Németországba és Nagy-Britanniába, ahol igen nagy a kereslet a szakképzett asztalosok, kárpitosok vagy faesztergályosok iránt. Hecser Zoltán