A gazdasági fejlődés és növekedés vizsgálatának egyik legfőbb „eszköze” a bruttó hazai termék (GDP), illetve annak elemzése. Annak alakulása alapján megítélhető egy adott ország gazdasági fejlődésének tendenciája, de tájékoztatást nyújthat közvetett értelemben a munkatermelékenységről és a jövedelemeloszlásról is. Azonban ennek az ismérvnek a jelentőségét nem szabad eltúlozni, annál is inkább nem, mert úgy általában a makrogazdasági mutatók nemigen nyújthatnak valós képet egy adott ország gazdaságának regionális helyzetéről.

Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro Gyakran hallhatjuk, hogy az utóbbi évek során kedvező tendencia mutatkozott Románia gazdasági fejlődése tekintetében, és ígéretesek a tendenciák a jövőre nézve is. Ebben a keretben örvendetes tényként tartják számon például azt is, hogy az első évnegyed során Románia jegyezte a megelőző év azonos időszakához viszonyítva uniós szinten is a legiramosabb növekedést, nevezetesen 4,3 százalékost. Idetartozik az is, hogy másabb makrogazdasági mutatók tekintetében is jobbára kedvező tendencia érződött, érződik. Ennek ellenére túlzott megelégedésre nincs és nem is lehet ok, mert például ahhoz, hogy az Unió fejlettebb országaihoz közelítsünk, szakértői számítások szerint az idén is 4,5–5 százalékos gazdasági növekedést kellene elérni, akárcsak a jövő esztendőben. Ellenkező esetben ugyanis nehéz lesz lefaragni az egy főre jutó GDP tekintetében jegyzett lemaradást. És ha már erről esett szó, megemlíthetjük, hogy a már említett növekedés ellenére is a más uniós országokkal szembeni lemaradást, például Lengyelországgal vagy Portugáliával szembenit, nem sikerült az elmúlt két esztendő során lefaragni.

Nem egyértelmű Az európai régiók közti gazdasági különbségek a gazdasági-pénzügyi válság bekövetkeztéig folyamatosan csökkentek, mivel a konvergencia-folyamatoknak köszönhetően az úgynevezett szegényebb régiók úgy általában egyre inkább megközelítették a gazdagabb régiók szintjeit. Ám bekövetkezett a válság, s az sok régiót igen súlyosan érintett, és sajnos a válság utáni időszakokban hovatovább nyilvánvalóbbá vált az egyenlőtlenségek erősödése, különösen válságok által leginkább sújtott területeken. De maradjunk az országos szinteknél. Az Eurostat nemrégiben hozta nyilvánosságra az egy főre jutó GDP szintjeit a 2013-as évre vonatkozóan (nincs szó megkésésről, ugyanis a 2013-as esztendőre vonatkozó országonkénti végleges és hivatalos számadatok közlésére csak ez év első hónapjában került sor). Nos, ebben a regionális jellegű statisztikában többek között azt olvashatjuk, hogy az unió szintjén 2013-ban az egy főre jutó GDP értéke éves viszonylatban 26 600 euró volt, némileg növekedve a megelőző esztendőhöz viszonyítva. Romániában ennek még csak egyharmadát sem sikerült elérni, lévén, hogy annak értéke alig 7200 euró/fő volt. Ne hasonlítsuk a fejlett nyugati európai országokhoz Romániát, de Lengyelországgal szemben sem „álljuk a sarat”, ugyanis ott a szóban forgó GDP-érték 2013-ban 10 300 euró volt. Régiónként vizsgálódva kiderül, hogy a GDP tekintetében a húzóerőt továbbra is a Bukarest–Ilfov régió jelentette, amely esetében az egy főre jutó GDP 17 400 euró volt. Ezzel a szinttel már akár uniós viszonylatban is lehet dicsekedni, hisz például Lengyelország egyetlen régiója sem ért el ilyen szintet, és Portugáliában is csupán egy. Sajnos, a többi régiókban továbbra is alacsony a GDP-szint, például a dél-nyugati (Olténia) régiókban alig 5400 euró/fő, az észak-keleti régiókban pedig 4500 euró/fő. Ezek szerint országunkban a régiók túlnyomó többsége messze elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor európai viszonylatban is jó néhány romániai régió a „legszegényebbek” közé sorolandó.

Árnyaltabb megközelítés Abszolút számban a GDP esetleg elferdítheti az értékelést, és akár téves következtetések levonását is okozhatja. Ilyenképpen pedig nem teszi lehetővé az érdemibb összehasonlítást. Ezt a problémát ki lehet küszöbölni egy másabb számítási eljárás révén. A GDP-t először nemzeti valutában számítják ki, majd átváltják a vásárlóerő-paritás (PPP) segítségével, amely figyelembe veszi a tagállamok árszínvonalának a különbségeit. A pénzpiaci árfolyamok helyett a PPP felhasználásával e mutatószámokat mesterséges közös valutára, a vásárlóerő-egységre (PPS) váltják át. A vásárlóerő-egység használata révén összehasonlítható azon uniós tagállamok régióinak a vásárlóereje, amelyek eltérő valutát használnak és különböző árszínvonallal rendelkeznek. Ennek a számításnak az eredményeként uniós szinten az egy főre jutó GDP PPS-ben kifejezve 100. Ehhez viszonyítják a különböző országok, illetve régiók szintjeit. Nos, Románia esetében a PPS-ben kifejezett, egy főre jutó GDP 2013-ban 54 volt, azaz az uniós átlagnak a fele. Ha már eddig Lengyelországgal példázódtunk, akkor most is hasonlítsuk ahhoz a romániai szinthez. Nos, Lengyelországban a PPS-ben kifejezett egy főre jutó GDP 66 volt. A Bukarest–Ilfov régió esetében a PPS-ben kifejezett egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot, az 131 volt, ami elismerésre méltó, de sajnálattal kell megállapítani, hogy volt olyan régió, ahol alig 34 volt, nevezetesen az észak-kelet régió. Az Eurostat már említett május végi közleményében szerepelnek a leggazdagabb, illetve a legszegényebb régiók is. A leggazdagabb húsz régió között egyetlen romániai sincs, amúgy a közép- és kelet-európai országok közül egyetlen régió van feltüntetve a szóban forgó névjegyzéken, a szlovákiai Pozsony régió, amely esetében a PPS-ben kifejezett egy főre jutó GDP 184 volt, s ezzel a toplista hatodik helyét foglalta el. Egyébként az Unió leggazdagabb régiója továbbra is az Inner-London régió, amely esetében az egy főre jutó GDP több mint tizenegyszerese a romániai észak-kelet régiókban mért GDP-nek. Egyébként országunk a húsz legszegényebb uniós régió listáján négy régióval szerepel. A már említett észak-kelet régióval, amely a névjegyzék ötödik helyét foglalja el és a PPS-ben kifejezett egy főre jutó GDP alig 34. Ezen a régión kívül még rajta van a listán a dél-nyugat, a déli régió, a dél-kelet régió és az észak-nyugat régió. Mint ismeretes, megyénk a központi fejlesztési régióba tartozik, nos annak esetében a PPS-ben kifejezett egy főre jutó GDP 51 volt, s ezzel Bukarest–Ilfov és a nyugati régió után a harmadik helyet foglalta el.