havazás
Játék a határidőkkel
A Hivatalos Közlöny rendszeres olvasójaként augusztus 29-én szemembe ötlött az aznap megjelent 2016/585-ös kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a szociális gazdaságra vonatkozó, 2015/219-es törvény előírásai alkalmazásának módszertani normáit. Valahogy furcsának tűnt, hogy egy tavalyi törvénynek csak most jelent meg a gyakorlatba ültetési eszköze, azaz a módszertani normák. Az, hogy valami nincs rendjén, némi kutakodás után be is igazolódott: a szóban forgó törvény 2015. július 20-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s annak 30-as szakasza értelmében a hatályba lépését követő 60 napon belül a munkaügyi minisztériumnak ki kell dolgoznia a módszertani normákat, s azt jóvá kell hagyni kormányhatározat révén. Ami pedig a hatályba lépést illeti, az a törvény 35-ös szakasza értelmében a közléstől számított harmincadik nap, azaz 2015. augusztus 27. Ha ahhoz hozzáadjuk a 60 napot, akkor a módszertani normákat jóváhagyó kormányhatározatnak legkésőbb 2015. október 26-ig kellett volna megjelennie. Nem jelent meg, s ezért a mulasztás a Ponta-kormányt terheli. Igen ám, de a múlt esztendő novemberétől a Cioloș-kormány van hatalmon, s mint jogutódnak kutya kötelessége lett volna az esedékes és a hatáskörébe tartozó jogszabályok határidőre történő elfogadása, illetve az esetleges adósságok mielőbbi törlesztése. Nos, ezzel a sokak szerint igen fontosnak és jelentősnek tartott 2015/219-es törvénnyel kapcsolatosan nem így történt. (Lehet, hogy ennek okán is, de a szociális gazdaságra vonatkozó törvény előírásainak „a valóra váltása” igen-igen félénken és vontatottan halad, ha egyáltalában halad…) Nem is tettük volna mindezt szóvá, ha a Cioloș-kormány mint végrehajtó hatalom nem tanúsított volna, nem tanúsítana érthetetlen és elfogadhatatlan viszonyulást a határidők betartása tekintetében. Itt van például a tanügyi személyzet bérkülönbözetének kifizetésére vonatkozó újabb jogszabály, a májusban megjelent 2016/85-ös törvény módszertani normáinak az ügye. A május 5-én megjelent törvény 7-es szakasza értelmében annak hatályba lépésétől számított 30 napon belül, azaz június 4-ig kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni a törvény alkalmazásának normáit. Azóta (mármint június 4-től) közel három hónap telt el, de az a fránya kormányhatározat nem jelent meg, holott a költségvetés kiigazítására vonatkozó augusztus 16-án megjelent kormányrendeletben utalás van erre a törvényre és pénzalapokat is utaltak ki az általa előírt bérkülönbözetek egy részének kifizetésére. A kormány végül is megerőltette magát: a tegnapi üléséről kiadott közleményében utalás van arra is, hogy elfogadták a hónapok óta várt kormányhatározatot.
Ennél is cifrább az egyes közszférai szektorok, illetve személyzeti kategóriák bérkiigazítására vonatkozó 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet egyik szakaszának „sorsa”. Annak a 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet egyik kiegészítő szakasza értelmében a didaktikai és a kisegítő didaktikai tanügyi személyzet esetében a tanügyminisztériumnak a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől számított 60 napon belül ki kell dolgoznia a módszertani normákat, amelyeket kormányhatározattal kell jóváhagyni. Az a bizonyos 60 nap augusztus 8-án járt le, a kormányhatározat meg is született, de a Hivatalos Közlönyben nem jelent meg, s következésképpen nem is léphetett hatályba. A kormány augusztus 11-i üléséről kiadott egyik közleményben az áll, hogy a szóban forgó kormányhatározatot az érintettek konzultálása után elfogadták, s a módszertani normák megmagyarázzák, hogy milyen módon is állapítják meg a bérjogosultságokat a különböző tanügyi személyzeti kategóriák számára. A közleményt olvastuk, a kormányhatározatot nem, mert ugyan több mint 20 nap telt el elfogadása óta, de érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Vannak olyan feltételezések, miszerint egyes kormányrendeletek, valamint kormányhatározatok megjelentetése „késleltetésének” hátterében az „utómunka” áll, azaz azokon még a kormányülést követően „csiszolnak, finomítanak, stilizálnak”. Másképpen fogalmazva „plasztikai műtéteken” esnek át. (Amúgy a Hargita Megyei Tanfelügyelőségtől származó értesülések szerint állítólag „nem érezték a hiányát” a szóban forgó kormányhatározatnak. Ha ez így igaz, akkor miért is tartotta indokoltnak és szükségesnek a kormány az alkalmazás módszertani normáit?...) Menjünk tovább: a költségvetés kiigazítására vonatkozó, 2016/14-es kormányrendelet 55-ös szakasza értelmében a helyi költségvetések kiegyensúlyozására (a hátralékos kifizetések törlesztése megteremtett lehetőségek révén) szánt pénzalapok lehívására vonatkozó eljárást a közpénzügyi miniszter rendeletével kellett volna jóváhagyni. Az utolsó határidő augusztus 30-án járt le, de azt a rendeletet hiába is keresnénk a Hivatalos Közlönyben. Lehet, hogy most nem sokkal mandátuma vége előtt egy rekord felállítására is kísérletet tesz a kormány: a Hivatalos Közlöny május 4-i számában megjelent 2016/83-as törvény alkalmazási normáit a kormánynak június 3-ig jóvá kellett volna hagynia. Félhivatalos értesüléseink szerint az illetékes szaktárca, nevezetesen a munkaügyi minisztérium annak a majdani kormányhatározatnak még a tervezetét sem dolgozta ki, a kormány pedig a jelek szerint nem is sürgette az egyébként rendszerint sokat ígérő, ígérgető miniszterét, Dragoș Pîslarut…
Hecser Zoltán
-min.jpg)
