A József Attila-díjat vehette át Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője tegnap a magyar nemzeti ünnep előesté­jén a Pesti Vigadóban szervezett díjátadó ünnepségen. Hasonló elismerésben részesült a székelyudvarhelyi születésű, Magyarországon élő és alkotó Csender Levente író is. [caption id="attachment_46113" align="aligncenter" width="1000"] Molnár Vilmos: A végső, a döntő szót mindig az olvasó mondja ki[/caption] Szabadságharc nélkül nem lett volna, és ma sincs méltányos kiegyezés – hangsúlyozta a magyar kormány emberi erőforrá­sok minisztere, aki a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából művészeti díjakat adott át a Pesti Vigadóban. Balog Zoltán elmondta: 1848 márciusának napjaiban csak nagyon kevesen voltak, akik előre látták a harcot, a háborút, de a szabadságért harcolni kellett, és 1848–49 megmutatta, hogy a magyarok képesek harcolni a szabadságért. Mint kiemelte, 1848 legnagyobb eredménye, a szabadságban újjászületett magyar nemzet nemcsak túlélte a harcot, hanem meg is erősödött benne, majd a kiegyezés józan és méltányos kompromisszumként megteremtette a nemzet fejlődésének kereteit. – A szabadság soha nincs ingyen, a szabadságért harcolni kell. Akik ma ezeket a kitüntetéseket kapják, azok képesek erre: szabadságban alkotni, másokat elvarázsolni a művészetükkel – tette hozzá a miniszter. Mint rámutatott: az, hogy milyen lesz egy ország, nagy mértékben a kultúrát művelő embereken múlik. Balog Zoltán szerint az európai politika és közbeszéd nagy változások előtt áll, korábbi tabuk dőlnek meg, és fel kell tenni olyan kérdéseket, amelyekre eddig nem volt mód. Magyarország kormánya azért harcol, hogy létrejöhessen egy olyan kiegyezés, amely biztosítja Magyarország és Európa megmaradását – közölte. A miniszter hozzátette, 1848 és a ma kérdései hasonlóak: hogyan őrizhetjük meg a hazát nyelvével, kultúrájával együtt, hogyan tudunk előrelépni mindahányan. A válaszok megtalálásához nem elég a politika, az érvényes válaszok a kultúrában születnek – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral együtt adta át a Magyarország Babérkoszorúja, a Magyarország Kiváló és Érdemes Művésze díjakat, valamint a művészeti középdíjakat, a Balázs Béla-díjat, a Balogh Rudolf-díjat, a Jászai Mari-díjat, a József Attila-díjat, a Blattner Géza-díjat, a Harangozó Gyula-díjat, a Martin György-díjat, az Erkel Ferenc-díjat, a Liszt Ferenc-díjat, a Ferenczy Noémi-díjat, a Munkácsy Mihály-díjat, a Márai Sándor-díjat, a Táncsics Mihály-díjat, valamint a Bánffy Miklós-díjat. – Eddig is az volt a véleményem – s ez most sem változik –, hogy nem a díjak a fontosak, azoktól nem lesz jobb egyetlen díjazott írása sem, hanem hogy a szerző írásai eljussanak az olvasóhoz, és elnyerjék tetszését – fejtette ki Molnár Vilmos a díjátadás előtt a Hargita Népe kérdésére válaszolva, hozzáfűzve: – A végső, a döntő szót mindig az olvasó mondja ki, nem a kuratóriumok, bizottságok. Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült továbbá dr. Cs. Varga István, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára; Csender Levente író; dr. Filip Tamás, a Kortárs című folyóirat volt szerkesztője, költő, irodalomtörténész; Jámborné Balog Tünde prózaíró; Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, költő, műfordító, irodalomszervező; Lovas Ildikó író, műfordító, kritikus, szerkesztő, valamint dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, szerkesztő. A számos díjazott közül kiemelnénk még dr. Balogh Júliát, a Magyar Televízió, a Duna TV és az MTVA szerkesztő-műsorvezetőjét, aki a kultúra érdekében – hosszabb időn át – művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bánffy Miklós-díjban részesült. HN-összefoglaló