Az már köztudott, hogy az utóbbi hetek, hónapok során országunkban egyes makrogazdasági mutatószámok alakulása tekintetében kedvezőtlen fordulatok következtek be. Mindenekelőtt az infláció hovatovábbi „izmosodásáról”, a lej/euró (de nem csak) árfolyam jobbára kedvezőtlen irányú ingadozásáról, a ROBOR bankkamat elrugaszkodásáról, egyes költségvetési bevételek „zsugorodásáról” (mármint az előirányzottakhoz képest) van szó. A dolgok ilyenszerű alakulása okán ilyen-olyan értékelések, elemzések láttak napvilágot, sőt amolyan nézeteltérések is megmutatkoztak, s ebben a keretben egyes szakelemzők, de mindenekelőtt az ellenzéki parlamenti pártok a kormánykoalíciót és a kormányt bírálták az általuk elhibázottnak vélt intézkedések, döntések miatt. Tény, hogy nemcsak Romániában mutatkoztak meg makrogazdasági szinten negatív előjelű fejlemények. Így például a kőolaj világpiaci árának viszonylag jelentős megemelkedése Európa majd mindenik országában az üzemanyagok drágulásához vezetett, ugyanakkor megvolt a maga szerepe az infláció gerjesztésében is. Újabban az Egyesült Államok által bevezetendő védővámok miatt „fő a fejük” egyes országok kormányai­nak, akár egy adott ország gazdasági növekedését is hátráltathatja. (Egyébként a védővámok május 1-jétől történő bevezetését az amerikai elnök egyelőre elhalasztotta június 1-jére.) Hazai viszonylatban a közvéleményt leginkább az infláció és a banki kamatok alakulása foglalkoztatta, s a fejleményeknek sajátos színfoltját képezte az a bírálat, miszerint a Jegybank nem állt a helyzet magaslatán, és jobbára annak a számlájára írható az infláció kedvezőtlen alakulása. Politikai színezetű is lett ez a vádaskodás, ugyanis a kormánypárt (de nem csak) egyes vezető személyiségei azt hangoztatták, hogy az ellenzéki pártok szavára hallgat a Jegybank csúcsvezetése. Így például április 19-én a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea azt állította, hogy a Román Nemzeti Bank egyes akciói gyanúsan összecsengnek az államelnöknek, az ellenzék egyes vezetőinek a nyilatkozataival, s ennek okán fenntartásokat fogalmazott meg többek között a következőket állítva: „A nemzeti bank egyetlen személynek sem a tulajdona, egyetlen csoporténak sem, sem pedig egy másabb hatalomé, hanem Románia tulajdona és romániai intézmény lévén, Románia javára és a románok javára kell dolgoznia.” Továbbá azt is nyomatékolta, hogy a infláció vagy a banki kamatok kedvezőtlen alakulásáért nem terheli felelősség a kormányt, de azt is megemlítette, hogy a Jegybanknak kell megtalálnia a legjobb megoldásokat a monetáris politika vonatkozásában, és nem kellene olyan nyilatkozatokat „pufogtatniuk”, amelyek nem szolgálják Románia érdekeit. „Konfliktuskezelés”... Sokan úgy értékelték, hogy konfliktus van kialakulófélben a Jegybank és a kormány között, s amint ismeretes, hasonlóképpen vélekedve az államelnök magára vállalta a felek közti mediátori szerepkört. Eme szándékának gyakorlatba ültetését nem koronázta siker, mert azt tulajdonképpen, mármint a meditálást nem sikerült érdemleges módon egy kalap alá hozni. Emlékeztetnénk arra, hogy április 25-én a Cotroceni-palotában találkozóra került sor Johannis államelnök és Mugur Isărescu, a Jegybank kormányzója és Florin Georgescu, a Jegybank első kormányzóhelyettese között. A megbeszélésről kiadott közleményben többek között az szerepelt, hogy a felek áttekintették a makrogazdaság jelenlegi helyzetét, elismerve azt, hogy az árak megemelkedése döntő módon olyan tényezők számlájára írható, amelyek kívül esnek a monetáris politika hatósugarán. Ebben az összefüggésben arra is kell utalni, hogy az április 25-i eseményt megelőzően már sor került a Jegybank teljes csúcsvezetésének meghallgatására a szenátus illetékes szakbizottságában, s ezt a megbeszélést a felsőház illetékesei kezdeményezték, de azon fura és meglepő módon nem vettek részt a kormánypárt honatyái. Visszatérve az államelnök meditálási szándékára, ismeretes, hogy a folytatás elmaradt, ugyanis a kormányfővel való találkozóra végül is nem került sor, mert Viorica Dăncilă attól az utolsó pillanatban „eltekintett”. Csütörtökön, azaz május 3-án az előzetes értesülések szerint esedékes lett volna egy találkozó a kormányfő és a Jegybank kormányzója között, de az az utolsó pillanatban „irányt váltott”, s végül is a parlamentben került sor egy hasonló jellegű megbeszélésre, amelyen ugyan jelen volt a kormányfő és Teodorovici közpénzügyi miniszter, de a találkozó tulajdonképpen Liviu Dragnea és Mugur Isărescu részvételével zajlott le, azaz a több mint háromórás tárgyalás főszereplői ők voltak. Nincs új a nap alatt Amúgy erről a megbeszélésről ugyancsak egy szűkszavú közleményt hoztak nyilvánosságra, méghozzá a képviselőház elnökének a kabinetje részéről. Abban arra van utalás, hogy a képviselőház elnöke és a Jegybank kormányzója közti levélváltást követően került sor erre a találkozóra, amelyen jelen volt Liviu Dragnea, Viorica Dăncilă, Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter, valamint Mugur Isărescu, a Jegybank kormányzója és Florin Georgescu első kormányzóhelyettes. Hogy miről is tárgyaltak? „A találkozó során egy építő jellegű dialógusra került sor a gazdaság helyzetére és előrelátható alakulására vonatkozóan, különös tekintettel azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják az inflációs rátát, valamint annak perspektíváit az idei esztendő és 2019 tekintetében. És az is olvasható a közleményben, hogy a megbeszélések során nyomatékolták a külső tényezők döntő szerepét az áraknak az utóbbi hónapok során jegyzett növekedésében. Amúgy a közlemény szövege majdhogynem megegyezik az államelnöki hivatal által április 25-én kibocsátott közleménye szövegével. Ugyanakkor az is érdekes, hogy sem akkor, sem a mostani megbeszélést követően a többi résztvevő részéről nem hoztak nyilvánosságra semminemű közleményt, sem pedig nyilatkozatot. (Egyébként a csütörtöki megbeszélésről szinte észrevétlenül távozott a kormányfő, akárcsak a Jegybank kormányzója.) Mérsékelés Míg a nagypolitika szintjén ezt-azt latolgatnak, erről-arról tárgyalnak, nem tétlenkednek a szakszervek sem: az elmúlt héten mind az Európai Bizottság, mind pedig az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság nyilvánosságra hozta a maga felfrissített gazdasági előrejelzéseit. A gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett téli előrejelzést szokták „felfrissíteni” az április végi úgynevezett tavaszi előrejelzéssel. Az országos bizottság a 2018–2021-es időszakra vonatkozó előrejelzései ugyan továbbra is erőteljes gazdasági növekedéssel számolnak, 6,1%-kal, de a lej/euró átlagos árfolyama tekintetében már nem annyira optimisták, mint hónapokkal ezelőtt, s most az eddigi 4,59 lej/euróval szemben 4,65 lej/eurót jósolnak, a GDP-arányos folyómérleghiány esetében 2,8%-ról 3,1%-ra „rontottak”. Az éves átlagos infláció tekintetében pedig 3,7%-ról 4,3%-ra. A növekedési tendencia tekintetében azt jósolják, hogy az export nem 7,8%-kal, hanem 8,7%-kal fog gyarapodni, ami örvendetes, de az kevésbé, hogy az import 8,9%-ról 9,4%-ra. A gazdasági bizottságnak a Romániára vonatkozó előrejelzései már nem ennyire optimisták: a GDP bővülése továbbra is erőteljes lesz, de ez nem azt jelenti, hogy nem fog mérséklődni, s ezt a növekedést az idei esztendőben 4,5%-ra becsülik, a jövő esztendőben pedig 3,9%-ra. Várakozásaik szerint az idei éves infláció 4,2% körül lehet, a jövő esztendei pedig 3,4% körül. A költségvetési hiány az Európai Bizottság szakértői szerint gyarapodni fog, s ez jobbára annak lesz tulajdonítható, hogy a közszférában jelentős mértékben megemelkedtek a bérek. Amúgy az Európai Bizottságnak a május 3-án nyilvánosságra hozott közleménye szerint az Unió szintjén a gazdasági növekedés az idén 2,3%-os lehet, 2019-ben pedig 2%-os. (Egyébként 2017-ben 2016-hoz viszonyítva a növekedés 2,4%-os volt.) Hecser Zoltán