Hirdetés

Ismét megpróbálják közigazgatási régiókra felosztani az országot, a magyarlakta megyék kárára

A megyék közigazgatási átszervezéséről nyújtott be törvénytervezetet Tudor Benga Brassó megyei képviselő szerdán. A tervezet egyik alpontja szerint tizenkét közigazgatási régióra kellene felosztani Romániát, amely révén Hargita és Kovászna megye is Brassó megyével egy régióba kerülne, a szomszédos Maros megye pedig másik közigazgatási régióba. Az RMDSZ szerint az ilyen elképzelésekkel a közvéleményt tesztelik, és nincs sok esély, hogy legyen is belőlük valami.

Hírszerkesztő: Molnár Raymond
Becsült olvasási idő: 4 perc
Ismét megpróbálják közigazgatási régiókra felosztani az országot, a magyarlakta megyék kárára
Fotó: Tudor Benga/Facebook

Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egykori képviselője, a tervezet benyújtója a következőt írta a Facebook-oldalán: „Közigazgatási és területi reformról szóló törvénytervezetet terjesztettünk be. Egy olyan elképzelést, amelynek három központi eleme van: a megyék összevonása, a községek és városok lakossága küszöbértékének a meghatározása (városok esetében minimum tízezer, községek esetében pedig minimum ötezer lakos), valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés azokon a településeken, amelyeket összevonnának.”

A Brassó megyei politikus úgy véli, ez kényes téma, amely elől az egész politikai osztály menekül, különösen a PSD–PNL–RMDSZ-kormánykoalíció, amely szerinte az ország túlzott közigazgatási széttagoltságára alapozva élteti a helyi kiskirályokat. Mint fogalmaz, ezeket a kérdéseket be kell vinni a köztudatba és a törvényhozásba, látni kell az érintettek álláspontját az ügyben.

„Az általam javasolt jövőkép azon a feltételezésen alapul, hogy csökkenteni kell az ország közigazgatási széttagoltságát és az ezzel járó költségvetési pazarlást. Hatékonyabbá kell tenni az európai alapok felhasználását.

A megyék összevonásának olyan vízióját javasoljuk, amely tiszteletben tartja az ország tíz nagy történelmi régióját és hagyományos identitását. Úgy vélem, Románia nem tudja egészen kiteljesíteni fejlődési potenciálját az állam mélyreható reformja nélkül, és a közigazgatási-területi reform az egyik legfontosabb – olvasható a bejegyzésben. 

Hajdu Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő érdeklődésünkre úgy fogalmazott, nem egy ilyen törvénytervezet született az elmúlt években, évtizedekben Romániában.

– Valamilyen okból mindig úgy húznák meg a megyék és régiók határait, tehát a magyarlakta régiókat úgy osztanák újra, hogy véletlenszerűen se alakuljon ki olyan területi egység, amelyben többségben vannak a magyarok

– mondta, hozzátéve, hogy a szóban forgó tervezet sem kivétel, hiszen az országos szinthez viszonyítva kevesebb lakosú Hargita és Kovászna megyét Brassóhoz csatolnák, ahol jóval többen laknak. Hasonló a helyzet Maros megye esetében is, illetve a Partium és a Szilágyság sem lehet kivétel. – Egy ilyen tervezet alapjában véve felszámolná a magyar közösségek beleszólását a helyi önkormányzásba, azt eredményezné, hogy legfeljebb köztéri vagy városi szinten tudnánk a saját kérdéseinkbe beleszólni, megyei szinten a többség diktálna. Ezt mi RMDSZ-ként sosem tudnánk elfogadni. Tudni kell, hogy ezekkel a tervezetekkel sokszor tesztelik a védekezőképességet is, újra meg újra próbálják ezeket a témákat, amíg meg nem kísérlik egy nagyobb erő felvonultatásával át is vinni. Erősebb kezdeményezések még voltak néhány évtizede. Ez egy újabb próbálkozás, egy tematizálása ennek a közigazgatási kérdésnek.

Ez így, jelen formában nem tud megvalósulni, a jelenlegi kormánykoalíció, amelynek az RMDSZ nagyon fontos tagja, nem támogatná, semmilyen körülmények között nem menne bele abba, hogy ez kialakuljon.

Számos más törvényes alapelvet is sért a kisebbségi kérdés terén. Ilyen brutális beavatkozással megváltoztatni a nemzeti összetételt nem lehetséges és nem törvényszerű – fogalmazott. Hozzáfűzte: az RMDSZ kiemelt figyelemmel követi ennek a tervezetnek az alakulását.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy véli, az országnak nem azzal van baja, hogy hány régió és megye van, ennek az országnak a legnagyobb baja az irtózatos központosítás. Mint mondta, máshol nincs az, hogy bármit is csinálunk, ahhoz 20 kormányzati hivatlnak kell azt engedélyeznie. – Ebben az országban, amig nem hiszik el, hogy lehet bizni az emberekben, bármilyen közigazgatási átszervezés, semmit sem fog érni – mondta. Hozzátette, Románia amúgy is ketté van szakadva, vannak a gazdag és a szegény megyék, tehát a források felhasználása terén van még hova fejlődni. Itt pozitív példaként említette Magyarországot. Az elnök úgy véli, amikor egy adott pártnak nincs releváns válasza egy nagyobb társadalmi problémára, akkor hozakodnak elő ilyenekkel, mint az ország közigaztatásilag történő újra felosztása. – Épp ezért azt gondolom, hogy ez egy újabb lufi, nincs amivel foglalkazzanak – fogalmazott a megyeelnök. 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!