A Kibéd melletti Gerendás panzióban találkozott az egyetlen magyar nyelvű erdélyi női magazin csapata: Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről érkeztek a havilap munkatársai. A tapasztalatok, tervek, ötletek megbeszélésén túl az új főszerkesztővel való összerázódás volt a hétvégi csapattalálkozás célja. Botházi Máriával, a BBTE adjunktusával, publicistával beszélgettünk. [caption id="attachment_59250" align="aligncenter" width="556"] Fotó: Rab Zoltán[/caption] – A hamarosan megjelenő novemberi lapszámon már együtt dolgozott a szerkesztőséggel. Hogyan vette át a lapot? – Csomó pozitívummal találkoztam, úgy érzem, hogy a szerkesztőség részéről nagyon jó volt a fogadtatás, nyitott kapukra találtam. Kicsit amiatt voltam stresszesebb, mert nem voltak „raktáron” kész anyagok, amelyeket vészhelyzet esetén elő lehet venni, és izgultam, hogy készen leszünk-e. Nagyon mellém álltak a kollégák, és igyekeztünk mindent időre befejezni. Mindenféle jó ötlettel találkoztam és valamelyest látom azt is, hogy milyen irányban lehetne továbbhaladni. Többek között erről is beszéltünk a találkozón. – Milyen változtatásokat lát jónak? – Együtt terveztük el, hogy a jövő évtől – szerintünk nagyon érdekes – tematikus lapszámokkal jelentkezünk. Ezekre májustól számíthat az olvasó, hiszen áprilisban jár le a Mutass jó példát! programunk. (Ennek során az erdélyi magyarlakta megyék példaképeit keresi a Nőileg, a közösség által jelölt és a zsűri által kiválasztott személyek a magazin címoldalára kerülnek és interjú készül velük – szerk. megj.). Jövő májustól tehát különböző tabukat, az erdélyi embereket érintő érdekes életmód-témákat fogunk bemutatni, kicsit más megvilágításba helyezve. Olyan oldalról mutatjuk meg például a meztelenséget vagy a nyaralást, ahogyan talán még nem találkoztunk vele a hazai magyar médiában. Nem úgy kell elképzelni, hogy a teljes lapszám ugyanarról a témáról fog szólni, de a gerince igen. Eldöntöttük továbbá, hogy kissé lazítani fogunk a lapon. Nagyon jó lenne a „sűrítés művészetét” jobban elsajátítanunk, hogy tömörebb szöveg és több kép kerüljön az oldalakra. Azt reméljük, hogy az olvasó színes, érdekes, figyelemfelkeltő lapot kap, érdekes címekkel, olvasmányos történetekkel találkozik, olyanokkal, amelyekben akár saját magára is ismerhet. Mindenképpen az az elsőrendű célunk, hogy jó olvasmány, színes magazin kerüljön az olvasó asztalára. – Miben látja a nyomtatott női magazin értékét? – Önmagában érték már az, hogy létezik. Az is, hogy megszólít olyan közönséget, amely jó ideje valahol a háttérben volt, nem beszéltünk vele, róla. Mintha nem is létezett volna. A Dolgozó Nőt követő Családi Tükör után női közönséget megszólító lapunk még online felületen sem volt. Sok olyan ellenérzésről hallottam, különböző interjúkban is megkérdeztek, hogy van-e egyáltalán értelme női lapot csinálni, mert diszkriminálja a nőket, olyan sémákba, keretekbe helyezi őket, amelyekből most már ki kellene lépni. Én úgy gondolom, hogy ha úgy állunk hozzá és úgy világítunk meg témákat, ahogyan bennünket érdekel, ahogyan mi magunk olvasni szeretnénk, ha kicsit a dolgok mögé nézünk, akkor nem lehet eleget beszélni a nőkről. És amikor a nőről beszélünk, akkor a férfiról is beszélünk, mert nem is akarjuk a kettőt elválasztani egymástól. Nagyon sok férfi is örömmel kézbe veszi és szívesen olvasgatja a lapot. Ha a nőt minél emberközelibbé teszed, minél inkább megmutatod, hogy hogyan gondolkodik, hogyan él, akkor ennek feltétlenül van értelme és van olvasótábora is. Egyébként több olyan szegmense is van társadalmunknak, amelyet nem igazán látunk, amellyel nem igazán foglalkozunk. Például tudjuk-e, hogy kik a mi tizen-huszonéveseink, hogyan élnek, mit csinálnak, mi érdekli őket? Mit tudunk életmódjukról, életstílusokról, gondolkodásukról? Az általunk kevéssé ismert online felületeken jelen vannak, de mindebből csak annyit látunk, ami esetleg a közösségi médiából eljut hozzánk. – Friss főszerkesztőként hogyan ajánlaná a Nőileget olyasvalakinek, aki nem ismeri a lapot? – Akár férfi, akár nő, ha fiatal, ha idősebb, azért veheti kézbe a magazint, mert magára ismerhet benne. Univerzális témák erdélyi megvilágításával találkozik. Például azt, hogy mi foglalkoztatja az erdélyi nőt, hogyan nevel, öltözködik, szeret – mert ez is tabu téma nálunk –, egyáltalán, hogyan létezik ebben a mi kis közösségünkben. Szóval, ha színes, könnyed, de mégis értelmes, mélységekig hatoló olvasmányt szeretne, akkor mindenképp az a lap, amit érdemes kinyitnia. Asztalos Ágnes