Indulhat(na) a hitelezés
A kormány június 21-én fogadta el ama előzetesen nagy dérrel-dúrral beharangozott programot, amely „Fektess be magadba” (Învesteşte in tine) néven vált ismertté. Az erre vonatkozó 2018/50-es sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny június 22-i számában jelent meg. (A szóban forgó jogszabály néhány közérdeklődésre is számot tartó fontosabb előírásait vázlatosan lapunk július 9-i számában már ismertettük.) A gyakorlatba ültetésről viszont az alkalmazási normák hiányában szó sem lehetett, azokat egyébként kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni legkésőbb július 23-ig. Azzal viszont a kormány két hónapot szöszmötölt…
A Hivatalos Közlöny szeptember 25-i számában jelent meg, és a mai naptól kezdődően válhat hatályossá az a 2018/741-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a szóban forgó normákat. Időközben ilyen-olyan feltételezések, értékelések és latolgatások láttak napvilágot a sürgősségi kormányrendelet hatásmechanizmusát illetően egyesek a még el nem fogadott alkalmazási normákat is megpróbálták „boncolgatni”. Most viszont bárkinek módjában áll azok átolvasása, áttanulmányozása, s meghozhat esetleg egy olyan elvi döntést, hogy ő is részese kíván lenni ennek a programnak, mármint hiteligénylőként. Természetes, hogy ez az utóbbi minőség csak akkor lesz „érvényesíthető”, ha eleget tesz a kormányrendeletben előírt feltételeknek, illetve kritériumoknak. No, meg akkor, ha lesz olyan kereskedelmi bank is, amely hajlandó lesz hitelt nyújtatni, azaz ugyancsak szerepet vállalni a program felfuttatásában. Erre a most megjelent normák alapján nyílik meg a lehetőség. Amúgy a minap megjelent kormányhatározat jól áttekinthető és értelmezhető módon taglalja a program gyakorlatba ültetésének (azaz a hiteligénylésnek és -folyósításnak) a menetrendjét. Emlékeztetnénk: különböző kategóriájú személyek igényelhetnek hitelt mindenekelőtt önképzésre, szakmai ismeretek megszerzésére, azaz szakképesítésre, s az azzal kapcsolatos különböző jellegű és típusú költségek fedezésére. Ezek között említhetjük elsősorban azon 16 és 26 életév közti fiatalokat, akik tanulmányaikat folytatják vagy, akik a tanügyi vagy esetenként a munkaügyi minisztérium által engedélyezett szakképesítési kurzusokon vesznek részt. Továbbá azok a 26 és 55 év közti felnőttek, akik ugyancsak belefoglaltatnak az oktatási rendszerbe vagy átképzési és/vagy szakosodási kurzusokon vesznek részt. A felvehető hitel, amint már annak idején beszámoltunk, az előbbi személyi kategóriák esetében legfeljebb 40 000 lej, az utóbbiak esetében pedig maximum 35 000 lej. A kamatokat és a banki jutalékokat az állam állja, a hitel igénylésének nem kritériuma az állandó jövedelem realizálása (ez viszont vonatkozik, mármint a jövedelem megléte, az úgynevezett adóstársra). A hitel értékének 80%-át a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapja (FNGCIMM) és a Román Ellenbiztosítási Alap (FRC) szavatolja.
Ma még korai lenne…
Azt hangoztattuk, hogy a szóban forgó program felfuttatása, s annak keretében a hiteligénylés a mai naptól kezdődően lehetséges. Ez azonban tulajdonképpen elvi síkon van így, mert amint mára arra utaltunk, a bankoknak is „be kell lépniük”, részt kellene venniük ebben a programban, mármint azoknak, akik részt is kívánnak abban venni és eleget is tesznek a kritériumoknak. Még van egy probléma: a sürgősségi kormányrendelet egyik előírásában szereplő gyakorlatba ültetési egyezmény modelljét a pénzügyminisztériumnak kell jóváhagynia, továbbá az elemzési, valamint a vagyonkezelési jutalékfizetés egyezményének a modelljét az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság elnökének. Ez olvasható az alkalmazási normák egyik zárórendelkezésében, de az nem, hogy ez a két rendelet meghozatalának mikor is jár le a határideje. Az viszont igen, hogy az említett pénzügyminiszteri rendelet megjelenésének időpontjától számított 10 napon belül a programban érdekelt finanszírozók (azaz pénzintézetek) benyújtják a programba való beiratkozásukra vonatkozó kérést. Ezek szerint a finanszírozásban érdekeltek egyelőre nem tehetnek egyebet, minthogy tanulmányozzák, elemezzék a most megjelent alkalmazási normákat, és mérlegeljék, hogy érdemes-e vagy nem részt venniük a programban. Ilyen körülmények között legjobb esetben is majd csak e hónap második felében válik ténylegesen „működőképessé” a kormányprogram, azaz igényelhető lehet majd az érdekelt/érintett személyek által számukra szükségesnek és lekérhetőnek tartott kölcsön. A dolgok ilyenszerű alakulása okán nehezen képzelhető el, hogy alig két hónap leforgása alatt 25 000 személy számára folyósítanak a bankok majd hitelt. Azért említettük ezt a számot, mert a kormány júniusi elképzeléseiben tételesen szerepelt, hogy az idén mintegy 25 000-en élhetnek a szóban forgó program kínálta lehetőséggel. Amúgy a sürgősségi kormányrendelet értelmében erre az évre 600 millió lejes keretet szabtak meg az állami garanciára és 5 millió lejt a kamat- és jutaléktámogatásra.
Mire és mennyi időre?
Amint már arra utaltunk, a program mindenekelőtt, de nem kizárólag a 16–25 életév közti fiatalokat célozta meg, s nekik lesz lehetőségük a legfeljebb 40 000 lejes hitel igénylésére. Ezt egyébként ki lehet pótolni 20 000 lejig terjedő pénzösszeggel, amennyiben a hitelezett személy a hitel lebonyolítási időszakában alkalmazotti minőséggel is rendelkezik. Jó tudni viszont az is, hogy amennyiben a kedvezményezettnek nincs alkalmazotti minősége, akkor szükségeltetik legalább egy adóstárs (codebitor) is. A hitelt fel lehet használni teljes egészében egyszerre vagy fokozatosan, a finanszírozási szükségletek függvényében. Ám tudni kell azt is, hogy a program keretében nyújtott hitel nem használható fel olyan hitel újrafinanszírozására, amelyet előzetesen vett fel a kedvezményezett. (Egyébként erre vonatkozóan egy saját felelősségre vonatkozó nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben szerepelnie kell annak is, hogy a program keretében nem igényelt és nem is fog igényelni hitelt egy más finanszírozótól is.) A futamidő 10 év, s a felvett hitel a kormányrendelet értelmében a következő költségek fedezésére szolgálhat: könyvek, szakfolyóiratok, iskolai felszerelések; napközi otthon, óvoda, magániskola; szakképesítési/továbbképzési kurzusok; szakmai felkészítési kurzusok; tandíjak beleértve a mesteri kurzusokat és a doktorátust is; közműi szolgáltatások és lakbér; diákotthoni elszállásolás; lakásépítés vagy -vásárlás egy része; lakáskorszerűsítés vagy -renoválás; egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek; számítástechnikai eszközök, programok; különböző bérletek (színház, könyvtár); könyvek vagy tanulmányok kiadatása; sportfelszerelések; részvétel tudományos rendezvényeken és versenyeken; kiszállás tudományos rendezvényeken és versenyeken való részvétel végett. Lehet mérlegelni, lehet választani, van arra még idő…
Hecser Zoltán